A szabadságból és a táppénz előtti betegszabadságból lesz néhány bérezett napod, ami 180-nál kevesebb lesz. Ilyenkor a tgyás és a gyed alapja a 180-nál kevesebb napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Legyél annyit szabin, hogy 2004.01.01-től a gyedes, szabadságos és betegszabadságos naptári napok száma elérje a 180-at, akkor nem a minimálbér, hanem a korábbi gyedhez beszámító átlagkereseted után kapod majd a táppénzt, amire akár 1 évig is jogosult lennél. Emiatt szerintem a fizetés nélkülin nem kell gondolkodni, mert ezzel kihúzod egy darabig, pláne, hogy a táppénz idejére is jár a szabi, amit a táppénzév kimerítése után ki tudsz venni és újra tudod indítani a táppénzt, amivel még 15 munkanapot + a szabik kétszeres időtartamát nyered időben és pénzben egyaránt.

Ha a jogosultság előtti nap és az előző év január 1. között nincs meg a 180 bérezett nap, akkor teljesen mindegy, hogy mennyivel több a bér a minimálbér kétszeresénél, mert legfeljebb ennyi lesz a gyed alapja. Ez így nincs leírva sehol, de az egész 180 bérezett napos játéknak az a célja, hogy ha sok után akarsz kapni, akkor legalább fél évig fizess is a sok után járulékot. Nincs különbség azok között, akik tényleg csak fél évig fizették és akiknek pl. 10 év magas járulékfizetés után pont az irányadó időszakban csak 179 napot tudnak összehozni, de olyan jogszabály soha nem lesz, ami mindenkinek jó lenne, ezt el kell fogadni. Azzal, hogy a 180 napot akár 2 teljes évből is engedi összeszedni (pl. 2006. decemberben induló gyednél 2005.01.01-től 2006. decemberig), szerintem igazán méltányos, ezt néhányan a javukra tudják fordítani (tgyás és gyed között szabival pótolnak, ha nem sok hiányzik).

Az alanyi jogon járó családtámogatási ellátásokra leszel jogosult: egyszeri anyasági támogatás, családi pótlék, gyes. Ezekről részletes információkat találsz a honlapon. Csak annyival egészíteném ki, mert nem emlékszem, hogy ez ott benne van-e, hogy az anyasági támogatás feltétele egy igazolás arról, hogy legalább négyszer voltál terhesgondozáson, de ha tudod igazolni, hogy legalább 5 hónapot egybefüggően külföldön voltál, akkor erre nincs szükség. Magyar születési anyakönyvi kivonat egyáltalán nem olyan egyszerűen lesz, mint azt gondoltad. A külföldit előbb hitelesen le kell fordítani és ezzel együtt kell elvinni az itthoni lakóhely szerinti anyakönyvvezetőhöz, Bp-en az V. kerületihez. A TAJ kártyát csak ezután tudjátok intézni, ami azért gond, mert anélkül semmilyen családtámogatási ellátást nem tudsz igényelni, márpedig gyest és családi pótlékot csak 2 hónapra visszamenőleg kérhetsz (az anyaságira 180 napod van). Ezért ha eddig nem lesz kész minden, akkor inkább az utolsó napon add be csak simán a kitöltött igénybejelentőt, legfeljebb majd felszólítanak hiánypótlásra, de az igényed onnantól kezdve él, hogy beadtad.

2005.11.09-től 2005.12.04-ig legyen szabadságon, úgyis rengeteg van neki. Erre a mostani minimálbér kétszeresénél többet fog kapni napi átlagban, úgyhogy az idén induló tgyásnak a mostani minimálbér kétszerese lesz az alapja. A gyedhez is csak a 3 heti szabadsága lesz a tényleges jövedelem, hogy ez több lesz-e, mint a 2006-os minimálbér kétszerese, azt most még nem tudjuk. De összehasonlítják az ő átlagát a minimálbér kétszeresének a 30-ad részével és a kevesebbnek a 70%-a lesz a gyed.

2005-ben induló táppénznek a Te hosszú, folyamatos biztosításodnál a 2004-es jövedelem az alapja. 2006-ban kezdődő tgyásnak, gyednek a 2005-ös jövedelem, de 180 bérezett nap hiányában (amit ha nem találnak 2005-ben, akkor még 2006-ban is próbálnak keresni, az igénylés előtti napig) legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja. Csak a járulékköteles jövedelem számít bele az átlagba, egyik említett ellátás sem az, úgyhogy nem befolyásolják egymást.

Az egyetem és a gyes alatt egészségügyi szolgáltatásra voltál jogosult, biztosított csak novembertől vagy. Adójóváírással, családi kedvezménnyel a következő összegekre számíthatsz: táppénz: 68.000 - a bruttó táppénzed 1/3-a, havi 24.000 Ft a bt-t terheli tgyás: 78.000 gyed: 70.000 Csak a -28. napig legyél táppénzen, mert a tgyás több és annak az 1/3-át nem fizettetik meg a céggel. A cég dolga, hogy továbbítsa az igényt, ha a cégnél ez a könyvelő feladatai közé tartozik, akkor ő fogja intézni. Bp-en átlag 3 hét az átfutási idő, ha minden rendben van. Táppénzt olyan rendszerességgel utalnak, ahogyan viszitek be az orvosi igazolást, mindig arra az időszakra, tgyást, gyedet azután, hogy ezek "beindultak", következő hó 10-ig.

A részmunkaidős munkavégzést is a Munka Törvénykönyve szabályozza. Ha van konkrét kérdésed, tedd fel, igyekszem rá válaszolni.

Ha még nem vagy terhes, akkor idén már biztosan nem szülsz. Idén viszont lehetsz táppénzen, ami bruttó 175-ös átlagból, adójóváírás és családi kedvezmény nélkül, 2 év folyamatos biztosítás esetén havi nettó 100.000 Ft, rövidebb biztosításnál a kisebb mérték miatt 86.000 Ft körül várható. Ha a tgyásnak 2005-ös legalább 180 napi 200.000 Ft-os átlag lesz az alapja, akkor ebből a tgyás jelenlegi adótáblával, adójóváírás és családi kedvezmény nélkül 112.000 Ft körüli összegre számíthatsz. Az irányadó időszakban legalább 180 bérezett nappal maximális lehet a gyeded, ez idén adójóváírással (mert erre már érdmes kérni), családi kedvezmény nélkül nettó 70.000 Ft körül van.

A szabadságok után először betegszabadságra járó bért (első 15 nap), majd a 63 munkanapnak megfelelő naptári napnyi táppénzt kaphatsz, összege annyi lesz, mint az utolsó táppénz volt. A másik kérdésre nem tudok válaszolni, mert nem tudom, hogy mi van a kollektív szerződésetekben, de általánosságban úgy működik a dolog, hogy végkielégítés csak a munkáltatói rendes felmondás esetén jár. Ha az állapotod miatt inkább közösen megegyeznétek a munkaviszony megszűntetésében, mert a munkáltatónak nyilvánvalóan az ilyen címen való megszűnés az érdeke, akkor nem tartom valószínűnek, hogy - hacsak nincs valami egyéni méltányosság - , járjon végkielégítés.

Ha az előző évben legalább 180 napig fizetted a járulékot, akkor az előző évi járulékalapból számolnak átlagot. Azért mondom így, mert ev.-nél ugye nem kötelező elszámolni a vállalkozói kivétet, elég, ha a minimálbér után megfizeti a járulékokat, így viszont nem beszélhetünk jövedelemről, csak járulékalapról. Ha a minimálbér után fizettél járulékot, akkor azután fogsz ellátást kapni. A minimálbéres ev. anyukáknak az a része, aki nem jön el hozzám tanácsadásra, az a minimálbére után kap.

Erre nem tudok válaszolni. Az biztos, hogy olyan, hogy üdülési csekk, olyan nincs. Még az egyszeri segélyt az, ami talán számításba jön, de azt is csak elméletben tudom, hogy van. Az egészségbiztosítási pénztárnál kellene érdeklődni.

Az irányadó időszak, amiben keresgélünk, a jogosultságot megelőző naptól az előző év január 1-ig terjed. Ezen belül lesz egy számítási időszak, amit majd figyelembevesznek. Ha van az előző évben legalább 180 bérezett nap, akkor az lesz a számítási időszak és az előző évi legalább 180 nap lesz az ellátás alapja. A konkrét esetben a tgyást a 2004.01.01-2004.12.31 közötti bérből fogják számítani, ez kb. nettó 56.000 Ft lesz. A gyednek a 2005-ös jövedelem lesz az alapja, de ha ezt nagyon megdobná valami, viszont nem jönne össze a 180 béreztt nap, akkor ennek hiányában csak a minimálbér kétszereséig vennék figyelembe az átlagot és ezután állapítanák meg a gyedet. Minimálbér kétszerese alatt mindegy, hogy megvan-e a 180 nap. Bruttó 98.000-es átlagból családi kedvezmény nélkül nettó 59.000 Ft, azzal együtt 62.000 Ft körüli gyed várható. A fizetését emelje csak a munkáltató, abból baj nem lehet, ha annyi emelést, visszamenőleges emelést, jutalmat, bármit kap, amivel kb. 119.000 Ft lesz az átlaga, akkor a mostani maximális gyedre pályázhat. Emelés nélkül maximális gyedhez nem tudok receptet adni, de nulla ráfordítással a mostani maximumhoz képest alig kevesebbhez igen, lehet ebből még nettó 75.000 körüli tgyás és 70.000 körüli gyed, ami a családi kedvezmény anyukánál történő érvényesítése esetén +3.000 Ft.

Az emelt összegű családi pótlékra jogosító betegségnek egy hosszú listája van, kimásoltam azokat, amiket én, az abszolút hozzá nem értő allergiával összefüggésbe tudok hozni, ezek bőrgyógyászati és anyagcsere betegségek. Ha valamelyik ismerős, akkor jár az emelt összegű családi pótlék. Szakorvos tud hozzá igazolást adni, amit a családi pótlék folyósító szervhez kell benyújtani. Legfeljebb az igénybenyújtást megelőző 2. hónap 1. napjáig lehet visszamenőleg igényelni a magasabb összeget (ami 13.900 Ft, egyedülállónak pedig 15.700) ha az orvosi igazolás szerint az állapot akkor már fennállt. A közgyóggyal kapcsolatban nem tudok segíteni, arról nincsenek információim, de feltételezem, hogy az önkormányzatnál kell elindítani akkor, ha az emelt összegű családi pótlékot megállapították. A felsorolt betegségekben szenvedő gyerekkel 10 éves korig lehet gyesen lenni. 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról A) 1. Anyagcsere- és endokrinbetegségek 1. Phenylketonuria és egyéb enzimbetegségek (laboratóriumilag igazolt, különleges diétát igénylő esetek, pl. laktózérzékenység). 2. Cukorbetegség (diabetes mellitus). 3. Egyéb súlyos endokrin- és anyagcserebetegségek. A) 2. Anyagcsere és gasztroenterológiai betegségek 1. Coeliákia 2. Dermatitis herpetiformis Duhring, lineáris IgA dermatózis 3. Mucoviscidosis 4. Krónikus gyulladásos bélbetegségek (M. Crohn, colitis ulcerosa) 5. Gastroesophagealis reflux betegség, amely intraoesophagealis pH-méréssel és endoscopos vizsgálattal egyaránt igazolt, valamint 6 hónapnál hosszabb gyógyszeres kezelést igényel 6. Egyéb súlyos gasztroenterológiai betegségek (pl. terheléssel igazolt táplálékfehérje-allergia, mely 2 éves kor felett is fennáll) I) Bőrgyógyászati betegségek 1. Psoriasis vulgarisból, atopiás dermatitisből, ichtyosisból vagy más dermatozisból kialakuló erythroderma, epidermolytikus hyperkeratosis. 2. Langerhans sejtes histiocytosis. Xeroderma pigmentosum. 3. Epidermolysis bullosa simplex (kiterjedt forma) és dystrophica. 4. Súlyos kiterjedt bőrgyógyászati kórképek (1 éven túl gyógyulók vagy csak remissioba hozhatók) a betegek naponta többszöri kenőcsös kezelést, kötözést igényelnek. A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegséget vagy fogyatékosságot megállapító igazolás kiadására jogosult szakorvos A) 1. Anyagcsere- és endokrinbetegségek - Endokrinológus szakorvos Gyermek gasztroenterológus szakorvos A) 2. Anyagcsere- és gasztroenterológiai betegségek - Gyermek gasztroenterológus szakorvos, gyermekpulmonológus szakorvos I) Bőrgyógyászati betegségek - Bőrgyógyász szakorvos

Nem sokat tudok a témáról, csak elméletben tudom, hogy létezik olyan, hogy egyszeri segély, a jogszabály ezt írja róla: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel Méltányosságból engedélyezhető egyszeri segély Vhr. 31/F. § (2) Egyszeri segélyben részesíthető az a biztosított, akinek a) az egészségi állapotában kedvezőtlen változás, egészségkárosodás következett be, és b) a kérelmében előadottak az egészségbiztosítás által nyújtott ellátással vannak összefüggésben, és (3) Az engedélyezési eljárás során vizsgálni kell a biztosított jövedelmi helyzetét, továbbá, hogy a kérelem benyújtását megelőző egy évben részesült-e segélyben. Vhr. 31/G. § (1) A 31/F. § szerinti segélykérelmet a biztosított a lakóhelye szerint illetékes MEP-nél nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított személyes adatait és a TAJ számát. A kérelemhez csatolni kell a biztosított egészségi állapotára, kezelésére vonatkozó és a kérelemmel összefüggő egészségügyi dokumentációt, továbbá a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élők által - a kérelem benyújtását megelőző három hónapban - megszerzett jövedelemről. (2) A hiányosan benyújtott kérelem esetén a MEP a 31/D. § (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el. (3) A segélyezési eljárás során, a körülmények tisztázása érdekében a biztosított lakóhelye szerint illetékes MEP környezettanulmányt végezhet.

Ha nincs legalább 150.000 Ft-os bére, akkor ne menjen betegállományba, mert pár hónapig ugyan jobban járna a gyesnél több táppénzzel, de utána két évig szívna amiatt, hogy csak 80%-os betegszabiból van bérezett napja és a 80%-nak a 70%-át kapja. 150 fölött a 80% is több, mint a minimálbér kétszerese, úgyhogy ennél több esetén nincs rizikója a dolognak, de kevesebbnél az említettek miatt nem javaslom a betegállományt. Apuka gyesre, gyetre is jogosult, de utóbbira csak akkor, ha a legkisebb gyermek betöltötte a 3 éves kort. Addig gyesen lehet, onnantól pedig gyeten. Ez csak egy technikai dolog, összegben, beszámíthatóságban, mindenben egyforma a gyes és a gyet - legalábbis egyelőre. A gyes és a gyet egyaránt szolgálati idő, ezért vonnak belőle aktív korúnál 8,5% nyugdíjjárulékot. Vannak bizonyos típusú jövedelmek, ilyenek ezek is, amik ha kedvezőtlenül befolyásolják az átlagkeresetet, akkor csak az időbe számítják bele, az átlagkersetbe nem (azt enélkül számítják), úgyhogy semmiképpen sem rontja le a nyugdíjat a gyes és a gyet.

Az aggodalmad szerintem meghaladja az egészséges mértéket. Teljesen kizártnak tartom, hogy bárki több ellátást igényelne vissza az OEP-től vagy a MÁK-tól, mint amennyit a kifizetőhely elszámol a dolgozóknak. Ha ellenőrzik a kifizetőhelyet, márpedig 3 évente mindenkit ellenőriznek, akkor megnézik, hogy a bankba annyi visszaigénylés érkezik-e, mint amennyit kifizetett. Még egy rendes összegért sem kockáztatna ennyit senki, nemhogy párezerért, amit Te hiányolsz. De tegyük fel, hogy valaki nem így gondolja és többet igényel vissza. Ahhoz, hogy a különbözet ne jelentkezzen sehol, ahhoz a tb ügyintéző(k), a pénzügyes(ek) és a könyvelő(k) együttműködésére lenne szükség, mert egymás nélkül nem tudják eltüntetni. Nagy valószínűséggel ennyien nem sikkasztanak egyetlen cégnél sem. Bármikor panasszal élhetsz a munkáltató székhelye szerinti egészségbiztosító kifizetőhelyeket ellenőrző osztálya felé, de olyan indokkal, hogy az az érzésed, én nem tenném. Valószínűleg 2 éves korig gyeden voltál, mert ugyan kinek és miért áll volna érdekében a zárással kapcsolatos munkák kellős közepén a neki többletmunkával járó gyesre rábeszélni Téged? A kevesebb összeg inkább abból adódhat, hogy 2005-ben nem kérted az adójóváírás figyelembe vételét (egy nyomtatványt kellett volna kitölteni hozzá), ez korábbi 35.000-nél kb. 6.000 Ft. Erre kérdezz rá, mert ez lehet a kulcsa a dolognak. A gyesigénylésből egyébként vissza kellett kapnod egy papírt, mert van egy ilyen oldala, amin rajta van, hogy mikortól állapították meg. Különben sem írunk alá semmit, amit nem magunk töltünk ki vagy nézünk át, úgyhogy valami fogalmadnak azért kellene lennie arról, hogy mikortól kérted a gyest. Sajnos azt kell, hogy mondjam, tényleg naív vagy, ha azt gondolod, hogy a kollégáknak jogszabályban rögzített,és ezért betartandó kötelessége a segítőkészség. Még az sem az ő dolga, hogy szóljon, hogy meg kéne igényelni a gyest. Ha szerencséd van, segít, ha nincs szerencséd, akkor nem. Az egyetlen momentum, amibe a leírtak közül valóban bele lehet kötni az eljárásukkal kapcsolatban, az az elszámolás hiánya, ezt a Munka törvénykönyve 160.§ szerint kötelező lenne havonta odaadni. Ha egyszerre két gyerek után kétféle ellátásra lennél jogosult (egyeskével gyes, ketteskével tgyás, gyed), akkor választhatsz, hogy melyiket kéred. Amint lehet, ketteske után kell az ellátást megigényelni, mert azzal jobban jársz. Utána az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70%-át fogod kapni tgyásként és gyedként. A tgyást már a szülés várható ideje előtti 28. naptól igényeld, mert lényegesen több, mint a gyes. Eszedbe ne jusson a gyesnél több táppénz reményében betegállományba, mert ettől 2 évig kevesebb lenne utána a tgyásod és a gyeded.

A munkaviszony megszűnése után 90 nap passzív táppénzre mehet, ha keresőképtelen. (Ha már előtte is táppénzen lenne, akkor innentől kezdve még 90 napig kaphatja.) Utána igényeljen munkanélküli járadékot, a maximális 270 napra lesz rá jogosult. Ennek az időtartama alatt fog szülni, így jogosult lesz tgyásra és gyedre, mindkettőnek a 2004-es bére, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz az alapja. (A munkanélkülieknél is a tényleges jövedelmet veszik figyelembe elsősorban, ha van mit figyelembe venni, és neki lesz.)

Egyszerre vagy csak rendes szabadságon, vagy csak szülési szabadságon, vagy csak táppénzen lehetsz. Az utolsó 28 napban keresőképtelenség esetén választhatsz, hogy a 3 fajta közül melyiket veszed igénybe, hiszen akkor keresőképtelenséged miatt táppénzre vagy jogosult, a 36. hét betöltése miatt - a szülési szabadságra járó - tgyást igényelheted, vagy megbeszélheted, hogy mivel egyik előző ellátást sem kéred,ezért adják ki a szabadságodat, ami a munkáltatónak teljesen mindegy, hogy mikor adja ki. Ha január 1-től csak dolgoztál és táppénzen voltál, akkor a teljes 2005-ös évre jár a szabadság, úgyhogy az 1 évre járó napjaiddal gazdálkodhatsz, mert a munkában tölött időre, a keresőképtelenség idejére és a szülési szabadság idejére, sőt majd az ezt követő fizetés nélküli szabi (amire gyedet igényelsz) 1. évére is jár a fizetett szabadság. Amit nem tudsz kivenni, az a 2006-ossal együtt majd göngyölődik és várja, hogy babázás után ki tudják adni.

Ha van munkaviszonyod vagy más biztosításod, akkor keresőképtelenség esetén jogosult vagy táppénzre, csak ehhez a gyest le kell mondani. De arra nagyon vigyázz, hogy kb. bruttó 150.000-es bérnél kevesebbel pár jó hónap (gyes helyett táppénz) után 2 évig rosszabbul is járhatsz a következő tgyással és a gyeddel, mert ha csak a 80%-os betegszabiból van bérezett napod, akkor a 80%-os bér 70%-a lesz a tgyás és a gyed alapja. (Pl. bruttó 90.000-es bérnél ha beleszülsz a gyesbe és egyetlen bérezett napod sincs, akkor 63.000 lesz a tgyás és a gyed, de ha van pár betegszabis napod a 90.000-nek a 80%-ával és ebben a pár napban így kb. 72.000 az átlagkereset - de ezt néha a naptár tovább ronthatja - , akkor bruttó 50.000-re számíthatsz csak.) Ha viszont a 80%-os bér is több, mint a minimálbér kétszerese, akkor semmi rizikója nincs a dolognak.

Az anyasági támogatáshoz egy igazolás kell arról, hogy legalább négyszer voltál terhesgondozáson. Ha tudod igazolni, hogy legalább 5 hónapig egybefüggően külföldön voltál, akkor ez az igazolás nem szükséges. Az állampolgárságon nincs mit intézni, az magától meglesz, Ti csak a magyar születési anyakönyvi kivonatot kezdjétek el intézni, hogy 180 nap alatt meglegyen különben elbukjátok az anyaságit. Ne akkor álljatok neki, amikor hazajöttök, mert elég időigényes, úgyhogy célszerű elkezdeni már kintről, meghatalmazott útján, aztán ha a születési anyakönyvi kivonat készen van, akkor a baba TAJ számát is lehet intézni, mert az is fog kelleni. Ezekről sokkal részletesebben, pontosabban írnak a jogszabályok: 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelettel Anyasági támogatás (2) Az igénybejelentéshez csatolni kell a) a Cst. 29. §-ának a) pontjában megjelölt esetben a terhesgondozást végző orvos igazolását arról, hogy a szülő nő - a terhesgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint - a szükséges alkalommal részt vett a terhesgondozáson; (3) Amennyiben a szülő nő hitelt érdemlően igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, úgy a (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolást nem kell az igényhez csatolnia. 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról 3. § (1) Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke. 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről 4. § (3) Magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését és halálesetét a fővárosi főjegyző anyakönyvezi (hazai anyakönyvezés). 39. § (1) A hazai anyakönyvezést a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, illetőleg az illetékes konzuli tisztviselőnél kell kérni. Ha magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről vagy halálesetéről az anyakönyvvezető vagy a konzuli tisztviselő tudomást szerez, az anyakönyvezést hivatalból kezdeményezi. (2) A hazai anyakönyvezéshez csatolni kell a - hiteles magyar fordítással ellátott - külföldi anyakönyvi okiratot. Ha a külföldi anyakönyvi okirat a Külügyminisztérium vagy az adott állam külképviseleti hatósága által kiadott írásbeli nyilatkozat szerint külföldről nem szerezhető be, vagy az anyakönyvezés külföldön nem történt meg, az anyakönyvi esemény tanúsítására alkalmas egyéb közokiratot kell csatolni. (3) Magyar állampolgár születésének hazai anyakönyvezése során kérheti utónevének, a külföldi anyakönyvi okiratban szereplő utónévnek megfelelő magyar utónévre történő javítását.