|
Kérdezz-felelek
Az Ön 38 éves, kétszer szült betege vagyok, Hashimotoval kezel a Doktor Úr. Legutóbb májusban jártam Önnel, így a kontroll időpont még arrébb van, de addigis szeretném a segítségét kérni.
Az elmúlt egy hónapban sajnos mozgás, diéta ellene is 3 kilót híztam. Most kaptam meg a vérvétel eredményét, ami sokkolt. TSH 16,2. Nézettem terheléses vércukrot is, 0. perc 4,8, 120 perc 4,1. Sajnos inzulint nem nézték, pedig szerettem volna. A vérképen a Neutrofil % 39,90 % (40.00-74.00), Limfocita % 49,20% (20.00-40.00), HgbA1c 44 mmol/m (20-42), számolt Hgba1c % 6,2 % (4,3-6,1) volt eltérés, a többi érték rendben volt.
Jelenleg 100-as Letroxot szedek, 3000 d vitamint, Biotint, Szelén komplexet, kollagént, 3 hónapja mirena spirált használok.
A Doktor Úr lassan 10 éve kezel engem, mióta az Ön betege vagyok nem volt ilyen rossz értékem. Tanácstalan vagyok és kétségbe vagyok esve, hogy mitől lett most ennyire rossz,pláne, hogy nyáron inkább csökkenteni kellett mindig a gyógyszert. A Letrox adagot mennyire érdemes emelni? Tudok bármi mást tenni? A tüneteim a hízás és fáradékonyság.
Nagyon szépen köszönöm előre is a válaszát Professzor Úr!
Mindenek előtt kétségbeesésre nincs oka!
1.A TSH nem pajzsmirigyhormon és sajnos rendkívül ingadozó.• Többször leírtam már, hogy a laboratóriumi értékek száraz adatok, amelyek értékelése csak a beteg panaszainak, és vizsgálati leleteinek birtokában lehetséges. Hasonló a helyzet a képalkotó vizsgálatokkal (ultrahangos és izotópos vizsgálatokkal is).
• A hormonok meghatározása során további nehézséget jelent, hogy a mérések immunológiai módszerekkel történnek, ezért sok esetben nem a biológiailag aktív anyagot mérik. Ráadásul a módszerek laboratóriumonként eltérők, és ami még fontosabb az, hogy a „határértékek” jelölésénél több dolgot nem vesznek figyelembe (életkor, napszak, gyógyszerek szedése stb.).
Mit jelent ez a mindennapi gyakorlatban?
Az alábbiakban bemutatott betege esete ezt a diagnosztikus és terápiás dilemmát mutatja.
A beteg leírása: 32 éves fiatalasszony, akit lényegesebb panasz és fizikális vizsgálat nélkül laboratóriumba küldték. Az elvégzett TSH érték 100 feletti értéket (!) mutatott. A szakrendelésen elkezdett l-tiroxin kezelés először 100 ug-gal lényeges változást nem mutatott a leletében, amelyet a kezelés után 7 nappal ismételtek meg ugyanabban a laboratóriumban (!). Ezt követő hetekben az l-tiroxin dózisát 100 ug-gal emelték, annak ellenére, hogy szívtáji panaszok, rendetlen szívdobogás lépett fel! Amikor már 500 ug-os dózisig eljutottak szívpanaszai fokozódtak és súlyos ritmuszavar lépett fel, ezért akut intenzív osztályra utalták. Ekkor találkoztam a beteggel, akinek a pajzsmirigy megnagyobbodott volt, egész testében remegett, szabálytalan szív-működés (134/min!) volt észlelhető. Az elvégzett EKG súlyos ritmuszavart mutatott (pitvarfibrilláció). Az elvégzett speciális laboratóriumi vizsgálattal sikerült bizonyítani, hogy a biológiailag hasznos TSH, 4,8 IU/l volt!), az anti-TPO és a TSH elleni antitest egyértelműen pozitív volt. A gyógyszer dózisának radikális csökkentésével a ritmus-zavar megszűnt, a betegünk állapota 7 nap alatt fokozatosan rendeződött, a kontroll vizsgálatok során lényeges panasza nem volt. Az immunológiai tesztek is javulást mutattak kombinált mioinositol és szelén kezelés alkalmazása után.
Fontos tehát! A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran - miként azt fentebb említettem -, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy-működése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „kőbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni tehát a következőket:
- a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (a TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de a 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél!)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét (egyik betegünkben is ezt mutattuk ki!)
- terhesség esetén az értékek szintén változnak.
2. A testsúlynövekedése hátterében inzulin rezisztencia lehetséges, de sajnos inzulint nem mértek.
3.A hormontartalmú mirena spirál is szerepet játszhat panaszaiban.
4. Egyelőre eddigi kezelést folytassa, a megbeszélt étrenddel,
5. A későbbiekben a Letroxról lehetséges lesz másik készítményre váltani, mert a cég olyan irányú információt tett közzé, hogy nem standard a mostani készítménye.
6. Ha bármiben segíthetek, akkor soron kívül fogadom.
Mielőbbi javulást kívánok, tisztelettel: