|
Kérdezz-felelek
69 éves férfi vagyok.Az ősszel megfáztam. meghűltem. Therraflu vízben oldódó por alakú gyógyszer szedése után hamarosan helyrejöttem. De aztán szívritmuszavar jelentkezett nálam. Addig a szívemmel semmi baj, úgy működött mint az óra. A szívritmuszavar este lefekvés után és reggel jelentkezett. Napközben nem tulajdonítottam jelentőséget., de vannak más, kellemetlen tüneteim mint a fáradékonyság, levertség, hízás, megszokott étkezés mellett, rekedtség, végtagokban zsibbadásérzés lefekvés után, székrekedés , lassú szívműködés. Szóval a munkakedvem már nem a pár hónappal ezelőtti. Mivelhogy bátyámat pajzsmirigy alulműködés miatt kezelik, én is analízisre mentem, hogy nem-e családi betegségről lehet szó. A rendellenes leletek a következők:
-glomeruláris filtráció: 80.88 mL/min/1.73 mp
-glikémia: 109.22 mg/dL,
-FT4: 0.584 ng/dl
-TSH:1.870 mUI/l
A családorvosom az endokrinológiára küldött, ahol a doktornő meghallgatta a szívemet és azt mondta hogy az össze-vissza ver, ultrahangos vizsgálatot csinált a pajzsmirigyemről és az mondta hogy nincs elváltozás, azután megcsinálták az EKG-t , amelyről kiderült hogy nincs nagy baj de menjek el a kardiológiára. Minthogy oda csak febr. 26-ra adtak időpontot, merészkedem megkérdezni a Doktor Urat, hogy nem-e a pajzsmirigy okozza a szívritmuszavart és ha igen, akkor a kardiológián kívül elmennék egy másik endokrinológushoz is. Bátyámat évekig a szívvel kezelték, s nemrég kiderült hogy a pajzsmiriggyel van baj. Nem-e hasonló lesz az én esetem is?
Válaszát nagyon szépen köszönöm, tisztelettel László András
A pajzsmirigy egyes betegségei valóban öröklődhetnek, ezért ilyen irányú vizsgálata valóban indokolt lehet. A mellékelt leletekből diagnózist mondani nem volna szakszerű és etikus.
Egyelőre Pananginból 3x1 tbl-t javaslok. A további kezelés a vizsgálatk ereményétől függ. Ugyan nem írtról, hogy a COVID fertőzése átesett-e, de ezt nem kizárható.
Miért?
Napjaink súlyos pandémiája sajnos még nem ért véget, sőt az is kiderült, hogy nem csupán az aktív betegség tünetei lehetnek súlyosak, de a betegség utáni tünetek (un. poszt-covid betegség) is számos veszélyt rejtegetnek. Ezekről eddig viszonylag kevés szó esett eddig. Az utóbbi hónapokban, azonban szinte robbanásszerűen jelennek meg újabb fontos információk. Ezek közül néhányra kívánom felhívni a figyelmet.
A szívizomgyulladás a szív gyulladásos betegsége, amelyet gyulladásos beszűrődések, un. infiltrátumok megjelenése és változó tünetek jellemeznek. vírusos szívizomgyulladás jellemzőjea közvetlen sejtkárosodás és a T-limfociták által sokat emlegetett közvetített a citokinvihar szindróma indukálhat vagy fokozhat.
Ritmuszavarok (aritmiák)
Az aritmiák előfordulása és lehetséges mechanizmusa COVID-19-hez kapcsolódó szívizomgyulladásban. Az aritmiát a COVID-19-betegek egyik lehetséges klinikai megnyilvánulásaként ismerik el. A kínai Hubeiben a COVID-19-betegek klinikai jellemzőit vizsgáló egyik megfigyeléses tanulmány szerint a 137 beteg közül 7,3%-ban fordult elő rendetlen szívdobogás. Ugyancsak Kínában Wang és munkatársai arról számoltak be, hogy 44,4%-ban az aritmia volt az intenzív osztályra való áthelyezés oka! COVID-19 betegek közül.
A Covid-19 okozta szívizomgyulladás klinikai megjelenése esetenként eltérő. Egyes betegek viszonylag enyhe tünetekkel jelentkezhetnek, mint például fáradtság és nehézlégzés, míg mások mellkasi fájdalomról vagy mellkasi szorításról számolnak be terheléskor. Sok beteg állapota valóban leromlik gyors szívműködés, azaz tachycardia miatt más esetek akut szívelégtelenség tüneteit mutatják kardiogén sokkal. A leggyakrabban előforduló fulmináns szívizomgyulladás, amelyet kamrai diszfunkcióként és szívelégtelenségként határoznak meg a vírusfertőzéstől számított 2-3 héten belül alakul ki. A fulmináns szívizomgyulladás korai jelei általában a szepszishez hasonlítanak: a beteg gyakran lázas, alacsony pulzusnyomással, hideg vagy foltos végtagokkal. A diagnózist nehezítheti a stressz által kiváltott kardiomiopátia (Takotsubo cardiomyopathia). Ennek jellemzője a szívizomsejtek átmeneti gyengülése, majd a kimerülése. Klinikai megnyilvánulásai az akut koszorúér-szindróma tüneteit utánozzák (pl. mellkasi fájdalom, EKG-rendellenességek és a szív biomarkereinek emelkedése), de a Takotsubo kardiomiopátiát azonban általában érzelmi vagy fizikai stressz előzi meg!
Vizsgálatok:
A szívizomgyulladásban szenvedő betegek vérvizsgálatának eredményei gyakran a gyulladásos markerek, köztük a C-reaktív fehérje, a vörösvértestek ülepedési sebességének és a prokalcitonin szintjének emelkedését mutatják, amelyek általában a fertőzés klinikai megjelenésével összhangban emelkednek. Kritikus a fulmináns szívizomgyulladás és a szepszis megkülönböztetése, mivel a folyadék újraélesztése, a szepszis gyakori protokollja, súlyosbítja a fulmináns szívizomgyulladást folyadék túlterheléssel. Célszerűa betegek kórházi felvételkor meghatározni meg a kiindulási szívenzimeket (pl. troponin és N-terminális pro-B-típusú nátriuretikus peptid [NT-proBNP]), szív troponin I (cTnI), szív troponin T (cTnT), NT-A proBNP és a BNP szintek általában megemelkednek szívizomgyulladásban az akut szívizom sérülés és a lehetséges kamrai tágulás következtében.
Képalkotó eljárások
Az American Heart Association (AHA) további vizsgálatok elvégzését javasolja azoknak a betegeknek, akiknél szívizomgyulladásra utaló jelek mutatkoznak, egy vagy több szív képalkotó módszerrel, például echocardiogrammal vagy cardiovascularis mágneses rezonanciával (CMR). Az echokardiogram általában könnyebben alkalmazható, mivel hordozható. Az olyan eszközök, mint például a kézi ultrahangos készülék, különösen az idő és az erőforrások szűkössége esetén lehetnek előnyösek a hozzáférhetőség és az eszköz fertőzések elleni védekezés céljából történő fertőtlenítésének viszonylagos egyszerűsége szempontjából. Az echocardiogramon a szívizomgyulladás fő tünete a megnövekedett falvastagság, a kamra tágulása és a szívburok gyulladása, a kamrai szisztolés diszfunkció hátterében. Ha CMR-t végeznek (2. ábra)) A-tól 3F-ig a szívizomgyulladás tipikus CMR-leleteit mutatják.
A COVID-19-hez kapcsolódó szívizomgyulladás krónikus szövődményei
Míg jelenleg az akut gyulladás és szívsérülés áll a figyelem középpontjában, a gyógyult szívizomgyulladás hosszú távú hatásai teljesen nem ismertek. A legtöbb fertőzött beteg enyhe, önkorlátozó tüneteket tapasztal; a közösségben kezelik; és nem esnek át klinikai vizsgálatokon, például EKG-n vagy szív képalkotáson. Mivel a hangsúly a súlyos alsó légúti tünetekkel küzdő betegek értékelésén és befogadásán van, sok lehetséges szívizomgyulladásban szenvedő beteget soha nem fognak kiértékelni. Néhány ilyen beteg túlélheti az akut eseményt, de fennállhat a későbbi aritmiák kockázata. Egy aktív és gyógyult szívizomgyulladásban szenvedő betegek körében végzett vizsgálatban a kamrai tachycardia és a rendszeres kamrai arrhythmiák gyakrabban fordultak elő a gyógyult, mint az akut szívizomgyulladásban szenvedőknél.
A szívizomgyulladás kezelése
Az Amerikai Kardiológiai Társaság (AHA) nemrégiben publikált egy tudományos nyilatkozatot a fulmináns szívizomgyulladás felismeréséről és kezdeti kezeléséről. A fulmináns szívizomgyulladásban szenvedő betegeknél a kardiogén sokk kezdeti kezelési protokolljának végrehajtását javasolja. Ez magában foglalja az szívtámogató un. inotrópok és/vagy vazopresszorok beadását és a gépi lélegeztetést. A hosszabb távú kezelés figyelembe veszi a keringés mechanikus támogatását, például az extracorporalis membrán oxigénellátását, a kamrai segédeszközt vagy az intraaorta ballonpumpát. A javaslatok nem tartalmazzák sem az intravénás immunglobulin alkalmazását, sem nagy dózisú kortikoszteroidok alkalmazását aktív fertőzéses szívizomgyulladásban.
Post-Covid tünetek:
A 2019-es koronavírus-betegség (COVID-19), a súlyos akut légúti szindróma, a koronavírus 2 (SARS-CoV-2) által okozott betegség a tüdőn kívül más testszerveket is érint. A felépült betegeknél a COVID-19 poszt akut következményei közé tartozhat az un. dysautonomia, amelyben az autonóm idegrendszer (ANS) ≥1 komponensének működésében bekövetkező változások károsan befolyásolják az egészséget. Ez a nézőpont a dysautonomia posturalis tachycardia szindrómára (POTS) összpontosít.
Mi a POTS?
A POTS-t a pulzusszám tartós, ≥30 ütés/perc emelkedése jellemzi 10 percen belül az állást vagy a fejjel felfelé billentést követően. A kardiológiai tünetek közé tartozik a mellkasi fájdalom, szívdobogásérzés, testmozgás intolerancia és ortosztatikus intolerancia. Egyéb tünetek közé tartozik a fáradtság, az „agyköd”, a gyomor-bélrendszeri problémák (például hasi fájdalom, puffadás, gastroparesis és hányinger), krónikus fájdalom (például fejfájás, ízületi rendellenesség és fibromyalgia) és alvászavarok. A társbetegségek közé tartoznak az szervezet különböző helyei megjelenő fájdalmak (un. szenzoros neuropátia) vagy az autoimmun rendellenességek (például lupus és Sjögren-szindróma, autoimmun pajzsmirigybetegségek aktiválódása). Ezeknek a kárképeknek eddig bevált, ill. tüneti kezelése elfogadott.
Jó egészséget, mielőbbi javulást kívánok, tisztelettel: