Tisztelt Kérdező!

Sajnos a fogamzásgátló tabletták az esetek egy nem kis hányadában komoly mellékhatásokat okozhatnak:
Gyakori mellékhatások (100 betegből 1-10 beteget érint):
- hangulatváltozások
- fejfájás
- hányinger
- emlőfájdalom, menstruációs zavarok, például rendszertelen menstruáció, menstruáció kimaradása!!
Nem gyakori mellékhatások (1000 betegből 1-10 beteget érint):
- depresszió, csökkent szexuális érdeklődés, idegesség, aluszékonyság
- szédülés, fonákérzés
- migrén, visszerek, magas vérnyomás
- gyomorfájás, hányás, emésztési zavar, bélgázosodás, gyomorgyulladás, hasmenés
- akne (pattanás), viszketés, bőrkiütés
- fájdalmak, például hátfájás, végtagfájdalom, izomgörcsök
- hüvelyi gombás fertőzés, medencetáji fájdalom, emlő megnagyobbodás, jóindulatú csomók a mellben, méh-/hüvelyi vérzés (amely rendszerint elmúlik a folyamatos szedés során), hüvelyi folyás, kipirulás, hüvelygyulladás (vaginitis), menstruációs zavarok, fájdalmas menstruáció, kevesebb mennyiségű menstruáció, nagyon erős menstruáció, hüvelyszárazság, méhnyakkenet eredményének megváltozása
- erőtlenség, fokozott izzadás, folyadék visszatartás - testsúlynövekedés
Ritka mellékhatások (10 000 betegből 1-10 beteget érint):
- Candida (gombás fertőzés)
- vérszegénység (a vérben a vörösvérsejtek számának csökkenése)
- thrombocythaemia (vérlemezkék számának növekedése)
- allergiás reakció
- hormonális (endokrin) betegség
- étvágynövekedés, étvágycsökkenés, vér káliumszintjének kóros megnövekedése, vér nátriumszintjének kóros csökkenése
- orgazmus hiánya, álmatlanság
- szédelgés, remegés
- szembetegségek, például szemhéjgyulladás, szemszárazság
- szokatlanul gyors szívverés
- vénagyulladás, orrvérzés, ájulás
- megnövekedett has, bélbetegség, felfújódás érzése, rekeszizomsérv, gombás szájfertőzés, székrekedés, szájszárazság
- epevezeték vagy epehólyag fájdalom, epehólyag-gyulladás
- sárgásbarna foltok a bőrön, ekcéma, hajhullás, pattanásszerű bőrgyulladás, száraz bőr, göbös bőrgyulladás, fokozott szőrnövekedés, bőrbetegség, csíkok a bőrön, bőrgyulladás, fényérzékenység okozta bőrgyulladás, csomók a bőrön
- fájdalmas nemi együttlét vagy közösülési nehézség, hüvelygyulladás (vulvovaginitis), vérzés nemi együttlét után, megvonásos vérzés, emlőciszta, szövetszaporodás az emlőben (hiperplázia), rosszindulatú csomók a mellben, méhnyak polip, méhnyálkahártya sorvadása vagy elhalása, petefészek ciszta!!!!, méhmegnagyobbodás
Amennyibena cisztás betegség felmerül, akkor az kivizsgálsát és más betegségektől történő elkülönítést ígényel.
A betegség kialakulásának okai és mechanizmusa
A PCOS genetikailag alapvetően meghatározott, de környezeti tényezők által is jelentős mértékben súlyosbított betegség, aminek kialakulása általában már a pubertás előtt megindul. Létrejöttében több, részben egymást erősítő folyamat játszik szerepet. Alapvető az petefészkek fokozott férfi hormon (androgén) elválasztása, amihez a mellékvesék többé-kevésbé szintén aktívabb androgén termelése társul. A petefészkek kóros hormontermelése részben – alkati okok által meghatározott –az agyalapi mirigy hormonjának, az LH- termelődésnek a FSH rovására történő fokozódásának – a következménye. Ezen hormonzavar részben elsődleges, de részben a kóros női hormonok (ösztrogén, progeszteron) és az androgén arány eredménye is.
A magas inzulin szint (hyperinsulinaemia) is alapvető szerepet játszik a betegség mechanizmusában. A hyperinsulinaemia csökkenti mind a szex-hormon kötő fehérje (SHBG), mind az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) szintjét, aminek fokozott nemi hormon, IGF-1 hatás lesz a következménye. A hyperinsulinaemia és inzulin rezisztencia egymást kölcsönösen fokozzák, ami a PCOS mechanizmusának egyik önerősítési körét hozza létre, s magyarázza, hogy a PCOS súlyosbodását sokszor súlygyarapodás idézi elő.
Tünetek:
A PCOS a serdülőkortól (!) kezdődően okozhat panaszokat, menstruációs zavart, majd meddőséget, infertilitást, illetve hyperandrogen tüneteket: hirsutismust (fokozott szőrnövekedést, férfias jellegű hajhullást. A PCOS súlyfelesleg esetén gyakrabban manifesztálódik, ezért gyakori a túlsúly vagy elhízás. A PCOS és a metabolikus szindróma (kóroe elhízás) (MS) között olyan szoros kapcsolat van, hogy tágabb értelemben a PCOS a MS egyik manifesztációja. A PCOS a szénhidrát anyagcserezavar vonatkozásában – különösen, ha elhízás is társul – jelentős kockázati tényező: a relatív kockázat a 2-es típusú diabéteszre 7,5 szeres.
Előfordulási gyakoriság
A PCOS gyakori, de pontos előfordulását csak becsülni lehet: a nők 5-10 %-a lehet érintett! Fontos tudni, hogy morfológiailag a PCO (a polycystás ovarium maga) még gyakrabban mutatható ki, kb. a nők 30 %-ában, klinikai tünetek és panaszok nélkül is. Egyéb hyperandrogen állapotok másodlagosan is okozhatnak PCO-t. Ugyanakkor lehetséges PCOS ki nem mutatott ciszták nélkül is.
Diagnózis
A PCOS diagnózisa a Rotterdami kritériumok (2003) alapján történik. A diagnózis akkor állapítható meg, ha 1./ két tünet jelen van a következő háromból: a./ menstruációs zavar b./ androgén túlsúly klinikai és/vagy laboratóriumi jelei, c./ ultrahanggal igazolt PCO és 2./ nem más endokrin kórkép okozza a tüneteket.
A kezelés elvi céljai:
- a hyperandrogen állapot csökkentése,
- a meddőség kezelése,
- a diabétesz, a kardiovaszkuláris betegségek és az endometrium karcinóma kockázatának csökkentése.
A vázolt önerősítési körök magyarázzák, hogy különböző módokon lehet a PCOS-t okilag kezelni. Ezek:
1. Az inzulin szint csökkentése (életmódi kezelés, inzulin-érzékenyítő gyógyszerek).
2. A nemi hormon hatások normalizálása, a sex hormonkötő globulinok (az SHBG) szint emelésével
Helyes, ha a beteg aktuális kezelését évekre elnyúló gondozás követi, melynek során az aktuális terápia mindig alkalmazkodik a nő változó élethelyzetéhez.
Életmódi kezelés
Az életmódi kezelés fontos része a kezelésnek, célja az inzulin érzékenység fokozása, ami a hyperandrogenaemiát és reproduktív potenciált egyaránt javítja, csakúgy, mint a metabolikus szindrómát és a cukorbetegség kockázatát. Ezt az átlagosnál egészségesebb táplálkozással és napi rendszerességgel végzett, legalább fél órás, közepes intenzitású aerob, többlet-testmozgással lehet elérni. A tanácsolt étrend legyen változatos, három egyenlő részre osztott, zöldségben, gyümölcsben gazdag, telített zsiradékokban szegény. Fontos a teljes kiőrlésű gabona arányának növelése, a megfelelő mennyiségű zsírszegény tej-, tejtermék, dióféle, növényi olaj és halétel fogyasztása. Testsúlycsökkentés 80 cm haskörfogat felett indokolt, 88 cm felett pedig feltétlenül szükséges. A kalóriabevitel 600 Kcal-val való csökkentése tanácsos. Az elsődleges cél 7-10% súlycsökkenés, majd annak megtartása. A súlyfelesleg mértékétől függően, amennyiben az elsődleges cél stabilan teljesíthető volt, további tartós fogyást kell megcélozni. Fogyasztó hatású gyógyszer is indokolt, ha a testtömeg index 30 feletti vagy, ha manifeszt metabolikus szindróma is társul, már 27 felett is. Fontos annak megértése, hogy az életmódi kezelés lényege az életmódban történő, jó irányú, tudatos változtatások következetes folytatása. A folyamat logikájából következik, hogy ez általában csak lépcsőzetes változtatások sorozata révén válik sikeressé és rendszerint a visszarendeződési tendenciák számos kudarcával terhelt. Ebben a folyamatban a páciens általában fontos támogatást igényel kezelőorvosától. A PCOS-ben szenvedő nőbetegek életkorából következik, hogy egészség-tudatosságuk más, mint az idősebb korosztályé. Az orvos figyelje meg, hogy a beteg miként motiválható megfelelően. Lehet ugyanis, hogy adott esetben a kozmetikai, illetve fertilitási előnyök nagyobb mozgósító erővel bírnak, mint a cukorbetegség ,vagy szív-érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése.
Temészetesen tisztázni kellene - miként az a fenti rövid vázlatból is kiderül-, hogy valóban ez az (egyedüli) kórkép okozza-e panaszait. További endokrin kivizsgálást javaslok.
Jó egészséget kívánok: