|
|
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves doktor úr!
egy post-pill amenorrhea időszakában, random időpontban készített laborlelet és emelkedett inzulinértékek alapján súlyos PCOS-sel lettem diagnosztizálva több endokrinológus által is, szednem kellett volna metformint, fogamzásgátlót, bromochriptint, gyógyszert a tesztoszteronra... Vártam kicsit, közben meg is jött a ciklusom, így megismételtem a vérvételt rendesen, a ciklus 5. napján.
LH: 5,17 IU/L (első vérvételnél: 28)
FSH: 4,65 IU/L (első vérvételnél: 8)
ösztradiol: 177 pmol/L (elsőnél: 470)
totál tesztoszteron: 0.86 nmol/L (elsőnél: 3,2)
prolaktin: 437 mIU/l (elsőnél: 620)
Mindez gyógyszerek nélkül, az úgymond cisztákkal (?) nem tudom, azóta mi a helyzet, lehet már azok is eltűntek vagy nem is azok voltak, de én egészségügyisként ez alapján a laborlelet alapján úgy gondolom, hogy az előző vérkép "ovulációszerű" állapotban készülhetett és most nemhogy nem súlyos, de talán maga az egész PCOS is megkérdőjelezhető. Viszont tüneteim még mindig vannak, óránként eszem, folyamatosak a rosszullétek, reggel egy kis szelet kenyér is fejbevág, újabban a nyelvemen fehér lepedék meg foltok jelentek meg, kicsit fáj is... Teljesen olyan tüneteim vannak, mint egy leendő cukorbetegnek. De pont, hogy nem magas a cukrom, evés után egy órával, kis adagok és ráadásul lassan felszívódó szénhidrátok fogyasztása után is visszazuhan 4 vagy az alatti értékre, és akkor már borzasztóan rosszul vagyok, ha ilyenkor nem eszek időben, akkor utána már késő, még órákig szédülök, fejbevág a cukoringás... Több orvosnál jártam, nemrég belgyógyász-diabetológusnál is, utóbbi még a régi, tényleg tipikus PCOS-es leletemet és orvosoktól kapott véleményt sem fogadta el, szabályosan kinevetett és ezekkel a 3,4-4 körüli kimért cukrokkal pszichiáterhez küldött volna, mert az éhgyomri és a HgA1c értékem is tökéletesen jó lett és vékony is vagyok. Az éhgyomri cukor-inzulin, a HOMA is jó, viszont a terhelés utáni inzulinom emelkedett, ezt mindenki jóváhagyta még eddig. Van cukorbeteg is a családban, időskori. Próbáltam a rosszullétek kivédésére a Xanaxot, nem segít...
Nem az eredmények kiértékelését kérném a doktor úrtól, tudom, hogy nem teheti meg, csak kérem adjon tanácsot, hogyan tovább? Ez mennyire endokrinológiai probléma, milyen irányba menjek? Két éve vannak ezek a cukros panaszaim, eleinte enyhék voltak, szimplán csak rendszeresen kellett ennem, most már annyira súlyosak, hogy nemcsak nyaralni nem tudtam menni, de már lassan bárhová nehéz kimozdulnom és a munkám is veszélyben van. Pajzsmirigyet is nézettem egyébként, TSH: 1.13 mIU/L, TG 9 ng/ml, T4: 14.3 pmol/L, a T3 viszont csillagos, 6.99pmol/L és már elég régóta van kereken 37 fok körüli hőemelkedésem, szaporább a pulzusom.
Előre is köszönöm!
egy post-pill amenorrhea időszakában, random időpontban készített laborlelet és emelkedett inzulinértékek alapján súlyos PCOS-sel lettem diagnosztizálva több endokrinológus által is, szednem kellett volna metformint, fogamzásgátlót, bromochriptint, gyógyszert a tesztoszteronra... Vártam kicsit, közben meg is jött a ciklusom, így megismételtem a vérvételt rendesen, a ciklus 5. napján.
LH: 5,17 IU/L (első vérvételnél: 28)
FSH: 4,65 IU/L (első vérvételnél: 8)
ösztradiol: 177 pmol/L (elsőnél: 470)
totál tesztoszteron: 0.86 nmol/L (elsőnél: 3,2)
prolaktin: 437 mIU/l (elsőnél: 620)
Mindez gyógyszerek nélkül, az úgymond cisztákkal (?) nem tudom, azóta mi a helyzet, lehet már azok is eltűntek vagy nem is azok voltak, de én egészségügyisként ez alapján a laborlelet alapján úgy gondolom, hogy az előző vérkép "ovulációszerű" állapotban készülhetett és most nemhogy nem súlyos, de talán maga az egész PCOS is megkérdőjelezhető. Viszont tüneteim még mindig vannak, óránként eszem, folyamatosak a rosszullétek, reggel egy kis szelet kenyér is fejbevág, újabban a nyelvemen fehér lepedék meg foltok jelentek meg, kicsit fáj is... Teljesen olyan tüneteim vannak, mint egy leendő cukorbetegnek. De pont, hogy nem magas a cukrom, evés után egy órával, kis adagok és ráadásul lassan felszívódó szénhidrátok fogyasztása után is visszazuhan 4 vagy az alatti értékre, és akkor már borzasztóan rosszul vagyok, ha ilyenkor nem eszek időben, akkor utána már késő, még órákig szédülök, fejbevág a cukoringás... Több orvosnál jártam, nemrég belgyógyász-diabetológusnál is, utóbbi még a régi, tényleg tipikus PCOS-es leletemet és orvosoktól kapott véleményt sem fogadta el, szabályosan kinevetett és ezekkel a 3,4-4 körüli kimért cukrokkal pszichiáterhez küldött volna, mert az éhgyomri és a HgA1c értékem is tökéletesen jó lett és vékony is vagyok. Az éhgyomri cukor-inzulin, a HOMA is jó, viszont a terhelés utáni inzulinom emelkedett, ezt mindenki jóváhagyta még eddig. Van cukorbeteg is a családban, időskori. Próbáltam a rosszullétek kivédésére a Xanaxot, nem segít...
Nem az eredmények kiértékelését kérném a doktor úrtól, tudom, hogy nem teheti meg, csak kérem adjon tanácsot, hogyan tovább? Ez mennyire endokrinológiai probléma, milyen irányba menjek? Két éve vannak ezek a cukros panaszaim, eleinte enyhék voltak, szimplán csak rendszeresen kellett ennem, most már annyira súlyosak, hogy nemcsak nyaralni nem tudtam menni, de már lassan bárhová nehéz kimozdulnom és a munkám is veszélyben van. Pajzsmirigyet is nézettem egyébként, TSH: 1.13 mIU/L, TG 9 ng/ml, T4: 14.3 pmol/L, a T3 viszont csillagos, 6.99pmol/L és már elég régóta van kereken 37 fok körüli hőemelkedésem, szaporább a pulzusom.
Előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
Köszönöm érdekes és fontos kérdését. Ebben az esetben csak a terjedelmi okok kötnek, ezért szeretnék minél részletesebben válaszolni. A pontos, részletes és szakszerű leírás joggal veti fel a csökkent vércukorbetegség („spontán hypoglicemia”) gyanúját. Ilyen tüneteket a hasnyálmirigy sejtjeinek túlműködése válthatja ki. A leggyakoribb azonban, hogy nem megfelelő étkezés, fogyókúrák gyógyszerek okozzák a bajt. Lehet azonban ennek a betegségnek autoimmun oka is. Nem gyakori betegség, amikor az inzulin elleni antitestek inzulinszerű hatással csökkentik a vércukorszintet. Az inzulin elleni antitestek ugyanis leggyakrabban az inzulint megkötve gátolják annak hatását és cukorbetegséget okozhatnak, előfordul azonban, hogy ezen antitestek egy része az inzulinhoz hasonlóan csökkenti a vércukorszintet és a hypoglycemia tüneteit okozzák (verejtékezés, nagyfokú éhség, cukoréhség, elhízás, néha eszméletvesztés). Ezt a kórképet első leírója után Hirata betegségnek hívják (Hirata Y, Ishizu H, Ouchi N, Motomura S, Abe M, Hara Y, et al 1970 Insulin autoimmunity in a case of spontaneous hypoglycemia. J Japan Diab Soc 13:312-320). A betegség ugyan előfordul önmagában, de gyakran társul más autoimmun betegséghez) autoimmun pajzsmirigygyulladás, Basedow kór izületi gyulladások). A betegséget legelőször Japánban írták le, da az utóbbi években számos más országban is egyre gyakrabban észlelik (Burch HB és mtsai 1992 Reactive hypoglycemic coma due to insulin autoimmune syndrome: case report and literature review. Am J Med 92(6):681-685), ill. Edwin Fineberg S és mtsai:Immunologic Responses to Exogenous Insulin, Endocrine Reviews. September 4, 2007 as doi:10.1210/er.2007-0002).
Összegezve részletes vizsgálatot javaslok annak eldöntésére, hogy valóban az alacsony vércukor szint okozza panaszai és ha igen, akkor mi válthatja ki. Biztató, hogy ez a betegség gyógyítható.
Jó egészséget kívánok:
Köszönöm érdekes és fontos kérdését. Ebben az esetben csak a terjedelmi okok kötnek, ezért szeretnék minél részletesebben válaszolni. A pontos, részletes és szakszerű leírás joggal veti fel a csökkent vércukorbetegség („spontán hypoglicemia”) gyanúját. Ilyen tüneteket a hasnyálmirigy sejtjeinek túlműködése válthatja ki. A leggyakoribb azonban, hogy nem megfelelő étkezés, fogyókúrák gyógyszerek okozzák a bajt. Lehet azonban ennek a betegségnek autoimmun oka is. Nem gyakori betegség, amikor az inzulin elleni antitestek inzulinszerű hatással csökkentik a vércukorszintet. Az inzulin elleni antitestek ugyanis leggyakrabban az inzulint megkötve gátolják annak hatását és cukorbetegséget okozhatnak, előfordul azonban, hogy ezen antitestek egy része az inzulinhoz hasonlóan csökkenti a vércukorszintet és a hypoglycemia tüneteit okozzák (verejtékezés, nagyfokú éhség, cukoréhség, elhízás, néha eszméletvesztés). Ezt a kórképet első leírója után Hirata betegségnek hívják (Hirata Y, Ishizu H, Ouchi N, Motomura S, Abe M, Hara Y, et al 1970 Insulin autoimmunity in a case of spontaneous hypoglycemia. J Japan Diab Soc 13:312-320). A betegség ugyan előfordul önmagában, de gyakran társul más autoimmun betegséghez) autoimmun pajzsmirigygyulladás, Basedow kór izületi gyulladások). A betegséget legelőször Japánban írták le, da az utóbbi években számos más országban is egyre gyakrabban észlelik (Burch HB és mtsai 1992 Reactive hypoglycemic coma due to insulin autoimmune syndrome: case report and literature review. Am J Med 92(6):681-685), ill. Edwin Fineberg S és mtsai:Immunologic Responses to Exogenous Insulin, Endocrine Reviews. September 4, 2007 as doi:10.1210/er.2007-0002).
Összegezve részletes vizsgálatot javaslok annak eldöntésére, hogy valóban az alacsony vércukor szint okozza panaszai és ha igen, akkor mi válthatja ki. Biztató, hogy ez a betegség gyógyítható.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2014. 08. 13. 17:40
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}
