|
|
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Doktor ur!
Autoimmun pajzsmirigy alulmukodessel kezelnek mar lassan 5 eve.33 eves vagyok, 1,74 cm magas, 59 kg.Tulsulyos soha nem voltam eletemben, talan a jo genetikanak koszonhetem.Ellenkezoleg, hizokuran vagyok, mert fogytam 3-4 kg-ot (most mar rendszeres taplalkozassal sikerult 2 kg-ot hiznom) stressz hatasara is gondolom.Edesanyamat elvesztettem 1 eve,ez mai napig nagyon megvisel, ekkor az alulmukodes atfordult tulmukodesben, ekkor 100 mg-os Euthyroxot szedtem.Orvosom tanacsara tavaly marciusaban 25 mg-al ujra kezdtuk( idokozben kezdett "szep" lassan emelkedni a TSH-szint).Szeptemberben mar majdnem 5-os erteknel volt,ekkor 50 mg-ra emeltuk.A februari eredmenyem alapjan 9-re ugrott fel.75 mg-ra emeltuk most.Mivel szeretnek babat, es tudom, hogy nagyon nehezen fog osszejonni, csinaltattam egy hormonvizsgalatot: ciklus 3-dik napjan: LH:4,24 U/l, FSH: 6,4 U/l, FT4: 1,07 ng/dL.A mehemen mioma van, melleimben cisztak.Egyertelmu, hogy a hormonhasztartasom felborult.Ez mar igy van lassan 3 eve, de sajnos nem talalok olyan orvost, aki a betegseg gyokeret/okat keresne es nem csak a tuneteket kezeli.Onnnek mindig elolvasom az adott temaban a cikkjeit,es mindig irja, hogy immuno-endokrin kivizsgalasra lenne szukseg.En nem tudom, hogy ezen mit ertsek.
1000 mg-os C-vitamint,Omega 3-at, B-vitamint es Baratcserje kapszulakat szedek( az utobbit a premenstruacios szindromak enyhitesere, valamennyit segitett, de ami fontos, hogy 28 napra jon a ciklusom amiota szedem, azelott 30-32 napra volt).
Amiert onhoz fordulok 2 kerdessel: milyen okbol emelkedik/valtozik a TSH-szint ilyen gyakran?A masodik kerdes:egy par napja a labamnal zsibbadast erzek,olyan mindha az ereim fajnanak( nem tudom maskepp leirni), a ket kozepso labujjamnal is( ez mar par honapja erzem, ha megnyomom enyhen fajdogal), neha karban is, arcban is zsibbadok.Allando faradtsag kiser, nem tudok aludni, ideges vagyok folyamatosan.Olvastam, hogy a pajzsmirigyalulmukodes polyneuropatiat okozhat( helyesen irtam?).
Lehet osszefuggesben a pajzsmirigy problemaval a zsibbadas?A mult evben is jelentkezett, de akkor kimaradt.Gondolom a stresszes allapot sem segit sokat, tudom, hogy a lelki tenyezok nagyon sokat befolyasolnak.
Mit tudnek kezdeni ezzel az iszonyatos faradtsaggal?
Nagyon szepen koszonom elore is segito valaszat.
Udvozlettel,
Eva
Autoimmun pajzsmirigy alulmukodessel kezelnek mar lassan 5 eve.33 eves vagyok, 1,74 cm magas, 59 kg.Tulsulyos soha nem voltam eletemben, talan a jo genetikanak koszonhetem.Ellenkezoleg, hizokuran vagyok, mert fogytam 3-4 kg-ot (most mar rendszeres taplalkozassal sikerult 2 kg-ot hiznom) stressz hatasara is gondolom.Edesanyamat elvesztettem 1 eve,ez mai napig nagyon megvisel, ekkor az alulmukodes atfordult tulmukodesben, ekkor 100 mg-os Euthyroxot szedtem.Orvosom tanacsara tavaly marciusaban 25 mg-al ujra kezdtuk( idokozben kezdett "szep" lassan emelkedni a TSH-szint).Szeptemberben mar majdnem 5-os erteknel volt,ekkor 50 mg-ra emeltuk.A februari eredmenyem alapjan 9-re ugrott fel.75 mg-ra emeltuk most.Mivel szeretnek babat, es tudom, hogy nagyon nehezen fog osszejonni, csinaltattam egy hormonvizsgalatot: ciklus 3-dik napjan: LH:4,24 U/l, FSH: 6,4 U/l, FT4: 1,07 ng/dL.A mehemen mioma van, melleimben cisztak.Egyertelmu, hogy a hormonhasztartasom felborult.Ez mar igy van lassan 3 eve, de sajnos nem talalok olyan orvost, aki a betegseg gyokeret/okat keresne es nem csak a tuneteket kezeli.Onnnek mindig elolvasom az adott temaban a cikkjeit,es mindig irja, hogy immuno-endokrin kivizsgalasra lenne szukseg.En nem tudom, hogy ezen mit ertsek.
1000 mg-os C-vitamint,Omega 3-at, B-vitamint es Baratcserje kapszulakat szedek( az utobbit a premenstruacios szindromak enyhitesere, valamennyit segitett, de ami fontos, hogy 28 napra jon a ciklusom amiota szedem, azelott 30-32 napra volt).
Amiert onhoz fordulok 2 kerdessel: milyen okbol emelkedik/valtozik a TSH-szint ilyen gyakran?A masodik kerdes:egy par napja a labamnal zsibbadast erzek,olyan mindha az ereim fajnanak( nem tudom maskepp leirni), a ket kozepso labujjamnal is( ez mar par honapja erzem, ha megnyomom enyhen fajdogal), neha karban is, arcban is zsibbadok.Allando faradtsag kiser, nem tudok aludni, ideges vagyok folyamatosan.Olvastam, hogy a pajzsmirigyalulmukodes polyneuropatiat okozhat( helyesen irtam?).
Lehet osszefuggesben a pajzsmirigy problemaval a zsibbadas?A mult evben is jelentkezett, de akkor kimaradt.Gondolom a stresszes allapot sem segit sokat, tudom, hogy a lelki tenyezok nagyon sokat befolyasolnak.
Mit tudnek kezdeni ezzel az iszonyatos faradtsaggal?
Nagyon szepen koszonom elore is segito valaszat.
Udvozlettel,
Eva
Tisztelt Éva!
Nagyon sajnálom a történteket, de a válaszom talán kötetetket ölelhetne fel, ha minden kérdésére teljes választ adnék (előzetes vizsgálat nélkül nem is célszerű!).
1.Mi a TSH ?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy referencia tartományon belüliek?
Fontos azonban tudni a következőket ( a teljesség igénye nélkül):
• individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg által lakott terület jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket
• az alkalmazott gyógyszereket!
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
• TSH elleni antitest jelenlétét
2. A pajzsmirigy-betegségek detektálása gyakran a TSH kóros értékén alapul, így a TSH referenciatartományának meghatározása nagyon fontos, egyúttal igen nehéz feladat. Az utóbbi három évtizedben a TSH felső határa a legújabb immunoassay-k megjelenésével a 10mIU/l szintről 2,5 mIU/l szintre csökkent. A TSH heterogén glikoproteinként található a keringésben; a különböző immunoassay-k specificitása pedig heterogén, így a TSH más-más isoformjait képesek detektálni. Ennek következtében a különböző vizsgálatok összehasonlítása nehézségekhez vezethet. A „normális” pajzsmirigy status meghatározása, a referencia populáció kiválasztása ugyancsak komoly problémákat vethet fel. Az Egyesült Államokban végzett National Health and Nutritional Examination Survay III (NHANES III) az anti-tireoglobulin antitest (TgAb) prevalenciáját 10%-nak, a tireoidea-peroxidáz (anti TPO) prevalenciáját 20%-nak találta a teljes populációban. Az ultrahang vizsgálattal detektálható hipoechogén inhomogenitás is gyakori eltérésnek bizonyult. A TSH referenciatartomány meghatározásában tulajdonképpen csak a következő kritériumoknak megfelelően lehet eljárni: vérvétel reggel éhgyomorra olyan betegekből, akik családi anamnézisében nem szerepel pajzsmirigy betegség, nem szednek gyógyszert, nincs látható illetve tapintható golyvájuk, a pajzsmirigy ultrahang képe eltérést nem mutat és sem anti TPO, sem anti TG pozitivitás nem detektálható. A NHANES III vizsgálatban az anti TPO pozitivitás a TSH növekedésével együtt emelkedett (5.5% 0.4-1.0 mIU/l TSH szintnél, 30.6% 3.5-4.0 mIU/l TSH szintnél, míg 80-90% 10 mIU/l feletti TSH esetén) így egyértelműnek mondható az immunrendszernek a TSH szintet befolyásoló hatása. Az előbbiek szerinti pajzsmirigy betegségektől mentes, 13344 személyből álló referencia tartományban a NHANES III szerint a medián TSH érték 1.39 mIU/l, a 2.5 és 97.5%-os percentilis határérték 0.45 illetve 4.12 mIU/l volt. Mindazonáltal a TSH érték nem követte a klasszikus gaussi eloszlást, tekintve hogy a referencia populáció mindösszesen 9%-ának volt a TSH értéke 2.5 mIU/l felett. Ezt az ún. okkult (antitest negatív) autoimmun pajzsmirigybetegségek TSH-t emelő hatásával lehetett magyarázni. A normál tartomány meghatározásánál figyelembe kell venni azt, hogy a NHANES III az USA-ban készült felmérés, ahol jól ismerten a jódellátottság –az állati takarmányok jódozásának is köszönhetően- normális. A magyarországi viszonyoknak talán jobban megfeleltethető az a németországi felmérés (NACB), amelyben 453 egészséges véradó TSH szintjét mérték. Ebben a csoportban a TSH alsó tartománya 0.4 mIU/l, míg a felső tartomány 3.7 mIU/l volt, és a NHANES III-hoz hasonlóan ez sem követte a gaussi eloszlást. A felső normális értékekben észlelt alacsonyabb százalékos arány a TSH receptor génpolimorfizmussal valamint TSH mikroheterogenitásával is magyarázható. A különbség az USA-ban és a Németországban észlelt eredmények között az előbbiben észlelt –kiegyensúlyozottabb jódellátottsághoz köthető- magasabb Hashimoto thyreoiditis arányra, míg az utóbbiban észlelhető –csökkent jódbevitelhez köthető- magasabb autonóm adenoma előfordulásra vezethető vissza. Magyarország speciális helyzetben van, hiszen a jódellátottság földrajzi régiónként jelentősen eltérő lehet. Ismert tény, hogy az Alföld északi része (leginkább a Jászság), Békés megye egy része az artézi kutak vizének köszönhetően jódban gazdag területnek minősül, míg az ország többi része leginkább jódban szegény területnek számít. Magyarországon eddig populációspecifikus, a jódellátottságot is figyelembevevő referenciatartomány-meghatározás nem készült, így ennek elvégzése mindenképpen hiánypótló lenne. Addig is a magyarországi TSH referenciatartománynál a német populációban mért eredmények figyelembevétele célszerű.
3. A pajzsmirigy betegségei gyakran társulnak más betegséggel is.
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
• Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
• Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
• Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
o Meddőség, menzesz zavarok?
o Csökkent libidó
o Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
o Hajhullás?
o Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
o Ízületi gyulladás?
o Hüvelygyulladás?
o Vitiligo (bőrfestékhiány)?
o Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
o Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
o Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
o Van-e ideggyulladása?
Jó egészséget kívánok:
Nagyon sajnálom a történteket, de a válaszom talán kötetetket ölelhetne fel, ha minden kérdésére teljes választ adnék (előzetes vizsgálat nélkül nem is célszerű!).
1.Mi a TSH ?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy referencia tartományon belüliek?
Fontos azonban tudni a következőket ( a teljesség igénye nélkül):
• individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg által lakott terület jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket
• az alkalmazott gyógyszereket!
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
• TSH elleni antitest jelenlétét
2. A pajzsmirigy-betegségek detektálása gyakran a TSH kóros értékén alapul, így a TSH referenciatartományának meghatározása nagyon fontos, egyúttal igen nehéz feladat. Az utóbbi három évtizedben a TSH felső határa a legújabb immunoassay-k megjelenésével a 10mIU/l szintről 2,5 mIU/l szintre csökkent. A TSH heterogén glikoproteinként található a keringésben; a különböző immunoassay-k specificitása pedig heterogén, így a TSH más-más isoformjait képesek detektálni. Ennek következtében a különböző vizsgálatok összehasonlítása nehézségekhez vezethet. A „normális” pajzsmirigy status meghatározása, a referencia populáció kiválasztása ugyancsak komoly problémákat vethet fel. Az Egyesült Államokban végzett National Health and Nutritional Examination Survay III (NHANES III) az anti-tireoglobulin antitest (TgAb) prevalenciáját 10%-nak, a tireoidea-peroxidáz (anti TPO) prevalenciáját 20%-nak találta a teljes populációban. Az ultrahang vizsgálattal detektálható hipoechogén inhomogenitás is gyakori eltérésnek bizonyult. A TSH referenciatartomány meghatározásában tulajdonképpen csak a következő kritériumoknak megfelelően lehet eljárni: vérvétel reggel éhgyomorra olyan betegekből, akik családi anamnézisében nem szerepel pajzsmirigy betegség, nem szednek gyógyszert, nincs látható illetve tapintható golyvájuk, a pajzsmirigy ultrahang képe eltérést nem mutat és sem anti TPO, sem anti TG pozitivitás nem detektálható. A NHANES III vizsgálatban az anti TPO pozitivitás a TSH növekedésével együtt emelkedett (5.5% 0.4-1.0 mIU/l TSH szintnél, 30.6% 3.5-4.0 mIU/l TSH szintnél, míg 80-90% 10 mIU/l feletti TSH esetén) így egyértelműnek mondható az immunrendszernek a TSH szintet befolyásoló hatása. Az előbbiek szerinti pajzsmirigy betegségektől mentes, 13344 személyből álló referencia tartományban a NHANES III szerint a medián TSH érték 1.39 mIU/l, a 2.5 és 97.5%-os percentilis határérték 0.45 illetve 4.12 mIU/l volt. Mindazonáltal a TSH érték nem követte a klasszikus gaussi eloszlást, tekintve hogy a referencia populáció mindösszesen 9%-ának volt a TSH értéke 2.5 mIU/l felett. Ezt az ún. okkult (antitest negatív) autoimmun pajzsmirigybetegségek TSH-t emelő hatásával lehetett magyarázni. A normál tartomány meghatározásánál figyelembe kell venni azt, hogy a NHANES III az USA-ban készült felmérés, ahol jól ismerten a jódellátottság –az állati takarmányok jódozásának is köszönhetően- normális. A magyarországi viszonyoknak talán jobban megfeleltethető az a németországi felmérés (NACB), amelyben 453 egészséges véradó TSH szintjét mérték. Ebben a csoportban a TSH alsó tartománya 0.4 mIU/l, míg a felső tartomány 3.7 mIU/l volt, és a NHANES III-hoz hasonlóan ez sem követte a gaussi eloszlást. A felső normális értékekben észlelt alacsonyabb százalékos arány a TSH receptor génpolimorfizmussal valamint TSH mikroheterogenitásával is magyarázható. A különbség az USA-ban és a Németországban észlelt eredmények között az előbbiben észlelt –kiegyensúlyozottabb jódellátottsághoz köthető- magasabb Hashimoto thyreoiditis arányra, míg az utóbbiban észlelhető –csökkent jódbevitelhez köthető- magasabb autonóm adenoma előfordulásra vezethető vissza. Magyarország speciális helyzetben van, hiszen a jódellátottság földrajzi régiónként jelentősen eltérő lehet. Ismert tény, hogy az Alföld északi része (leginkább a Jászság), Békés megye egy része az artézi kutak vizének köszönhetően jódban gazdag területnek minősül, míg az ország többi része leginkább jódban szegény területnek számít. Magyarországon eddig populációspecifikus, a jódellátottságot is figyelembevevő referenciatartomány-meghatározás nem készült, így ennek elvégzése mindenképpen hiánypótló lenne. Addig is a magyarországi TSH referenciatartománynál a német populációban mért eredmények figyelembevétele célszerű.
3. A pajzsmirigy betegségei gyakran társulnak más betegséggel is.
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
• Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
• Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
• Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
o Meddőség, menzesz zavarok?
o Csökkent libidó
o Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
o Hajhullás?
o Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
o Ízületi gyulladás?
o Hüvelygyulladás?
o Vitiligo (bőrfestékhiány)?
o Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
o Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
o Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
o Van-e ideggyulladása?
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2013. 02. 28. 08:29
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}
