|
Kérdezz-felelek
34 éves nő vagyok, 2006. óta kezelnek pm túlműködéssel. A túlműködésre korábban Propycilt szedtem (volt h napi 2, de volt időszak h napi 8 tablettát), jelenleg (2011.10 hó óta) Methotyrint. A túlműködés labor kontrolljához kezelőorvosom mindig a TSH érték kérte csak le, ill. évente volt egy pm UH. A TSH érték ingadozó volt, hol határértéken belüli pár hónapig, majd kisebb-közepes mértékű túlműködésbe fordult át – így gyógyszer mentes időszakom nem volt 2006. óta. Az UH egyszer sem mutatott komolyabb problémát (erre utaló panaszom sem volt soha), legutóbbi (2011.10.hó) eredményem: „A pm minkét lebenye megnagyobbodott, jobblebeny 23*18*63 mm, bal lebeny 18*20*59 mm, minkét lebeny inhomogén szerkezetű, körülírt göb nem különíthető el, a vascularisatio fokozottabb. Az isthmus nem szélesebb. A submandibularis nyálmirigyek homogen szerkezetűek. Mindkét parotisban egy-egy max. 8 mm átmérőjű intraparenchymalis nyirokcsomó látható.
A problémám a következő: 2011. 09. hóban a TSH értékem nagyon átment túlműködésbe (0,016), ezért kezelőorvosom Methotyrint írt fel – napi 6 tabletta. A 2011.11. havi labor alapján a TSH: 0,29 volt, ezért ráerősített a kezelésre, napi 10 szem tabelttával. Ennek hatásaként 2011.12 hó labor eredménye TSH: 3,16 volt (ez már tartományon belüli érték lett). Ekkor vissza álltunk napi 6 Methotyrinre – ennek hatásaként 2012.02 hó labor alapján TSH: 8,58 lett, jelentősen átment alulműködésbe. A gyógyszer szint ekkor le lett csökkentve napi 4 tablettára, hatásaként 2012.03 hó labor alapján TSH lecsökkent 3,78-ra. Jelenleg 3 szem gyógyszer a napi adat, és a 2012.05 hó labor szerint a TSH 5,81 – ismét átbillent alulműködésbe. Nagyon zavar, hogy 2006. óta folyamatosan gyógyszert szedek, és most is elég sokat (gyereket szeretnék vállalni, és így elég ijesztőnek hat a jelen helyzet), a TSH érték pedig ugrál – nem is értem, h alulműködést mutató állapot mellet miért kell továbbra is nagy számban szednem a Methotyrint.
Időközben egy endokrinológus által felírt TRAK laborom is volt májusban – lévén a belgyógyászaton beszedettek velem rengeteg gyógyszert, közben a TSH érték ugrál, és így nem vagyok megnyugodva, h jó irányban folyik a kezelésem – a TSH receptor AAT értéke 4,61 (ref.tartomány: 0,00-1,50). A labor felírásakor ablativ kezelést, műtétet is említett a endokrinológus – ezek teljesen összezavartak, de nyílván a további irány meghatározása céljából kérte le a fenti labort is.
Kérdésem, fentiek tükrében mi is én problémám – miként kezelhető? Műtétet nem szeretnék, hisz UH alapján nem írtak le erre utaló diagnózist, a labor értékek azonban összezavarnak. Párommal gyermeket is szeretnénk, és ilyen fokú gyógyszerezés mellett nem is tudom miben gondolkozhatom egyáltalán?? A pm műtétre már a belgyógyászaton is utalta, mondván, ha nem akarok túlműködésre folyamatosan és ennyi gyógyszert szedni, „lecsíphetnek” a pm-ből, de ekkor fennáll azon eshetőség is, h átfordul alulműködésbe az állapot.
Tisztelt Professzor úr, fentiekben leírtak alapján kérném szíves véleményét.
Köszönettel:
Varga Katalin
Önnel most kivételt teszek és kicsit részletesebben fogalmazok. Nagyon sajnálom, ami Önnel történt és 2006 óta a leírása alapján nem volt senki elmagyarázza a betegsége lényegét és a mi még fontosabb oki kezelést adjon.
A pajzsmirigy kicsi, 20-40 g nagyságú, jelentéktelen, különösebb törődést nem igénylő szerv – gondolják sokan, pedig helytelen működése minden alapvető életfolyamatunkra, és ezáltal az egész szervezetünkre kihat.
A pajzsmirigy a légcső előtt pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk, ami jód és fehérje felhasználásával hormont trijódtironint (T3-t) és thiroxint (T4-t) termel,. Ezek mennyiségét az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonján (TSH) keresztül szabályozza (fontos megjegyezni, hogy a TSH nem a pajzsmirigy által termelt hormon!). Ezek a hormonok felelnek a szervezet anyagcsere-bioenergia folyamatainak megfelelő működésért, a fehérje-szintézisért, szabályozzák a testhőmérsékletünket, oxigén fogyasztásunkat, a magzat idegrendszeri fejlődését csökkentik a koleszterinszintet, elősegítik a szervezet növekedését, felelősek a központi idegrendszer, a szív, a gyomor-bélrendszer és a bőr megfelelő működéséért, és nagymértékben meghatározzák lelki (pszichés)állapotunkat. Is. Fontos tudni, hogy jóllehet a T3 és a T4 , a TSH szintjét a vérből meg tudjuk határozni, azonban az egyes laboratóriumokban kapott értékek eltérést mutathatnak. További gond, hogy az un. normál (referencia értékeket) nem a hazai körülményekhez viszonyították, pedig azok jelentős földrajzi és genetikai különbséget mutathatnak az egyes kontinenseken. Fontos tudni azt is, hogy a hormonoknak a mennyiségét mérik, azonban azok funkcióját nem. Erre jó és gyakorlati példa, hogy a TSH (tehát az agyalapi mirigy által termelt hormon) szintje a vérben a nap egyes periódusában változik (legmagasabb éjfél előtt a hajnali órákban).A TSH biológiai „erőssége” is egyénenként, évszakonként is különböző lehet, ráadásul egyes gyógyszerek (szteroidok), betegségek (pl láz) is befolyásolják. A hormonok mérése tehát fontos, de mindig egyénenként, a beteg panaszainak függvényében kell értékelni.
Amennyiben a pajzsmirigy túlműködik (hyperthyreosis), ha a kelleténél több hormont termel. Ennek sok oka lehet a túl sok jódbevitel, a pajzsmirigy jóindulatú sok hormont termelő daganata, mérgezés, fertőzés vagy az agyalapi mirigy túlzott TSH-termelése. Leggyakoribb formája a Basedow-kór, amely egy főleg nőket érintő autoimmun betegség, és a pajzsmirigy megnagyobbodásával (golyva), valamint a hormonszint hirtelen megemelkedésével jár. A szem kidülledése, izmainak duzzadása és kettős látás kísérheti. A pajzsmirigy túlműködésének gyakori tünete a gyors mozgás, beszéd és gondolkodás, szapora pulzus, szívritmuszavar, ingerlékenység, idegesség és álmatlanság, jó étvágy mellett fogyás, hasmenés, izzadás, csökkent meleg tűrés, valamint a meleg nedves bőr. A túl sok pajzsmirigyhormon nőknél cikluszavart okoz, férfiaknál csökkenti a spermaképződést, így meddőséghez vezethet. TSH-receptor elleni antitest meghatározás szükséges, mivel ez az antitest felelős a betegség létrejöttéért (sajnos ennek meghatározása gyakran nem történik meg).
Túlműködést okozhat a pajzsmirigy gyulladása is.A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttõl 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában lényeges az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét (!) az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencsére nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján).A pajzsmirigy műtéti megkisebbítés nem feltétlenül és nwm minden esetben jelent megoldást, mert ha immunológiai oka van betegségének, akkor a maradék állomány is megbetegedhet. „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
Más a helyzet a nem immunológiai betegségekkel. A pajzsmirigy göbös betegségei azért is fontosak, mert ide tartoznak a jó és rosszindulatú daganatai is. Ezek egyrészt fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg” göbök). Ezek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon-meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható (!), a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik. A végleges gyógyulás izotóp terápiától, esetleg műtéttől várható.
A fentiekből talán érzékelhető, hogy a döntés alapos és szakszerű kivizsgálást, egyénre szabott mérlegelést ígényel.
Jó egészséget kívánok:
Jó egészséget kívánok: