Tisztelt Viktória!

Az influenzavírus elleni védőoltások első generációja az 1940-es években jelent meg, ezek élő, attenuált vírustörzseket tartalmaztak. Jóval hatékonyabbak és kevésbé reaktívak az 1960-as évek óta alkalmazott elölt, teljes vírust, vagy csak vírusrészeket (antigéneket) tartalmazó oltóanyagok. Hazánkban a szezonális influenzajárványok megelőzésére minden évben, a szezont megelőzően háromféle szubtípus antigénjét tartalmazó (trivalens) oltóanyagot állítanak elő. A szezonális oltóanyag az influenzavírusok antigénváltozásainak megfelelően évente változik, és a megfelelő új szerotípusú influenzatörzsek antigénjeit tartalmazza (a 2009/2010-es trivalens szezonális vakcina egy H1N1, egy H3N2 és egy B-vírustörzs antigénjeit). 2009 őszére az új trivalens szezonális védőoltás mellé a pandémiás H1N1 elleni monovalens védőoltás is elkészült.
Az influenza elleni védőoltás hatásossága egyrészt a fogadó szervezet immunválasz-készségén, másrészt azon múlik, mennyire egyezik meg az oltóanyag antigénkészlete az aktuálisan fertőző vírustörzsével. Ennek megfelelően a védőoltás hatásossága 60-90% között van. Egészséges felnőttek immunizálása védőoltással 30-60%-al csökkenti a betegség miatti munkaképtelenség és orvoshoz fordulás gyakoriságát. Gyermekek oltása csökkenti a szövődmények előfordulását és a nem-immunizált hozzátartozók megbetegedésének arányát is. Az idős, önellátó emberek immunizálása 50-60%-os védettséget ad, és csökkenti a kórházi kezelések számát, valamint 30-50%-kal az halálozást a szezonális influenzajárvány során 2. Eddigi adatok alapján a pandémiás H1N1-vírusfertőzés szövődmény- és mortalitás-kockázata hasonló a szezonális járványokhoz, ugyanakkor terjedése jóval nagyobb mértékű. Ezért a fenti védettségi arányok, a potenciális előnyök a pandémiás H1N1 védőoltással kapcsolatban még jelentősebbek.
A védőoltások történetével egyidősek a vakcinák okozta mellékhatások vizsgálatai, és részben ezek alapján a védőoltásokkal szemben állást foglaló vélemények is. A Magyarországon 2009. szeptember 28-án törzskönyvezett pandémiás H1N1 influenzavírus elleni vakcina előállítása azonos technológiával történik, mint a trivalens szezonális vakcina. A módszer lényege, hogy embrionált tyúktojáson elszaporított influenzavírus-törzseket tisztítják és koncentrálják, formaldehiddel inaktiválják, és a teljes vírust alumínium-foszfát gélhez adszorbeálják.
Az elölt teljes vírust tartalmazó influenza-védőoltások alkalmazásakor az alábbi mellékhatások jelentkezhetnek .: gyakori mellékhatás (≥1:100 és <1/10): fájdalom és bőrpír az oltás helyén; fáradtságérzet; rossz közérzet. Nem gyakori mellékhatás (≥1:1000 és <1:100): fejfájás, ízületi fájdalom, láz, izomfájdalom. Ezek két napnál rövidebb ideig tartanak, és spontán elmúlnak. Idősek esetén kisebb százalékban jelentkeznek lokális és szisztémás mellékhatások, míg gyermekekben a láz gyakoribb, mint a felnőtt populációban. Placebo-kontroll vizsgálatok alapján fiatal felnőttekben és idősekben a védőoltás és a placebo injekció során ugyanannyi szisztémás mellékhatás (láz, fejfájás, izomfájdalom) jelentkezett , .
A gyártási technológia miatt a vakcinaadás ellenjavallt azoknak, akiknek kórtörténetében ismert hiperszenzitivitás, vagy anafilaxiás immunreakció a tojás vagy más, az oltás alkalmazási előiratában felsorolt összetevője ellen. Lázas betegség esetén javasolt megvárni a tünetek elmúlását, és ezt követően adni a védőoltást. Láz nélküli akut betegségekben is fokozott óvatosság javasolt.
Gyermekek védőoltása
Számos nagy esetszámú vizsgálat igazolja az elölt, teljes vírust tartalmazó vakcinák biztonságosságát. A legnagyobb, reprezentatív mintavételű tanulmány az Egyesült Államokban 251600 gyermeket (6 hónap és 18 éves kor között) vizsgált 1993-1999 között. Megállapítása szerint nem nőtt szignifikánsan a gyermekek orvoshoz fordulásának száma az oltás utáni 14 napban, az előtte és utána lévő 4 hetes kontrollperiódushoz képest (38). Egy későbbi tanulmány a 1990-2003 között oltást kapott 6-23 hónapos korú, 45356 gyermek adatait dolgozta fel, és nem igazolt súlyos, a vakcinációval összefüggő orvosi eseményt az oltást követő 42 nap alatt (39). A tanulmányok kiemelik, hogy gyermekekben a leggyakoribb szövődmények a szisztémás reakciók: hőemelkedés, láz, rossz közérzet, izomfájdalom. A tünetek az oltást követő 6-12 órán belül kezdődnek és 1-2 napig tarthatnak. A szisztémás reakciók, elsősorban a láz különösen a 6-23 hónapos korban gyakori, ennek oka egyrészt az influenzavírus antigénnel történő, nagy valószínűség szerint első találkozás, másrészt az immunrendszer fokozott válaszkészsége. 6 hónapos kor alatt, megfelelő vizsgálatok hiányában, az influenza-védőoltás nem javasolt.
Akárcsak az utóbbi évek szezonális influenzajárványainak, a jelenleg zajló H1N1-pandémiának is kiemelten fontos terjedési helyei az gyermekfelügyelő és oktatási intézmények, ezt támasztja alá az eddigi fertőzöttek alacsony átlagéletkora is. Az egészséges felnőttek közösségei a korábbi védőoltások és influenzafertőzések miatti immunizációk, valamint a tudatosabb higiénés magatartás miatt kisebb kockázatúak a fertőzés terjedése szempontjából, mint a gyermekközösségek. A felnőttek influenza-megbetegedése becslések szerint jelentős mértékben a gyermekek által hazavitt fertőzésből származik. A gyermekek fertőzésének megelőzése, valamint betegségük megfelelő ellátása kiemelten fontos tehát az influenza-pandémia elleni védekezésben.
Lagújabb ismereteink szerint a Vaxigrip védőoltás általában nem okoz bajt az autoimmun thyreoiditises betegekben. Ennek fényében még a terhesek is kaphatják. Ezzel egy időben szedjen D3 vitamint emelt dózisban (4000NE) 1 tbl/nap. A megkezdett kezelését folytassa.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel: