|
Kérdezz-felelek
25 eves nő vagyok!
A panaszom kb fel eve kezdodott egy kulfoldi utazas soran iszonyat rosszul lettem (szedules, hanyinger, sajnos ra is stresszeltem es heves szivveres, panik tarsult melle)
Remeltem, hogy egyszeri alkalom volt viszont sajnos utana minden nap ezzel kuzdottem (latasi zavarok, hangulat ingadozas, levertseg)
3 het utan elmentem verkep vizsgalatra, mely soran akovetkezot allapitottak meg: TSh:6.9
Mellyel elkuldtek endokrinologushoz. Az orvos ujjabb vizsgalatot kert mely soran az eredmeny : tsh: 25.5 anti tpo:435 t3,t4 megfelelo.
Ekkor az orvos a letrox 50 bol ajanlotta a napi 1 tabletta szedeset..
a tunetek csokkentek hangulatingadozas minimalissa valt aztan par hetre ra fokozodtak..ujjabb verkep mely soran tsh: 1.2 anti tpo 627
Ez utan az orvos tanacsara vasarnaponkent elhagyva a gyogyszert a tegnapi verkep alapjan a Tsh 33,6 anti tpo: 751
T4:6.34
Tunetek ujra elojottek.. ( szedules, rossz kozerzet, meleg nem turese, hanyinger)
On mit javasol kihez forduljak? Elkepzelheto hogy a tuneteimet valami mas (is)okozza van osszefugges a hormonok es a psziches tunetek kozott?Psziches alap(esetleg panik, szorongas? Illetve mit javasolna a gyogyszerrel kocsolatban? Teljesen tanacstalan vagyok...
Mindezek elott 2 evig tartos hasmenes minden nap ( tukrozes alapjan megalloitottak a kronikus vastagbel gyulladast) ezek a tunetek nem teljesen de megszuntek...
Milyen etelekkel segithetem a gyogyulasom ? Sportolni elkezdtem, igyekszem a stresszt kizarni az eletembol es csak a gyogyulasra fokuszalni...
Valaszat elore is koszonom!
A panaszai alapján immuno-endokrin betegsége nagy valószínűséggel fennáll. Talán helyesebb volna azt írnom, hogy psycho-neuro-endokrin kórkép alakulhatott ki. Ez nem egyszerűen vezethető vissza egyetlen leletre, a TSH-ra!
Azok a tudományos felfedezések, amik az utóbbi száz évben láttak napvilágot, sokat segítettek, de csakis úgy, hogy beépítjük a páciensek gondolkodását - a klasszikus medicinát nem elvetve - a betegek kikérdezését, anamnézisét, ami napjainkban gyakran elvész, pedig a betegek az esetek nagyon nagy részében minden laboratóriumi vizsgálat nélkül elmondják a saját betegségüket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ne a laborleletet kezeljük, hanem a beteget, vagyis laboratóriumi vizsgálatokat célzottan csináljuk, miután már megvizsgáltuk a beteget. A pajzsmirigy elváltozások diagnosztikájában is fontos a vizsgálatok eredménye, ám önmagában nem elég, azt mindig a beteg tüneteivel összhangban kell értékelni.
Miért fontos ez a holisztikus megközelítés a kezelésben?
– Ha feltételezzük, hogy a betegség kialakulása mögött az egész szervezet egyensúlyának felborulása áll, akkor a kezelés során is az egész embert kell vizsgálni és gyógyítani. Nem szeretem a holisztikus szót, mert egy kicsit lejáratódott, ezért inkább az integráló szemléletet szoktam használni. Szerencsésnek mondhatom magam, mert az életem úgy alakult, hogy a pályám kezdetén dolgozhattam kardiológián, intenzív osztályon, nefrológián, és a belgyógyászat különböző területein is; végigjártam az izotóp labor, a molekuláris genetika minden lépcsőfokát. Utólag azt gondolom, hogy ez nagyon hasznos volt, mert bár az egyetemen a szerveket külön tanítjuk, a szervek külön nem működnek, valójában egyik a másikra hat, az egészet egyben kell megvizsgálni. Például a pajzsmirigy autoimmun betegségei gyakran más betegségekkel társulnak: szemészeti, allergiás, ideggyógyászati, gyomor-bél rendszeri, szív- és érrendszeri betegségekkel. Gyakori, hogy ezekre a társulásokra nem gondolva, külön-külön kezelik őket.
A pajzsmirigy betegségek kialakulásában, a környezeti szennyező (EDC) anyagok és a jódszegény táplálkozás mellett kiemelt jelentőséget tulajdonít a stressznek. Valóban ennyire erős az összefonódás a lelkiállapotunk és az egészségünk közt?
– Az elmúlt évtized egyik váratlan és nagy jelentőségű biológiai felismerése volt, hogy a pszicho-neuro-endokrin, vagyis a lelki, idegi és hormonális rendszer és az immunrendszer nemcsak kölcsönhatásban állnak egymással, hanem közös biokémiai jeleket használnak. Innen tudjuk, hogy a bélben létrejött gyulladásos elváltozások, a magas vérnyomás, az asztma, bizonyos bőr- és szembetegségek vagy az ízületi gyulladások hátterében az esetek többségében a krónikus stressz-szindrómának nevezett folyamat áll. Ma már laboratóriumi tesztekkel is lehet igazolni, hogy vannak olyan hormonok, amelyek az immunrendszert stimulálják, és olyanok is, amelyek gátolják. Hogy egy hétköznapi példával éljek: vizsgaidőszakban megfigyelhető, hogy a diákok könnyebben megbetegszenek, tehát a lelki folyamatok könnyebben hatnak az endokrin- és az immunológiai folyamatokra.
Mindezek alapján ésszerűnek látszik az immuno-endokrin kivizsgálás. Előjegyzést kolléganőm: Székely Melinda végzi
szekelymelinda66@gmail.com Szekelym@vipmail.hu
tel: 30-299-5181
Jó egészséget kívánok,
tisztelettel: