Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Professzor Úr! A segítségét szeretném kérni a következő problémámmal. 2012--ben műtöttek méhnyálkahártya daganattal. A műtét jól sikerült, kisebb problémáktól eltekintve. Zóta is rendszeresen járok kontrollra, CT, rontgen, vér, es szerencsére ezen a téren ezidáig minden rendben van. 165 cm vagyok és 57 kg voltam. Kb 1,5 éve érzetem, hogy kicsit meghíztam, ( ez kb 3-kg ot jelentett) Betudtam a hormonális változásoknak stb. De kb fél évvel ezelőtt nagyon gyorsan elkezdtem hízni. Ezzel egyidejűleg elkezdődött nálam egy iszonyatos puffadás, amely megkeseríti a mindennapjaimat. De nem csak puffadok, hanem rendkívüli módon vizesedem. A kőrmeim töredeznek, a hajam hullik nagyon. Állandóan fáradt vagyok. Most már odáig jutottam, hogy nehezemre esik bármit csinálni. Én aki örökmozgó vagyok és folyamatosan tevékenykedtem mindent amire csak szükség volt. Most alig bírom vonszolni magam. Az izületeim annyira fájnak, hogy reggel alig bírok sokszor lábra állni. Rövid idő alatt kb 15 kg plussz jött fel rám, és kérem higyje el, gyakorlatilag szinte alig eszem valamit. Diétáztam is. Semmi eredmény. Úgy érzem, hogy a levegőtöl is hízom, puffadok és vizesedek. Sokszor szédülök. Tavasszal volt egy anginás görcsöm is, amely után megkaétereztek, de szerencsére az erek rendben vannak. Voltam pajzsmirigy vizsgálaton, de a vérvétel és az ultrahang alapján az értékek rendben voltak. A koleszterinem folyamatosan magas, pedig húst alig eszem. Feledékeny vagyok, gyakran egyszerű szavak nem jutnak eszembe. A munkám meglehetősen stresszes, sokáig erre is próbáltam gondolni, de ez önmagaban nem lehet oka, hiszen mindíg is az volt. Szeretnék tanácsot kérni Professzor úrtól, hova-merre induljak? Esetleg, ha lenne mód arra hogy felkereshetném oÖnt, igazán hálás lennék. Veszpremben lakom, de termeszetesen ez nem lenne akadály. Köszönöm a válaszát előre is. Tisztelettel!
Tisztelt Kérdező!
Köszönöm levelét. Biztosan tudja, hogy így véleményt, pláne diagnózist és kezelést nem mondhatok.
Napjainkra a világ jelentős részén az elhízás járványszerű méreteket öltött. Számos országban a kutatók sokasága dolgozik jól felszerelt laboratóriumokban azon, hogy minél előbb megmagyarázza ennek a jelenségnek a hátterét és megoldja ezt a jelentős gondot. Ez adta az aktualitását az elmúlt hónapban New Yorkban megrendezésre került konferenciának. A szimpóziumon a pajzsmirigy csökkent működése (hipotireózis) és a testsúly összefüggésének legújabb témakörét foglalták össze az előadók. Elhangzott, hogy az elhízás egy komplex anyagcserezavar következménye, amelynek okairól egyre többet tudunk. meg. A legfontosabb ilyen új ismeret az, hogy a zsírszövet nem egyszerűen anyagraktár, hanem fontos hormonálisan aktív szerv. Az elhízás létrejöttében nem egyetlen hormon, hanem a hormonok szabályozásának komplex zavara áll. Azt már korábban is tudtuk, hogy az elhízás egyik gyakori oka a csökkent pajzsmirigybetegség. A legutóbbi kutatások arra irányították a figyelmet, hogy nem egyszerűen egy hormon hiánya okozza tüneteket. Egyik fontos hormon, az un. leptin felelős ugyanis az étvágy kialakulásáért, a telítettség érzéséért. A leptin elnevezés a görög leptosz (sovány) szóból származik. Azt figyelték meg, hogy ez az étvágyat kiváltó fehérjeszerű hormon az éhezés stádiumában magas, a jóllakottság esetén pedig alacsony. A leptin tehát általában csökkenti az étvágyat, ezért alkalmazásához komoly reményeket fűztek. Azonban az elhízottakban a várttal szemben ennek a hormonnak nem a csökkenését, hanem emelkedett szintjét mutatták ki. Kiderült, hogy az elhízás oka a leptin rezisztencia, ami röviden úgy foglalható össze, hogy az étkezés után az idegrendszerünk még mindig „éhség” jelet észlel és étkezésre sarkall. Ilyen leptin rezisztenciát figyeltek meg egerekben. A leptinre rezisztens állatok állandóan ettek, ezért viszonylag gyorsan és jelentősen meghíztak. A drasztikus fogyókúrákkal önmagukban nem tudták ezt a rezisztenciát megszüntetni.
Mit tehetünk a leptin rezisztencia ellen?
A pajzsmirigy hormonok csökkentik a leptin rezisztenciát, tehát a megfelelő dózisban és formában történő alkalmazásuk elősegíti a fogyást és a jó kondíció (szellemi és testi) kialakulását. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a pajzsmirigybetegségben fontosnak tartott TSH szint nem feltétlen jelzi a szövetek megfelelő hormonális ellátását és a napjainkban alkalmazott tiroxin kezelés önmagában nem elegendő. Több kutató az USA-ban a természetes hormonok (az állatok pajzsmirigyéből származó gyógyszer) mellett kardoskodik. A hivatalos szakirodalom egyelőre ezt nem fogadja el, csupán arra vannak utalások, hogy a tiroxin és a trijódtironin (az aktív pajzsmirigyhormon) élettani arányának adására kell(ene) törekedni. A jó hír egyértelműen az, hogy egy újabb terápiás lehetőség áll rendelkezésünkre az elhízás elleni küzdelemben. A drasztikus fogyókúrák helyett a megfelelő kalória bevitel mellett tehát a leptin rezisztencia csökkentésére, ill. megszüntetésére kellene törekednünk Lényeges, hogy az un. normál hormonértékek nem mindig megbízhatóak.
7 dolog, ami befolyásolja a TSH szintet
Habár a pajzsmirigy rendellenes működése az egész szervezetre kihat, és emiatt kezelését is csak holisztikus megközelítésben, az egész embert, a tüneteket a laborlelettel és egyéb vizsgálatokkal összevetve szabadna végezni, sokan mégis úgy érzik, hogy a diagnózis alfája és omegája a TSH érték.
A napjainkban igen gyakori, főként nőket érintő pajzsmirigy betegségek kapcsán mára számos laborlelet került nyilvánosságra, amit az érintettek maguk tettek közzé különböző fórumokon, csoportokban, a sorstársaktól választ, kiértékelést remélve. Sokan azt gondolják, hogy a laborleltből, mint egy varázsgömbből megtudhatják, hogy betegek-e, vagy sem. Pedig ezeket az adatokat csak a beteg panaszaival és a többi vizsgálat eredményével összevetve szabad értelmezni, sohasem önmagában. Fontos: a mérési módszerek és a referencia értékek laboronként változhatnak, emellett a határértékek jelölésénél több olyan tényezőt, amely a TSH szintet befolyásolhatja, nem vesznek figyelembe.
Mi a TSH ?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről.
Mi befolyásolhatja a TSH értéket?
Az életkor
- a TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél.
- Autoimmun folyamat fellángolása
-A beteg által lakott terület jódellátottsága
- jód hiányában kevés T3 és T4 (pajzsmirigy hormonok) képződik, amely miatt fokozott a TSH termelése. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a pajzsmirigy túlműködése a jód bevitelével megszüntethető! Sőt, ellenkezőleg a túlzott bevitellel életveszélye túlműködést, ill. gyulladást lehet kiváltani.
Az évszak
- télen, hideg időben a szervezetnek több pajzsmirigy hormonra lehet szüksége, ez azt eredményezheti, hogy a TSH szint megemelkedik.
A napszak
- a TSH szintje a vérben a nap egyes periódusában változik (legmagasabb éjfél előtt a hajnali órákban).
Egyéb betegségek
Túlzott stressz, heveny megbetegedés és láz is hatással lehet a TSH szintre.
Alkalmazott gyógyszerek
- a TSH szint változhat például, ha a beteg szteroidokat szed, de egyes szívgyógyszerek és a következőkben, a teljesség igénye nélkül felsorolt hatóanyagok is befolyásolják a pajzsmirigy működését: amiodaron, jód tartalmú kontrasztanyagok, szulfonilureák, szulfonamidok, lítium, tirozin-kináz gátlók, interleukin, interferon, dopamin, dopamin agonisták (bromocriptine), glükokortikoidok, metformin, szomatosztatin analógok, phenytoin, rifampicin, phenobarbital.
Várandósság
- a pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél mért adatokkal. Terhességben alacsonyabb értékek mérhetők.
A TSH mérésével kapcsolatban fontosnak tartom megjegyezni, hogy a rendelkezésre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy- működése. „Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos szűrő jellegű módszer, de nem jelent önmagában betegséget. A diagnózishoz és a személyre szabott gyógyszeres kezelés beállításához a betegség természetétől, a kísérő betegségektől az étkezésig számos tényezőt figyelembe kell venni.”
A személyes konzultációt javaslom, amelyet Székely Melinda kolleganőm végez Megadom elérhetőségeit:
szekelymelinda66@gmail.com Szekelym@vipmail.hu
tel: 30-299-5181
Jó egészsége kívánok, tisztelettel: Prof. Dr. Balázs Csaba 2019. 12. 21. 12:59
Köszönöm levelét. Biztosan tudja, hogy így véleményt, pláne diagnózist és kezelést nem mondhatok.
Napjainkra a világ jelentős részén az elhízás járványszerű méreteket öltött. Számos országban a kutatók sokasága dolgozik jól felszerelt laboratóriumokban azon, hogy minél előbb megmagyarázza ennek a jelenségnek a hátterét és megoldja ezt a jelentős gondot. Ez adta az aktualitását az elmúlt hónapban New Yorkban megrendezésre került konferenciának. A szimpóziumon a pajzsmirigy csökkent működése (hipotireózis) és a testsúly összefüggésének legújabb témakörét foglalták össze az előadók. Elhangzott, hogy az elhízás egy komplex anyagcserezavar következménye, amelynek okairól egyre többet tudunk. meg. A legfontosabb ilyen új ismeret az, hogy a zsírszövet nem egyszerűen anyagraktár, hanem fontos hormonálisan aktív szerv. Az elhízás létrejöttében nem egyetlen hormon, hanem a hormonok szabályozásának komplex zavara áll. Azt már korábban is tudtuk, hogy az elhízás egyik gyakori oka a csökkent pajzsmirigybetegség. A legutóbbi kutatások arra irányították a figyelmet, hogy nem egyszerűen egy hormon hiánya okozza tüneteket. Egyik fontos hormon, az un. leptin felelős ugyanis az étvágy kialakulásáért, a telítettség érzéséért. A leptin elnevezés a görög leptosz (sovány) szóból származik. Azt figyelték meg, hogy ez az étvágyat kiváltó fehérjeszerű hormon az éhezés stádiumában magas, a jóllakottság esetén pedig alacsony. A leptin tehát általában csökkenti az étvágyat, ezért alkalmazásához komoly reményeket fűztek. Azonban az elhízottakban a várttal szemben ennek a hormonnak nem a csökkenését, hanem emelkedett szintjét mutatták ki. Kiderült, hogy az elhízás oka a leptin rezisztencia, ami röviden úgy foglalható össze, hogy az étkezés után az idegrendszerünk még mindig „éhség” jelet észlel és étkezésre sarkall. Ilyen leptin rezisztenciát figyeltek meg egerekben. A leptinre rezisztens állatok állandóan ettek, ezért viszonylag gyorsan és jelentősen meghíztak. A drasztikus fogyókúrákkal önmagukban nem tudták ezt a rezisztenciát megszüntetni.
Mit tehetünk a leptin rezisztencia ellen?
A pajzsmirigy hormonok csökkentik a leptin rezisztenciát, tehát a megfelelő dózisban és formában történő alkalmazásuk elősegíti a fogyást és a jó kondíció (szellemi és testi) kialakulását. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a pajzsmirigybetegségben fontosnak tartott TSH szint nem feltétlen jelzi a szövetek megfelelő hormonális ellátását és a napjainkban alkalmazott tiroxin kezelés önmagában nem elegendő. Több kutató az USA-ban a természetes hormonok (az állatok pajzsmirigyéből származó gyógyszer) mellett kardoskodik. A hivatalos szakirodalom egyelőre ezt nem fogadja el, csupán arra vannak utalások, hogy a tiroxin és a trijódtironin (az aktív pajzsmirigyhormon) élettani arányának adására kell(ene) törekedni. A jó hír egyértelműen az, hogy egy újabb terápiás lehetőség áll rendelkezésünkre az elhízás elleni küzdelemben. A drasztikus fogyókúrák helyett a megfelelő kalória bevitel mellett tehát a leptin rezisztencia csökkentésére, ill. megszüntetésére kellene törekednünk Lényeges, hogy az un. normál hormonértékek nem mindig megbízhatóak.
7 dolog, ami befolyásolja a TSH szintet
Habár a pajzsmirigy rendellenes működése az egész szervezetre kihat, és emiatt kezelését is csak holisztikus megközelítésben, az egész embert, a tüneteket a laborlelettel és egyéb vizsgálatokkal összevetve szabadna végezni, sokan mégis úgy érzik, hogy a diagnózis alfája és omegája a TSH érték.
A napjainkban igen gyakori, főként nőket érintő pajzsmirigy betegségek kapcsán mára számos laborlelet került nyilvánosságra, amit az érintettek maguk tettek közzé különböző fórumokon, csoportokban, a sorstársaktól választ, kiértékelést remélve. Sokan azt gondolják, hogy a laborleltből, mint egy varázsgömbből megtudhatják, hogy betegek-e, vagy sem. Pedig ezeket az adatokat csak a beteg panaszaival és a többi vizsgálat eredményével összevetve szabad értelmezni, sohasem önmagában. Fontos: a mérési módszerek és a referencia értékek laboronként változhatnak, emellett a határértékek jelölésénél több olyan tényezőt, amely a TSH szintet befolyásolhatja, nem vesznek figyelembe.
Mi a TSH ?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről.
Mi befolyásolhatja a TSH értéket?
Az életkor
- a TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél.
- Autoimmun folyamat fellángolása
-A beteg által lakott terület jódellátottsága
- jód hiányában kevés T3 és T4 (pajzsmirigy hormonok) képződik, amely miatt fokozott a TSH termelése. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a pajzsmirigy túlműködése a jód bevitelével megszüntethető! Sőt, ellenkezőleg a túlzott bevitellel életveszélye túlműködést, ill. gyulladást lehet kiváltani.
Az évszak
- télen, hideg időben a szervezetnek több pajzsmirigy hormonra lehet szüksége, ez azt eredményezheti, hogy a TSH szint megemelkedik.
A napszak
- a TSH szintje a vérben a nap egyes periódusában változik (legmagasabb éjfél előtt a hajnali órákban).
Egyéb betegségek
Túlzott stressz, heveny megbetegedés és láz is hatással lehet a TSH szintre.
Alkalmazott gyógyszerek
- a TSH szint változhat például, ha a beteg szteroidokat szed, de egyes szívgyógyszerek és a következőkben, a teljesség igénye nélkül felsorolt hatóanyagok is befolyásolják a pajzsmirigy működését: amiodaron, jód tartalmú kontrasztanyagok, szulfonilureák, szulfonamidok, lítium, tirozin-kináz gátlók, interleukin, interferon, dopamin, dopamin agonisták (bromocriptine), glükokortikoidok, metformin, szomatosztatin analógok, phenytoin, rifampicin, phenobarbital.
Várandósság
- a pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél mért adatokkal. Terhességben alacsonyabb értékek mérhetők.
A TSH mérésével kapcsolatban fontosnak tartom megjegyezni, hogy a rendelkezésre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy- működése. „Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos szűrő jellegű módszer, de nem jelent önmagában betegséget. A diagnózishoz és a személyre szabott gyógyszeres kezelés beállításához a betegség természetétől, a kísérő betegségektől az étkezésig számos tényezőt figyelembe kell venni.”
A személyes konzultációt javaslom, amelyet Székely Melinda kolleganőm végez Megadom elérhetőségeit:
szekelymelinda66@gmail.com Szekelym@vipmail.hu
tel: 30-299-5181
Jó egészsége kívánok, tisztelettel: Prof. Dr. Balázs Csaba 2019. 12. 21. 12:59
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg)
.jpg){kind=small}
