Tisztelt É-T. Erika!

Fontos és rendkívül aktuális kérdést tett fel.Gyakran halljuk, hogy a zsírban oldódó vitaminok adagolásával óvatosan kell bánni, hiszen azok sokáig elraktározódnak a szervezetben. Az utóbbi évek tudományos kutatásai azonban rámutatnak, a D-vitamin megfelelő dózisban adagolva, valóságos kincs a szervezet számára!
A D-vitamin anyagcseréje egyedülálló az emberi testben. Minden szervrendszerünk működésére komoly hatást gyakorol: az agyban, illetve a központi idegrendszerben fokozza az idegszövet megújulását, emellett legfontosabb védelmi rendszerünket, a bőrünket érintő daganatok kialakulásának kockázatát is csökkenti. A vérképző rendszerben segíti az érett vér-sejtek kialakulását, javíthatja a vérszegény állapotot, erősíti a szívizomzatot, a test teljes védekező-rendszerét, májvédő hatású, emellett a cukorbetegség ellen is védelmet nyújthat. A vázrendszer illetve a belek egészséges működésében is szerepet játszik, nem beszélve endokrin működésünkről. – Az utóbbi évek intenzív kutatásai igazolták, hogy a korábban vitaminnak gondolt biológiailag aktív anyag, lényegében hormonként viselkedik a szervezetünkben. Nincs köze a vitaminokhoz, pusztán orvostörténeti okok miatt nevezik annak. Szerkezete nagymértékben hasonló a szteroid hormonokhoz, mint a mellékvese hormonjai és a nemi hormonok, amelyek közül többet gyógyszerként használunk már évtizedek óta. Az utóbbiak többek között immunológiai és gyulladásos, ízületi betegségek esetén segíthetnek a tünetek enyhítésében. Sokrétű kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, szervrendszerünkre hat, így szintjének meghatározása, szükség esetén pótlása meghatározó fontosságú. A D-vitaminhiányt az egyik legnagyobb egészségügyi problémaként tartják számon a nyugati országokban. Ezért nemrégiben számos hazai orvos társaság jutott konszenzusra azzal kapcsolatban, hogy a D-vitaminhiány súlyosságára együtt hívják fel a figyelmet, illetve iránymutatást adjanak a prevenciót és a kezelés javasolt módjait tekintve. Dermatológusok, endokrinológusok, immunológusok, gyermekgyógyászok, ideg- és elmeorvosok, kardiológusok és a szakma egyéb területein gyógyítók értettek egyet abban, hogy lényegesen nagyobb dózisra lenne szüksége szervezetünknek ebből az elengedhetetlen hormonból, mint amennyihez átlagosan hozzájutunk. A legfrissebb tanulmányok szerint ugyanis jelenleg a hazai lakosság körülbelül kétharmada D-vitaminhiánnyal küzd. Korábban ezt a tápanyagot kizárólag újszülötteknek adták speciális estekben, ám mivel a legkülönbözőbb betegségek megelőzésében kulcsfontosságú lehet, majdnem mindenkinek többre lenne szüksége a hormonból.
A D-vitamin a táplálékkal vagy napfény hatására kerül a szervezetünkbe, majd több lépésben aktiválódik. Az UV-B sugárzás hatására elsőként egy elővitamin, majd a D3-vitamin alakul ki. – A bőr D-vitaminképző kapacitása hatalmas: nyáron, amikor fürdőruhában napozunk, akár a napi ajánlott mennyiség három-hatszorosát is képes előállítani a szervezet, ám túladagolás ilyenkor semmiképpen sem alakulhat ki. Ennek oka, hogy a bőr fokozódó pigment-tartalma bizonyos okok miatt gátolja a D-vitamin előállítását. Így a sötét bőrű embereknek akár tízszer annyi napsugárzásra is szüksége lehet azonos mennyiségű D-vitamin előállításához, mint a világos bőrűeknek. Télen azonban más a helyzet. Becslések szerint a Föld északi féltekéjén élők legalább 40-50% százaléka D-vitaminhiányban szenved, különösen a téli hónapokban. A szoláriumok sem jelentenek megoldást, azok UV-A sugárzása ugyanis nem biztosítja a D-vitamintermelődést.Megfigyelték, hogy egyes bőrbetegségek tüneteit is enyhítheti a napsugárzás, mely hatás valószínűleg szintén a közben képződő D-vitaminnak tulajdonítható. A túlzott, védelem nélküli napozás és a D-vitaminhiány együttesen azonban fokozhatja a bőrrák kialakulásának kockázatát!!!!
A vérben keringő D-hormon a kalcium-anyagcsere szabályozásában is részt vesz, melynek a csontképződésben, az egészséges csontok fenntartásában van kulcsszerepe. – A D-vitamin a kalciumot legfőképp a bélből történő felszívódáson keresztül képes befolyásolni. Tehát a D-vitaminszint függvényében változik a napi kalciumszükséglet. is. A nemzetközi ajánlásokban szereplő javasolt kalciumbevitel csakis normális D-vitaminszint mellett elegendő. A csonttörések gyakoriságát befolyásolja a csontok mennyiségi és szerkezeti változása. Így csontritkulás esetén fokozott a csonttörések kockázata, mely D-vitamin hiányában tovább nő.
– A hormon segíti az izmok összehúzódását, az idegrendszer és az izmok közötti koordinációt, ezzel is csökkenve az elesés esélyét.

Autoimmun zavarra több ellenőrzés

Egy sor kórkép esetén is ajánlott a D-vitamin pótlása, például autoimmun pajzsmirigy betegségek kezelése során. – Ez a hormon javítja a pajzsmirigy működését, csökkenti a gyulladásos folyamatot, ráadásul megfigyelték, hogy a betegek vérében jellemzően a normálisnál alacsonyabb a szintje. Ugyanez igaz a reumatikus betegségekben szenvedők többségre is. A kutatók továbbá rájöttek, hogy más autoimmun betegségek, mint például a sclerosis multiplex illetve az 1-es típusú cukorbetegség előfordulásának gyakorisága geográfiai szempontból eltérő: észak-dél irányban csökkenő tendenciát mutat. Vagyis minél több a napsütéses órák száma, annál ritkábban fordulnak elő ezek az autoimmun zavarok, melynek szintén köze van a D-vitamintermeléshez. Kutatások bizonyítják, hogy a hormon hiánya részben okolható lehet az elhízás kialakulásáért is. Mi több, bizonyos hormonális hajhullás-típusok kezelésében is áttörést érhetnek el vele. A múlt évben jelentek meg azok a közlemények, melyek szerint már néhány hét alatt sikerült a D-vitamin egyik származékát felhasználó kezeléssel eltüntetni a lokális kopaszságot.
A D-hormon pótlása a meddőség egyes eseteiben is segíthet. Az endokrin rendszerben a reproduktív szervek igen finoman hangolt rendszert képeznek, melyek érzékenyen reagálnak minden külső és belső hatásra, így a stressz következtében kialakuló hormon-változásokra is. A termékenységi zavarok részben pszichés, részben endokrin eredetűek is lehetnek, vagy kialakulhatnak fejlődési rendellenességek és egyéb külső behatások miatt is. A D-hormonnak szerepe lehet a termékenység növelésében a nők és a férfiak esetében is.
Fontos! Azt tanácsolom, hogy az autoimmun betegségben szenvedők időközönként ellenőriztessék laboratóriumi vizsgálattal a vér D-vitamin szintjét. Mivel az a legtöbb ember vérében a normálisnál alacsonyabb, főként ősszel és télen, ezekben az esetekben fontos lehet ellenőrizni az értéket, és szükség esetén a kezelés részeként pótolni a hormon.
Ráadásul a PCOS-ról és az IR-ról kiderült, hogyautoimmun betegség, amely gyakran társul az autoimmu pajzsmirigy betegségekkkel. Ennek részleteibe itt nem tudok belemerülni, de angsúlyozom, hogy az IR meghatározásának ma már más módjai és kritériumai vannak (Adiponectin/(FBG_FIns) as a predictor of insulin sensitivity and metabolic syndrome in patients with polycystic ovary syndrome
Xiaohui Xu, MDa et al: Medicine (2016) 95:49(e5524)
Received: 8 July 2016 / Received in final form: 23 October 2016 / Accepted: 10 November 2016

Az euglikémiás-hiperinzulinémiás kapcsolat a jelenlegi körülmények között sok intézetben nem végezhető el. Egy hozzáférhető és olcsó mérés az inzulinrezisztencia (IR) vizsgálata sok más módszerrel is lehetséges a jelenlegiek mellett. Eddig ebből a célból a HOMA indexet határozták meg, amelyik már lényegesen könnyebb, de vércukorterheléssel és többszöri szúrással jár együtt, és nem megbízható!)(Polycystic Ovary Syndrome May Be an Autoimmune Disorder. Hindawi Publishing Corporation. Scientifica Volume 2016, Article ID 4071735, 7 pages dx.doi.org/10.1155/2016/4071735
Összegezve: a D3 vitamin dózisa függ a nemtől, évszakatól, az életkortól, a kísérő betegségektől egyaránt. Egyelőre a 2000 NE jónak tűnik, de további vizsgálatot javaslok.
Jó egészséget kívánok: