|
Kérdezz-felelek
42 évesen 5 lombikon vagyok túl. Eddig egy biokémiai terhességem volt (a lombikos orvos szerint, mivel hcg 26.6, a progeszteron értéke pedig 119 volt). Az utolsó lombiknál értük el először az ötnapos blasztobabát, aki azonban még csak el sem kezdte a beágyazódást. Férjem értékei kiválóak, az embirológusok is dicsérik mindig, vizsgálatok során nála semmit nem találtak. Nálam annál inkább: valószínű mind a koromból adódik - nincs peteérés, magas FSH (18 volt, de DHEA-va lejjebb ment, legutóbbi lombiknál két sejt lett, abból egy termékenyült meg), alacsony AMH, méh mellső fala össze van nőve a hashártyával valószínűsíthetően endometriózis következtében, bár egy korábbi hashártyagyulladás sem kizárt; enyhe pm alulműködés - kezelve van, enyhe IR (határeset, nem kell rá gyszer), MTHFR heterozigóta vagyok. Egyéb hormonális, immunológiai, trombocita, kariotip, anatómiai eltérés nincs (méh, petevezetők, petefészkek rendben). Egyedül az alloimmunvizsgálaton gondolkodunk. Szeretném kérni az Ön véleményét, hogy érdemes-e megcsináltatnunk, vagy elég csak az NK és a citokinon vizsgálat - mert ezek hiányoznak már csak a palettáról? Abban az esetben is kérdezném, ha esetleg donorsejtre kerülne sor. Akkor is érdemes megnézetni az alloimmunpanelt? Vagy nincs jelentősége!Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!!! Üdvözlettel!
Ezekből a leleteiből nem derül ki, hogy van-e autoimmun betegsége, az sem, hogy miért nem sikerült a megtermékenyülés. Ennek birtokában volna szerencsés arról dönteni, hogy NK sejt meghatározásra van-e szüksége, mert mi van, akkor:
-ha pozitív és
-ha negatív?
Hogyan tovább. Célszerű egyénre szabott vizsgálatra és kezelésre törekedni.
Továbbá:Az endokrinológia, immunológia és a genetika módszereinek alkalmazása forradalmi változásokat eredményezett a terhességgel kapcsolatos kutatásokban. A magzat kilökődését számos védő mechanizmus akadályozza. A terhesség alatt megváltozik az immunrendszer szabályozása. Ennek lényege, hogy az immunológiai védekezésért felelős sejtek, az ún. limfociták egyike a Th2 (humorális immunitásért, azaz az antitestek termelődéséért felelős) sejtek és azok által termelt anyagok mennyisége növekszik, ezzel szemben a Th1 (celluláris, sejtes immunitásért felelős) limfociták száma és funkciója csökken. Ennek következtében a Th1 által közvetített immun- és autoimmun folyamatok aktivitása általában csökken, ezért élettani körülmények között a terhesség 2.-ik trimeszterétől (4.hónaptól) kezdve az autoimmun betegségek tünetei általában javulnak. Ez egy „élettani immungátlás”, egy kényes egyensúly, amely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a magzat megmaradhasson.
Ha viszont ez a fiziológiás immungátlás nem alakul ki, akkor kóros terhesség és spontán abortusz következhet be. Ebben a folyamatban lényegesek még az ún. NK sejtek is.
Mik azok az NK sejtek?
Ezek a természetes ölő sejtek (NK= natural killer cells) fontos szerepet játszanak a daganatok kialakulásának gátlásában, mivel a tumor sejteket képesek elpusztítani. A baj csak az, hogy a tumor gátló, a daganatos sejteket ölő tulajdonságuk mellett a vérben lévő fokozott számú és funkciójú NK sejt káros lehet a magzatra és vetélését okozhat.
A téma valóban óriási érdeklődést váltott ki és a legismertebb orvosi szaklapokba került (Natural killer cells in female infertility and recurrent miscarriage: a systematic review and meta-analysis Hum. Reprod. Update (May/June 2014). Az NK sejtek meghatározása vérből sejtszeparátorral történik. Sikeres reproduktív folyamathoz szükséges, hogy az NK limfocita sejtarány értéke kevesebb legyen 15%-nál, ideális esetben pedig 12% alatt. Az emelkedett NK sejtarány és/vagy a fokozott NK funkció a magzat megtapadását gátolja, ismétlődő vetéléseket és beágyazódási zavarokat okozhat.
A visszatérő, spontán vetélés esetében a megtermékenyülés megtörténik, a magzat beágyazódik, de a magzat kezdeti fejlődése 6-12. hét körül megáll. Az embrió vagy spontán kilökődik, vagy elhal. Amennyiben a spontán vetélés mögött nincsen genetikai, endokrinológiai, mikrobiológiai, vagy más környezeti tényező, akkor olyan ismeretlen eredetű vetélésről van szó, amelynek hátterében immunológiai okok lehetnek. Ezek lehetnek autoimmun betegségek (autoantitestek!!!!), (NK sejtek), az immunszabályozás zavarai. Ilyen esetben beszélhetünk ún. „immunológiai abortuszról”.
Jó egészséget kívánok, üdvözlettel: