|
Kérdezz-felelek
Pajzsmirigy-alulműködés miatt februárban naponta fél 75 mikrogrammos letrox tabletta szedését javasolta az endokrinológus szakorvos. A TSH értékem 14.860, a szabad T4 11.6, a TPO 600 feletti volt. 6 éve jártam endokrinológushoz évente ellenőrzésre emelkedett TPO szint miatt. Előfordult már 1000 feletti, de 380-as érték is, alulműködést egyszer tapasztaltak, akkor a TSH-m 7,9 volt. Rá 1 hónapra gyógyszer szedése nélkül 2,8 lett.
A rendszertelen menstruáción kívül más tünetem nem volt.
Tavaly novemberi TSH értékem 2,1 volt, a januári pedig már 14.86. Most kaptam először gyógyszert a pajzsmirigyre, inzulin-rezisztenciára Meforal tablettát szedtem tavaly szeptemberig.
A Letrox tabletta szedését követően kb. 1 hónap múlva kezdődtek a rosszullétek, főként éjszaka: szédülés, 2 esetben ájulás, forróság érzés, kéz- és lábdagadás, fejfájás, a tarkóm lüktetett, gyengeség, álmosság, izomgyengeség és hízás. A gyógyszer szedése után 6 héttel a TSH 3,7 volt. Az endorkrinológus ekkor emelte meg az adagot 50 mikrogramm Letroxra, mondván, hogy a fenti tüneteket nem a gyógyszer okozza. Jelenleg is az 50 mikrogrammos Letroxot szedem, a TSH értékem 1,8 volt.
A menstruációm a gyógyszer szedésének megkezdése után teljesen helyreállt. A nőgyógyász hormon labort kért (menstruáció 2 napján), melyben nagy eltérés nem volt, pedig a rosszullétek valamennyire összefüggésbe hozhatók a menstruációs ciklussal. A TSH értékem jelenleg jó 1,8, a tünetek azonban csak részben enyhültek, az éjszaki rosszullétek ritkábban fordulnak elő, de a gyógyszeradag megemelése után is híztam (diéta és torna ellenére, korábban sokat ehettem, nem jöttek fel rám a kilók, sőt nagyon sovány voltam), a szédülés kéz és lábdagadás is előfordul.
Szeretném megkérdezni, hogy a gyógyszer szedése váltotta-e ki ezeket a tüneteket, esetleg a fenti adag csökkenthető-e, vagy a gyógyszer akár el is hagyható? Február óta a TSH értékem rendeződött, de a tünetek maradtak, sőt a gyógyszer szedése után többet híztam és az izmaim is sokszor fájnak.
Elnézést, hogy kicsit hosszúra sikerült a kérdésem.
Előre is köszönöm Professzor Úr válaszát!
Tisztelettel: Krisztina
Pajzsmirigy alul működés és menstruációs zavarok kapcsolatban vannak egymással. A női ciklus különböző tényezők hatására átmenetileg felborulhat. Stresszesebb időszakokban, betegség, gyógyszerek szedése következtében, de olykor még az időjárási változások hatására is jelentkezhet a korábbitól eltérő erősségű, fájdalmas, vagy hosszabb ideig tartó vérzés. Probléma, ha a felsorolt panaszok ismétlődnek, huzamosabb időn át jelentkeznek. Menstruációs zavarról valójában az alábbi tünetek kapcsán beszélünk:
- az erős vérzés 24 óránál hosszabb,
- szabályos ugyan, de 7 napnál hosszabb,
- a periódusok rövidebbek 21 napnál,
- 3 hónapnál hosszabb ideig kimaradnak,
- ismételten és szokatlanul fájdalmasak és görcsös jellegűek.
A szabálytalan periódusokban, a vérzés elmaradása és a fokozott vérzés esetén feltétlen gondolni kell a pajzsmirigy autoimmun gyulladásos betegségeire és működési zavaraira. Leggyakrabban a pajzsmirigy csökkent működése, az autoimmun thyreoiditis esetén fordul elő „nem magyarázható” vérzészavar. Ilyenkor gyakori a viszonylag csökkent étvágy melletti hízás, fáradékonyság, feledékenység, hajhullás, depresszió hajlam. További gond az, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegsége lényegesen gyakoribb nőkben, másrészt az aránya a 20. életévtől kezdve egyre gyorsabban növekedik. Ez többször oka a csökkent működésnek és a meddőség egyre nagyobb hányadának.
A laboratóriumi értékei változásának sok oka lehet, hosszas okfejtés helyett inkább irányelveket szeretnék leírni, hogy könnyebben eligazodhassanak ebben a dzsungelnek látszó ismerethalmazban. Betegeimtől tudom, hogy gyakran kénytelenek az internet különböző fórumain információt gyűjteni. Be kell vallani, hogy a hiteles adatok elérése nem mindig könnyű, sőt néha félrevezető is lehet.
Ennek több oka is lehet:
• Sokan azt gondolják, hogy egyetlen laboratóriumi vizsgálatból, amolyan „varázs gömbből” megtudhatják betegek-e vagy szerencsére nem.
• Többször leírtam már, hogy a laboratóriumi értékek száraz adatok, amelyek értékelése csak a beteg panaszainak, és vizsgálati leleteinek birtokában lehetséges. Hasonló a helyzet a képalkotó vizsgálatokkal (ultrahangos és izotópos vizsgálatokkal is)
• A hormonok meghatározása során további nehézséget jelent, hogy a mérések immunológiai módszerekkel történnek, ezért sok esetben nem a biológiailag aktív anyagot mérik. Ráadásul a módszerek laboratóriumonként eltérők és ami még fontosabb az „határértékek” jelölésénél több dolgot nem vesznek figyelembe (életkor, napszak, gyógyszerek szedése stb.)
Fentiekből következik, hogy ne mechanikusan (protokollok) alapján, vizsgálat nélkül (!), s ne egyszerűen a leletet kezeljük, hanem a beteget!Fontos, hogy holisztikus szemléletben, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az egész embert vizsgálva közelítsük meg a háttérben álló okokat.Továbbiakban oki kezelést javaslok.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel: