|
Kérdezz-felelek
Pajzsmirigy alulműködésemre 8 hetes terhesen kezdtem Letrox 25mg tablettát szedni, ekkor a TSH érték 3,89mIU/L volt, az FT4 és FT3 normál értéken belül.
6 hét múlva a TSH 1,907mIU/L volt ekkor csak ezt nézték.
8 hét múlva, 23 hetesen a TSH érték 2,057 mIU/L tehát normál értéken, viszont az FT4 6,94 pmol/L (7,75-15,21) normál érték alatt (FT3 normál értéken).
Korábban néztek TPO-t ami nagyon magas volt, e miatt nem szedtem jód tartalmú terhesvitamint.
Nőgyógyászom megemelte gyógyszeradagomat egy nap 25 mg következő nap 50 mg, továbbra is Letrox.
Mi okozhatta, hogy normál TSH mellett alacsony az FT4? Okozhatott ez gondot a babánál? Hiszen mindenütt a jód fontosságáról hallani a terhesség alatt. A jód magas TPO mellett semmilyen formában nem ajánlott?
Üdvözlettel: Katona Krisztina
A laboratóriumi tesztek az egyes laboratóriumokban, sőt ugyanbban a laborban is eltérők lehetnek! A T3 és a T4 hormon képződése a pajzsmirigyben zajlik. A magzat 12. hetétől már képes saját hormontermelésre. A folyamat alapja, hogy a szervetlen jód beépül szerves formába és ott raktározódik a „tireoglobulin” nevű nagy fehérje molekulában. Amennyiben a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő jód, akkor a hormonképződés károsodik. A jódhiányos területeken ezért alakult ki a golyva és a következményes kretenizmus. Napjainkban a világméretű programnak köszönhetően a jódhiány lényegesen visszaszorult. A jód hiányában kevés T3 és T4 képződik, amely miatt fokozott a TSH termelése. A TSH pedig fokozza a pajzsmirigy működését stimulálja osztódásra a sejteket, s ez a folyamat golyvaképződéshez vezet. Ebből az következne, hogy a jódozással ( a só jódozásával és jód tabletta bevitelével minden megoldható lenne. Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerű. Kiderült, hogy azokban az afrikai országokban, Ausztráliában, ahol a jódozást kiterjedten alkalmazták gyakorlatilag eltűnt a kretenizmus és csökkent a göbös megbetegedések száma, de ugyanakkor más természetű (autoimmun eredetű) betegségeké viszont emelkedett. Fontos azt megjegyezni, hogy egészséges egyénekben a jódpótlás alapvető, de az anorganikus jód bevitele (főleg túlzott formában!) káros is lehet.
Jó egészséget kívánok, üdvözlettel:
Szeretnék egy számomra nagyon fontos kérdést feltenni.(Csilla,Anglia,Pajzsm.túlm.)
Amióta a Professzor Úr említette nekem,hogy az RFA kezelés számomra megoldást jelenthet azóta ezzel foglalkozom.
Az lenne a kérdésem,hogy amennyiben a biopsziák, vérvételek,gégész és minden rendben vannak,persze csak akkor...
Hány százalékos gyógyulást ígérhet nekem ez az RFA kezelés,hiszen az Én esetemben nem csak arról
van szó,hogy csak zavaró a göb hanem gondokat is okoz...(vissza jöhet e,stb..sajnos semmilyen tanulmányt nem találok erről)
Azért lenne fontos ezt tudom, mert sajnos nekem a műtét és ez a kezelés egy árban van és arra költeném ezt a számomra súlyos összeget ami végleges megoldást ígér,mert jövőévben kezdenénk a lombikot és nekem a végleges megoldás lenne a fontos.(Illetve szeretném elhagyni a Propycilt,mert a máj funkc .rosszabbak lettek)Illetve ha nincs nagy százalékos biztonság az RFA kezelés után akkor feleslegesnek tartom megcsináltatni a biopsziákat és minden egyebet ha a műtét lesz a teljes megoldás.Sajnos tudom,hogy csak a biopsziák után tudok konzultálni a Professzor Úrral.Ezért szeretném ezt a kérdést tisztázni,mert felesleges annyiszor hazamennem ennyi vizsgálatra ha nem biztatók az esélyeim.Remélem érti a Professzor Úr a gondomat.
Köszönöm előre is megtisztelő válaszát és hozzám való türelmét.
A gondját nem csupán megértem, hanem át is érzem.
Az RFA kezelés:
- Előnye: a kis mértékű beavatkozás, a korai munkába állás, kevesebb a hangszálakat érintő komplikáció
-Hátránya: nincs részleletes szövettani vizsgálat, átmeneti hangszálbénulás.
Műtét:elvégezhető, radikálisabb.
Bármelyik mellett dönt, támogatom.
Jó egészséget kívánok:
A műtét szövődményei lehetnek, de részletes szövettani lelet áll rendelkezésre.
48 éves nő vagyok, és az elmúlt hónapban diagnosztizálták nálam a Hashimoto-thyreoditis-t. TSH emelkedett szint miatt viszont már több mint 5 éve L-Thyroxin tablettát szedek. Az alultermelődés tünetei viszont visszatekintve már 15 éve kezdődtek, -ami többek között a hízás - naivan fogyókúrával próbáltam kompenzálni, kezelni. Ez év októberében vérvétel alkalmával kiderült, hogy a TSH: 9,92 és az Anti- TPO >1300,0 míg ennek a legmagasabb referencia értéke 60!!!!! UH vizsgálat eredménye: mindkét lebeny kisebb, mindemellett amire nem kaptam választ, miért érzem úgy mintha valami nyomná a nyelőcsövemet, laikusként arra gondolok, hogy a strumma befelé nő??
Mivel ez a betegség gyógyíthatatlan és az állapot felmérés szerint úgymond" elindultam a pajzsmirigy elsorvadásának lejtőjén, mire számíthatok? Mi történik a végleges elsorvadásnál?
Válaszát előre is köszönöm:
Emőke Mónika
1. Ez a betegség gyógyítható, ha idejében kezdik el a kezelését.
2. A TSH értékét több tényező is befolyásolja:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
Fontos! A TSH nem a pajzsmirigy által termelt hormon! A T4 és a T4 a szervezet anyagcsere-bioenergia folyamatainak megfelelő működésért, a fehérje-szintézisért, szabályozzák a testhőmérsékletünket, oxigén fogyasztásunkat, a magzat idegrendszeri fejlődését csökkentik a koleszterinszintet, elősegítik a szervezet növekedését, felelősek a központi idegrendszer, a szív, a gyomor-bélrendszer és a bőr megfelelő működéséért, és nagymértékben meghatározzák lelki (pszichés)állapotunkat is. Fontos tudni, hogy jóllehet a T3 és a T4 , a TSH szintjét a vérből meg tudjuk határozni, azonban az egyes laboratóriumok-ban kapott értékek eltérést mutathatnak. További gond, hogy az un. normál (referencia értékeket) nem a hazai körülményekhez viszonyították, pedig azok jelentős földrajzi és genetikai különbséget mutathatnak az egyes kontinenseken. Fontos tudni azt is, hogy a hormonoknak a mennyiségét mérik, azonban azok funkcióját nem. Erre jó és gyakorlati példa, hogy a TSH (tehát az agyalapi mirigy által termelt hormon) szintje a vérben a nap egyes periódusában változik (legmagasabb éjfél előtt a hajnali órákban). A TSH biológiai „erőssége” is egyénenként, évszakonként is különböző lehet, ráadásul egyes gyógyszerek (szteroidok), betegségek (pl. láz) is befolyásolják. A hormonok mérése tehát fontos, de mindig egyénenként, a beteg panaszainak függvényében kell értékelni.
Hozzá kell tennem, hogy az autoimmun pajzsmirigy gyulladásoknak több formája van, ezek közül az egyik a Hashimoto. A sorvadás nem feltétlen törvényszerű, egyénre szabott kezelést javaslok és azt, hogy az esetleges kísérő, ill. társuló autoimmun betegségeket zárják ki.
Hozzá kell tenne, hogy a strúma a pajzsmirigy megnagyobbodását jelenti. A növekedés lehet a pajzsmirigy egyenletes, amely érinti mind a két lebenyt, esetleg a középen lévő összekötő részt („isztmusz”-t). A növekedés mértéke eltérő lehet az alig nagyobbtól a már nyelési és légzési zavarokat okozó méretig. Az esetek másik részében csak az egyik részre lokalizálódó göb jelenik meg a mirigyben. A strúma gyakran látható, tapintható. Alapvető elv: soha nem szabad az orvosnak megfeledkeznie arról, hogy a beteg nyakár megtekintse és megtapintsa! A pajzsmirigy méretéről, göbeiről további információt nyújthat az ultrahangos vizsgálat. Fontos tudni, hogy az ultrahangos vizsgálat nem helyettesítheti a beteg panaszainak megismerését és tapintást.
A strúma megjelenés szerint eltérő lehet.
1. Diffúz strúma, amikor a pajzsmirigy lebenyei egyenletesen megnagyobbodottak. tapintásuk lehet puha és lehet tömeges, tömött. A golyva lehet olyan nagy, hogy összenyomhatja a légcsövet és akadályozhatja a légzést. Ilyenkor a szegycsont alá terjed.
2. Göbös strúma, amikor a pajzsmirigyben egy vagy több változó nagyságú göb tapintható, s gyakran látható.
További kivizsgálást javaslok és oki kezelést.
Jó egészséget kívánok:
31 éves vagyok, kb 2 éve állapították meg, hogy pajzsmirigy alulműködésem van, a TSH-m akkor 5,4 volt. Mivel az endokrinológusra sokat kellet várni, a háziorvosom L-Thyroxint írt fel, hogy álljak neki szedni, mert magas a TSHm, (napi fél). Mire az endokrinológushoz jutottam már 1 hónap eltelt. Az ultrahang vizsgálatom és a t3 és t4 is rendben volt. Az endokrinológus azt mondta, hogy felesleges volt elkezdenem a gyógyszer szedését, mivel nem nagy az eltérés, de hamár szedem folytassam. Így is tettem. Kb 3 hónap után hízni kezdtem, ami azért volt furcsa mivel teljes életmód változtatással és rendszeres sportal 30 kg-t fogytam elötte és nem változtattam semmit, Ismét orvos, ahol azt mondták, hogy sajnos ez ezzel jár... Ekkor mentem el Homeoterapeutához aki azt mondta, hogy a golyócskák segítségével abbahagyhatom a gyógyszer szedését idővel. 3 havi kontroll mellett tavaly novemberben jutottunk el odáig, hogy csak negyed gyógyszert szedek és minden eredményem jó a hízást viszont nem sikerült megszüntetnem már +10 kg-nál járok. Most novemberben elhagytam a gyógyszert teljesen, a fogyás reményében mivel a párkapcsolatom kezd rámenni a súlyomra és folyamatosak a viták, hogy miért nem sikerül fogynom, viszont 2 nappal a gyógyszer elhagyása után pecsételő vérzés jelentkezett 1 héttel a menstruációm előtt, pedig fogamzásgátlót is szedek. A vérzés azóta is tart kb 2 hete. A kérdésem az lenne, hogy mi történt? Kezdjem el szedni ismételten a gyógyszert? Sajnos már 1 éve külföldön tartózkodom, nem tudom milyen orvoshoz tudnék fordulni ez ügyben, nőgyógyász, endokrinológus vagy házi orvos?
Kérem szíves tanácsát ez ügyben.
Köszönettel:
Bekka
Mindenek előtt a TSH önmagában egy vizsgálati módszer, amely segíthet a diagnózisban, de nem azt kell(ene) kezelni.
Melyek a csökkent működés jelei:
Tünetek-jelek igen nem
Fáradékonyság, feledékenység, meglassult gondolkozás
Depresszióra hajlam
Hízás, csökkent étkezés mellett
Rekedtség
Végtagokban zsibbadásérzés
Száraz, viszkető hideg, megvastagodott bőr
Székrekedés
Halláscsökkenés
Szemhéj körüli duzzanat (ödéma)
Menstruációs zavarok, terméketlenség
Csökkent libido (nemi vágy)
Lassú szívműködés
Emelkedett koleszterin szint
Nyakduzzanat, nyakfeszülés
Családban pajzsmirigy,ill cukorbetegség előfordulása halmozottan
Értékelés:
+ 5 felett kóros elváltozásra utal
2-4 között határeset, további vizsgálatok indokoltak
0-1 nincs csökkent működés
Tisztázni kellene több dolgot, többek között azt is, hogy autoimmun gyulladása fennáll-e.
Immuno-endokrin kivizsgálást javaslok:
Jó egészséget kívánok:
42 évesen 5 lombikon vagyok túl. Eddig egy biokémiai terhességem volt (a lombikos orvos szerint, mivel hcg 26.6, a progeszteron értéke pedig 119 volt). Az utolsó lombiknál értük el először az ötnapos blasztobabát, aki azonban még csak el sem kezdte a beágyazódást. Férjem értékei kiválóak, az embirológusok is dicsérik mindig, vizsgálatok során nála semmit nem találtak. Nálam annál inkább: valószínű mind a koromból adódik - nincs peteérés, magas FSH (18 volt, de DHEA-va lejjebb ment, legutóbbi lombiknál két sejt lett, abból egy termékenyült meg), alacsony AMH, méh mellső fala össze van nőve a hashártyával valószínűsíthetően endometriózis következtében, bár egy korábbi hashártyagyulladás sem kizárt; enyhe pm alulműködés - kezelve van, enyhe IR (határeset, nem kell rá gyszer), MTHFR heterozigóta vagyok. Egyéb hormonális, immunológiai, trombocita, kariotip, anatómiai eltérés nincs (méh, petevezetők, petefészkek rendben). Egyedül az alloimmunvizsgálaton gondolkodunk. Szeretném kérni az Ön véleményét, hogy érdemes-e megcsináltatnunk, vagy elég csak az NK és a citokinon vizsgálat - mert ezek hiányoznak már csak a palettáról? Abban az esetben is kérdezném, ha esetleg donorsejtre kerülne sor. Akkor is érdemes megnézetni az alloimmunpanelt? Vagy nincs jelentősége!Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!!! Üdvözlettel!
Ezekből a leleteiből nem derül ki, hogy van-e autoimmun betegsége, az sem, hogy miért nem sikerült a megtermékenyülés. Ennek birtokában volna szerencsés arról dönteni, hogy NK sejt meghatározásra van-e szüksége, mert mi van, akkor:
-ha pozitív és
-ha negatív?
Hogyan tovább. Célszerű egyénre szabott vizsgálatra és kezelésre törekedni.
Továbbá:Az endokrinológia, immunológia és a genetika módszereinek alkalmazása forradalmi változásokat eredményezett a terhességgel kapcsolatos kutatásokban. A magzat kilökődését számos védő mechanizmus akadályozza. A terhesség alatt megváltozik az immunrendszer szabályozása. Ennek lényege, hogy az immunológiai védekezésért felelős sejtek, az ún. limfociták egyike a Th2 (humorális immunitásért, azaz az antitestek termelődéséért felelős) sejtek és azok által termelt anyagok mennyisége növekszik, ezzel szemben a Th1 (celluláris, sejtes immunitásért felelős) limfociták száma és funkciója csökken. Ennek következtében a Th1 által közvetített immun- és autoimmun folyamatok aktivitása általában csökken, ezért élettani körülmények között a terhesség 2.-ik trimeszterétől (4.hónaptól) kezdve az autoimmun betegségek tünetei általában javulnak. Ez egy „élettani immungátlás”, egy kényes egyensúly, amely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a magzat megmaradhasson.
Ha viszont ez a fiziológiás immungátlás nem alakul ki, akkor kóros terhesség és spontán abortusz következhet be. Ebben a folyamatban lényegesek még az ún. NK sejtek is.
Mik azok az NK sejtek?
Ezek a természetes ölő sejtek (NK= natural killer cells) fontos szerepet játszanak a daganatok kialakulásának gátlásában, mivel a tumor sejteket képesek elpusztítani. A baj csak az, hogy a tumor gátló, a daganatos sejteket ölő tulajdonságuk mellett a vérben lévő fokozott számú és funkciójú NK sejt káros lehet a magzatra és vetélését okozhat.
A téma valóban óriási érdeklődést váltott ki és a legismertebb orvosi szaklapokba került (Natural killer cells in female infertility and recurrent miscarriage: a systematic review and meta-analysis Hum. Reprod. Update (May/June 2014). Az NK sejtek meghatározása vérből sejtszeparátorral történik. Sikeres reproduktív folyamathoz szükséges, hogy az NK limfocita sejtarány értéke kevesebb legyen 15%-nál, ideális esetben pedig 12% alatt. Az emelkedett NK sejtarány és/vagy a fokozott NK funkció a magzat megtapadását gátolja, ismétlődő vetéléseket és beágyazódási zavarokat okozhat.
A visszatérő, spontán vetélés esetében a megtermékenyülés megtörténik, a magzat beágyazódik, de a magzat kezdeti fejlődése 6-12. hét körül megáll. Az embrió vagy spontán kilökődik, vagy elhal. Amennyiben a spontán vetélés mögött nincsen genetikai, endokrinológiai, mikrobiológiai, vagy más környezeti tényező, akkor olyan ismeretlen eredetű vetélésről van szó, amelynek hátterében immunológiai okok lehetnek. Ezek lehetnek autoimmun betegségek (autoantitestek!!!!), (NK sejtek), az immunszabályozás zavarai. Ilyen esetben beszélhetünk ún. „immunológiai abortuszról”.
Jó egészséget kívánok, üdvözlettel:
45 éves Hashimoto-s nőbeteg vagyok.2013-ban állapították meg a betegséget nálam, magas pulzus és vérnyomás miatt kerestem fel háziorvosomat. Jelenleg 50mikrogramm L-thyroxint szedek. A 75mikrogramm soknak bizonyult. Sajnos, mint sokaknak, nekem sem jó a közérzetem. Fejfájás, fáradékonyság, emésztési gondok, ingerlékenység és a többi tipikus tünet. TSH-m 2,38 volt az utolsó labor szerint.
Olvastam Professzor Úr egyik válaszát, melyben a T4 + T3 kevert készítményekről írt. Ezek a legújabb kutatások szerint hatékonyabbak lehetnek a csak T4-et tartalmazó gyógyszereknél? Van-e már bővebb tapasztalat azóta? Magyarországon tudtommal ezek még szerezhetőek be, sem kevert, sem csak T3 formában.Esetleg tud-e ajánlani Professzor Úr készítményt?
Válaszát előre is köszönöm, üdvözlettel:
Andrea
Mindenképpen egyénre szabott kezelést javaslok.Ismert ugyanis, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT). Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3, amely képes bejutni a megfelelő szervekbe.
Sokan csodálkozva fogadják és kérdezik, hogy a T4 (tehát a tiroxin) miért okoz olyan eltérő hatásokat, tüneteket. Egyeseknek a T4 szívdobogást, másoknak jelentős fogyást, hasmenést okoz. A titok nyitja a fenti enzimekben keresendő. Mi a vérben határozzuk meg a T4 szintjét, pedig a dejodináz-1.- és 2.-től függő aktív T3 a szövetekben képződik (pl. a szívben), ezért sem lehet egyértelműen következtetni a T4 szintből a T3-ra. Tehát a T4 adása esetén – amennyiben a beteg dejodináz-1. és 2. szintje alacsony, akkor a bevitt T4-ből (pl. Letrox) képződött aktív T3 mennyisége lényegesen kevesebb, ezért az a látszat mintha a gyógyszer nem hatna. Napjainkban ez a kérdés ismét rendkívül aktuális és egyre többen javasolják a T4 helyett olyan gyógyszer(ek) alkalmazását, amelyek a T3 és T4 kívánt keverékét tartalmazzák.
Ez annál is inkább indokolt, mert az alábbi tünetek T4-gyel nehezen, ill. nem teljes mértékben befolyásolhatók:
• Fáradékonyság, feledékenység, meglassult gondolkozás
• Depresszióra hajlam
• Hízás, csökkent étkezés mellett
• Menstruációs zavarok, terméketlenség
• Végtagokban zsibbadásérzés
A megfelelő arány egyére szabott beállításához a beteg vizsgálata indokolt.
Jó egészséget kívánok üdvözlettel:
17 éves lányom kapcsán szeretnénk sürgősebb konzultációra lehetőséget kapni, de az endokrinközpontban történt telefonos egyeztetés alapján csak jövő júniusban kapnánk időpontot a professzor úrhoz.
Az utóbbi időben sokat fogyott, jelenleg 164 cm és 45 kg. Haja hullott, szívverése lelassult, bradycadiát állapítottak meg a kardiológián, amit a kóros soványságnak tulajdonítottak. A fentiek mellett lelassult gondolkodás, hideg végtagok jellemzőek, menstruáció megszűnt. Bőre különösen a tenyéren és a talpakon sárgább.
2016.10.24.
TSH: O, 70
ft4: 11, 5 pmol/L ref: (10,7-18,4)
ft3: 2, 81 pmol/L ref: (4,7-7,2)
a-TPO <28
ATG<15
D-vitamin 43,4 nmol/La
Kérdésem az lenne, hogy milyen további vizsgálatokra lenne szükség, ill. mit tudnánk tenni a tünetek csökkentése érdekében?
Köszönettel
egy aggódó édesanya
Sajnos az előjegyzést nem én végzem. A gond az, hogy nem ritkán az előjegyzett betegek "elfelejtenek" bejönni, s ezáltal a helyet elfoglalják ugyan, de a várakozót nem tudjuk értesíteni. Szerencsére több alkalommal a kedves betegeim szólnak, ha valami közbejön, s ilyenkor a kolléganők soron kívüli viziten tudnak biztosítani.
Az Ön esetébe is ezt ajánlom: e-mail lehetőségek:
info@endokrinkozpont. hu vagy szekelymelinda66@gmail.com Szekelym@vipmail.hu
Jó egészséget kívánok:
A felborult baktériumflórára milyen tartós kezelés létezik? A probiotikumokon kivül? Illetve immungyengeség is okozhatja bélflóra egyensúly felborulását? Köszönöm a válaszát
Tisztelettel
Rendkívül aktuális kérdést tett fel, amelyről a szakorvosok is keveset tudnak, miként ezt tapasztalhatta. Igyekszem a legfontosabbat, nem immunológus szakértelmet igénylő módon röviden összefoglalni. Mindenek előtt kérdését megfordítva az a meglepő, hogy nem mindenkinek alakult ki a hüvely gombás fertőzése. Ez a hely ugyanis „ideális” a gombák számára: nedves, meleg és így a kórokozók szaporodása gyakorlatilag végtelen volna.
A szervezetünk legfontosabb védőbástyája az immunrendszer. Ez a bonyolult és rendkívül komplex védekező rendszer felelős a szervezetünkbe kerülő gombák, baktériumok és vírusok elleni küzdelemért, és a megfelelő védekezés kiépítésért. Az kétféle mechanizmussal védekezik
I. Veleszületett, azaz mindenkiben megtalálható úgynevezett nem-specifikus mechanizmussal.
II. A szerzett, az élet folyamán kialakuló különleges módszerrel.
A veleszületett immunitás jellemzője, hogy minden idegen alkotó ellen ugyanolyan mechanizmussal védekezik. Sejtes elemei a fagociták, melyek felismerik az idegen részecske jelenlétét, ami lehet például egy behatoló kórokozó is. A felismerés után a mikroorganizmust bekebelezik, majd elpusztítják. Fontosak azok a nyálkahártyán képződő kórokozó elleni fehérjék un. „antimikrobiális proteinek=AMP” képződnek. Ezeknek a fehérjéknek sok típusa van. {Clark Gary F: Manifestationsofimmunetoleranceinthehumanfemalereproductivetract (Front. Immunol., 13 February 2013 | dx.doi.org/10.3389/fimmu.2013.00026)}. Ezeknek egyik fő csoportját az ún. „defenzinek” képezik, amelyek gátolják a kórokozók szaporodását. Sok tényező: pl: krónikus stressz, antibiotikumok, az immunrendszert gátló készítmények, (szteroidok!) csökkenti a védekező képességet. Több betegségre is jellemző lehet a gyakori fertőzésre való hajlam: pl. cukorbetegség, csökkent pajzsmirigyműködés, autoimmun betegségek.
A defenzinek védő funkcióval rendelkeznek számos baktérium, vírus, gomba és egysejtű állati kórokozó (ún. protozoon) ellen. Egyes betegségekben kimutathatóan megváltozik a defenzinek koncentrációja vagy működési mechanizmusa, ezzel alkalom kínálkozik arra, hogy a kórokozók káros hatásukat kifejthessék, vagy a szervezet nem megfelelő erejű és útvonalú immunválasszal reagáljon jelenlétükre, kialakítva ezzel az immunmechanizmusú betegségek egy csoportját. Kémiai szerkezetük szerint alfa- és béta-defenzineket különböztetünk meg. Az alfa-defenzinek leginkább a vékonybélnyálkahártya hámrétegének speciális sejtjeiben és a vér granulocytáiban (a fehérvérsejtek egy típusa) találhatók meg. A béta-defenzinek a szervezet nagyobb részén vannak jelen: megtalálhatók a bőrben, a tüdőben, a vékony- és vastagbélben, illetve a vérben is. Hatásmechanizmusuk valószínűleg a következő: beépülnek az elpusztítandó mikroorganizmus határoló hártyájába (membrán, sejtfal), ezután ott rést képeznek, mellyel megszüntetik a határoló felület védelmező szerepét, és a mikroorganizmus szervezeti integrációjának megbontása következtében elpusztul. A defenzinek szerepe A bőrben lévő defenzineknek különösen fontos szerepük van, mivel bőrünk a legnagyobb tömegű szervünk, illetve felszíne közvetlenül érintkezik a külvilággal, s ennek köszönhetően számos kórokozóval. A bőrben állandóan jelen vannak, de gyulladás vagy fertőzés hatására a defenzinek mennyisége megnő.
Fontos:Az immunrendszer kimutatható változásai, amelyek az öregedéssel párhuzamosan előtérbe kerülnek, legtöbbször nem olyan súlyosak, hogy klinikai tüneteket okozzanak. A légutak nyálkahártyájában jelen lévő defenzinek mennyisége is eltérő lehet különböző betegségekben: cisztikus fibrózis, tüdőgyulladás, vagy krónikus légzőszervi betegség heveny fellángolásakor defenzinek nagyobb koncentrációban mutathatók ki. A feladat annak kiderítése, hogy ez a tény a betegség patomechanizmusával mennyire áll kapcsolatban, vagy a defenzinek felszaporodása csupán az ezekben a kórállapotokban egyébként is jelen lévő gyulladásközeli állapot következménye.
Mit tehetünk?
" Az immunerősítés" egyik alapköve a helyes táplálkozás. A bélrendszerünkben dől el, hogy a szervezetünk mennyi vitamint, ásványi anyagot képes majd hasznosítani. Az emésztőrendszer defenzinjeinek szintén szerepe lehet bizonyos betegségek kialakulásában. Az emésztőtraktusban legnagyobb mennyiségben a vékonybélben találhatók, ahol a bélfalban szemcsék formájában raktározódnak, megfelelő hatásokra (pl.: nagy mennyiségű kórokozó bekerülése a bélrendszerbe) ezek a szemcsék kiürülnek, a bennük lévő defenzinek kifejthetik antimikrobás hatásukat. Crohn-betegségben és colitis ulcerosában a legújabb tudományos kutatások alapján felvethető a defenzinek működésének defektusa. A gyulladásos bélbetegségeknek is nevezett kórképek kutatása kapcsán felmerült ugyanis, hogy az immunrendszer fokozott működése esetleg a bélben található baktériumok ellen irányul, s a bélfal károsodása ennek az immunválasznak a mellékhatása. Felvetődött az is, hogy Crohn-betegségben a bélben kevesebb defenzin található.
Mit ne együnk? A defenzinek kutatása a közeljövő nagyon fontos feladata: megismerésük által hangsúlyossá válik a szervezet saját védekező funkciója. Az egyéb antimikrobás hatású anyagokkal együtt vizsgálva a szervezet immun mechanizmusú betegségeinek újfajta szemlélete alakulhat ki. A defenzinek szerkezetének megismerése újabb terápiák kifejlesztésének lehetőségével kecsegtet, melyek szem előtt tartják testünk saját védekezőképességének erősítését a biokémiai laborokból származó készítményekkel való pótlás helyett.
II. A szerzett (specifikus) immunitás fő szereplői limfociták. Ezek közvetlenül hatnak a betolakodókra, ezért specifikusak. A nyálkahártyák védelmét egy specifikus fehérje a ”szekretoros IgA” képezi. Az IgA-nak a hiánya a gyakori nyálkahártya fertőzésekben mutatkozik meg. Ez az immunhiány nem ritka. Angliában minden 500.-ik egyénnek hiányzik ez a fehérjéje.
Jó egészséget kívánok:
Afölötti elkeseredésemben, hogy gyermekem állapota (főként a tenziós fejfájása és végletes fáradtsága) a mai napig nem javult, megnézettettük a celluláris immunstátusát, melyben a CD4/ CD8 sejtarány csökkent értéket (1,7) mutatott. Mindezen túl az ANA mintázat/ titer 1: 160, homogén és granuláris volt. Mivel a háziorvos mindezt nem tudja értelmezni, szeretném megkérdezni Önt, hogy ezek az értékek mire utalhatnak, illetve alapjául szolgálhatnak -e gyermekem fentebb említett tüneteinek. Türelmét és gyermekeim számára nyújtott megannyi segítségét ezúton is köszönöm! Tisztelettel: M. Zsuzsanna
Először is ne legyen elkeseredve, mert ezek a betegségek ma már gyógyíthatók. Sajnos az immunológiai tankönyv is kevés volna az összes kérdés megválaszolására, de néhány, remélhetőleg hasznos kérdéskörre kitérek az alábbiakban:
1. Az (auto)immun betegségeknek megközelítőleg hány fajtája ismert jelenleg? Milyen számban nő a megbetegedések száma, és ismertek-e a legfőbb kiváltó okok?
• A helyzet az, hogy annyi autoimun betegséget ismerünk, ahány szervünk van. Az autoimmun kórképek prevalenciája a következő:
• Pajzsmirigy betegségek: 3-5%
• RA: 1% (ízületi gyulladás)
• Primer Sjögren 0,6-2%
• SLE: 0,12-0,4%
• Sclerosis multiplex: 0,1%
• 1A típusú diabetes mellitus: 0,1-0,9%
• Myasthenia gravis 0,001%
• A kiváltó okok sokfélék lehetnek:A laikusoknak általában kissé homályos fogalmuk van róla. Tudják, hogy az immunrendszer valamiféle védelmet jelent számunkra, de hogy nem egyszerűen csak „jó” vagy „rossz”, az már nem egyértelmű. Az immunrendszer tulajdonképp az élő szervezetek védelmét jelenti. Általában az emberhez kötik, holott védekező rendszere nemcsak a magasabb rendű élőlényeknek van, hanem még a növényeknek is. Az emberek hajlamosak meglepődni azon, hogy egy betegség kialakul, de hogy miért, azzal ritkán foglalkozunk. Pedig érdekes, hogy a védelemnek hányféle útja van, és hogy ez a mechanizmus hogyan alakul ki. A kórokozók elleni védelmünk két fő részből áll: természetes és szerzett immunitásból. Előbbit minden élőlény megszerzi az előző generációktól, ezek öröklött készségek. Európa lakosságának jelentős részét nem háborúk, hanem járványok irtották ki, és ez a XX. századra is érvényes. Ám ezek a járványok nem múltak el nyomtalanul: amikor az élőlények találkoznak egy kórokozóval, viszonylagos védettséget szereznek vele szemben, és a túlélők átadják az információkat utódaiknak. Ennek az alapvető fontosságát ismerte fel három tudós: Bruce A. Beutler, Jules A. Hoffmann és Ralph M. Steinman, amiért 2011-ben Nobel-díjat kaptak. A másodlagos védelmet az előbbire épülő szerzett immunitás adja, de ez nem jelenti azt, hogy a szervezet teljesen védett minden fajta kórokozóval szemben. Pontosan hogyan működik ez a bizonyos szervezeten belüli harc? Ha idegen betolakodó jelenik meg, a fehérjék elpusztítják, lebontják, tönkreteszik, és ezzel megvédik a szervezetet. Csakhogy ennek a védelemnek van egy hibája: nem specifikus az adott kórokozóra. Ha új vírussal találkozunk, hosszú a lappangási időszak, mert sokáig tart küzdelem, amíg elpusztítják az ellenséget. De ezek a sejtek szerencsére képesek együttműködni a specifikus immunrendszerrel: kiismerik a kórokozók tulajdonságait, és ha legközelebb megjelenik a kórokozó, antitest termelődik, és már nem telik el több hét a gyógyuláshoz: néhány nap alatt lezajlik, vagy ki sem alakul a betegség. A kórokozók gyakran változnak, mutálódnak, de szerencsére általában csak egy-egy részük. Nyugodtan bízhatunk a szervezetünkben, ha immunrendszerünk genetikailag érett és kellőképpen aktivált állapotban van.
• Változó az, hogy ki milyen erős immunrendszerrel születik? Eltérő tulajdonságokat öröklünk. A láz például a védekezés tünete, mégsem mindenkinél jelenik meg azonos kórokozónál. De az öröklésen kívül rengeteg mindennek van szerepe: az életkornak, a hormonális hatásoknak, a környezetnek… és persze az életmódnak. A veleszületett immunitáson nem tudunk változtatni, ám a szerzettért nagymértékben felelősek vagyunk: legalább 50 százalékban rajtunk múlik, hogy mennyire ellenálló a szervezetünk. Mit tehetünk azért, hogy ez a lehető legjobb szintű legyen? Mindenki azt hiszi, hogy állandóan csúcsra lehet járatni az immunrendszert, holott ha meggondoljuk: még egy sportoló sem tud mindig csúcs közelben teljesíteni, az előbb-utóbb visszaütne. Ehelyett kell egy alapvédettség, aminek több feltétele is van: egészséges életszemlélet és életvitel, minőségi étkezés, mozgás és elegendő alvás. És persze különféle készítményekkel lehet stimulálni az immunrendszert például akkor, a tudjuk, hogy jön az influenzajárvány. Védelmező rendszerünknek amúgy is van egy szezonális ingadozása; a vitaminraktárak kimerülése mellett ez a másik ok, ami miatt ősszel vagy télen könnyebben betegszünk meg.
• Van, aki az első hideg napon megfázik, más betegállomány nélkül vészeli át a telet. Miért? Sokat számítanak a környezeti faktorok és – bár sokan nem is gondolnák – a pszichés tényezők. Pszichológiai, neurológiai, endokrin- és immunológiai folyamatok egymásra hatnak, ez együttesen adja a szervezet adaptációját. A stressz hatás például jelentősen befolyásolja ezt. Nem egy ideges dühkitöréssel van a gond, hanem azzal, ha tartós feszültségnek vagyunk kitéve, és nem tudjuk kiadni magunkból. Mindenki le akarja győzni a stresszt, pedig nem legyőzni kell, hanem alkalmazkodni hozzá, fokozatosan edzeni a testünket. A szervezetünk küzd a káros hatások ellen, ám a folyamat során agresszív gyökrészek képződnek, amik gyulladást, érelmeszesedést, sőt daganatot okozhatnak, és öregedési folyamatokat indítanak el. Ám van egy ellenszerük: az antioxidánsok, amelyek megkötik a felesleges oxigént. Olyanok, mint az áldozatos tündérek: oxidálódnak, feláldozzák magukat, és ezzel megmentik a szervezetet. Mivel sokféle oxidatív mechanizmus működik, antioxidánsból is sokfélére van szükség: nyomelemekre, vitaminokra.
• Az autoimmun folyamat kiváltásában sok tényező szerepe ismert. Vannak genetikai fogékonyságot jelentő gének (disease susceptibility genes) és gyógyszerek: pl. az interferon, amelyet egyes betegségekben adunk. A környezeti faktorok közül a stressz és a környezetet károsító anyagok jelentik. Az emberi tevékenységből fakadó civilizációs ártalmak egyik legveszélyesebb válfaját máig alulértékelve, egyes esetekben elhallgatva kezelik. A közelmúltban egy hazai város ivóvízellátó rendszerében találtak súlyos hormonhatású növényvédőszer-maradványokat, a megengedett egészségügyi határérték mintegy húszszorosát elérő koncentrációban. Az egyebek mellett az ösztrogénhatású atrazint tartalmazó ivóvíz akár tartósan, hosszú időn keresztül is szennyezhette az adott térség ivóvíz-készletét. Több más kémiai vegyülethez hasonlóan az atrazin drasztikus mértékben avatkozik be az élőlények androgén-ösztrogén hormonegyensúlyába, rendkívül súlyos ösztrogén dominanciát előidézve: állatkísérletek során hasonló dózis megváltoztatta a kísérleti állatok nemét! Szakemberek véleménye szerint hosszútávon az ilyen hormonhatásnak kitett gyermekek szervezetében nem kívánt irányt vehet az ivarmirigyek fejlődése, melynek következménye akár hermafroditizmus is lehet. A hazánkban a hatvanas évek elejéig engedélyezett és rendkívül nagy mennyiségben alkalmazott növényvédőszer, a DDT (dietil-difenil-triklóretán) is hasonló hatással rendelkezett. Klinikai vizsgálatok azt mutatják, a DDT bomlástermékei gyakorlatilag minden, ma élő ember szervezetében megtalálhatók, az idősebb korosztálynál éppúgy, mint a fiatal anyák tejében. E vegyület lebomlási ideje ugyanis rendkívül hosszú, becslések szerint akár 100 év is lehet, ráadásul a DDT-t egyes országokban továbbra is alkalmazzák, így az onnan érkező zöldségek és gyümölcsök révén mind a mai napig reális veszélyforrást jelent hazánkban is. A DDT fő mellékterméke, a DDE a testben rendkívül erőteljes anti-androgénként viselkedik, vagyis gátolja a férfihormon hatásait. A dioxin az iparilag alkalmazott fehérítési folyamatok mellékterméke, erőszakos xenoösztrogén (idegen ösztrogén). Elsősorban olyan termékekben található meg, amelyek fehérítési eljáráson estek át, mint például a tamponok, betétek, a fehérített toalettpapír, zsebkendők, pelenkák. Gyakran bukkannak rá mezőgazdasági termékekben, mivel évtizedeken át jelen volt a növényvédő szerekben is. A leggyakoribb dioxin-forrás az iparilag tartott állatok húsa, és ebből adódóan tejtermékekben szintén előfordulhat.
• Egyáltalán nem pesszimista becslések szerint jelenleg közel százezer (!), a hormonháztartást befolyásoló vegyület van forgalomban a világon. Ezek a kémiai anyagok sokkal nagyobb koncentrációban lehetnek jelen a szervezetünkben, mint a saját hormonjaink, hatásuk tehát rendkívül erős. A természetes ösztrogének óriásmolekulákhoz, ösztrogén-receptorokhoz kapcsolódva lépnek működésbe. A xenoösztrogének szintén ezekhez a receptorokhoz kapcsolódnak, és ugyanazt a hatást fejtik ki, mint a természetes ösztrogének: a különbség az, hogy a mesterséges hormonok és hormonhatású vegyületek több receptort tudnak aktiválni, ezzel erősebb az ösztrogénhatásuk.
• A megbetegedések száma növekszik, csak az autoimmun pajzsmirigybetegek számát jelenleg 300 millióra teszik, akik közül 150 milliót kezelnek is.
2. Ismert-e már az immunbetegségek végleges, teljes gyógyítása? Téves az orvosok között is elterjedt nézet, hogy ezek a betegségek nem gyógyíthatók. Ma már a molekuláris immunológia fejlődésének köszönhetően a betegségek döntő többsége gyógyítható, ill. kezelhető. Ehhez persze szükséges a megfelelően képzett orvos, az időben jelentkező beteg (szűrés) és a gyógyszerek hozzáférhetősége. Az orvosik részéről (orvosképzés oldaláról) azt látom gondnak, hogy az nem holisztikus, hanem csak egy –egy szerve vonatkozik. A 20. században az orvostudományban nagyfokú specializálódás ment végbe. Ez kezdetben előnyös volt, mert elősegítette egy-egy szakterület alaposabb megismerését, napjainkban azonban ez a túlzott specializálódás az orvostudomány széteséséhez, dezintegrációjához vezet. A beteg elvész a sok specialista között, akik gyakran egymást sem értik meg. Kiderült, hogy a tudományos kutatásban az analízis helyett a szintézisre, a gondolkodásban az integrációra való törekvés hozhat új eredményeket. Az integratív (holisztikus) medicina abból az alapelvből indul ki, hogy az élő szervezet több, mint az egyes részek (szervek) mechanikus összessége. A szervezet működésének alapfeltétele az egyes szervek-szervrendszerek működésének regulációja és adaptációja. Szabályozás (reguláció) alatt olyan folyamatok összességét értjük, amelyek meghatározzák a szervezet működésének határait („set operating range”). Alkalmazkodás (adaptáció) viszont olyan biológiai folyamatok egysége, amelyek meghatározzák a szabályozó mechanizmusok összességét („adjust or reset operating range”). Ennek három formája van. 1. Genetikus, örökletes alkalmazkodás (genotípus szelekció) (több generációt érint!). 2. Ontogenetikus alkalmazkodás: az életciklus alatt létrejövő alkalmazkodás (pl. növekedés) (irreverzibilis és csak egy generációt érint). 3. Fiziológiás alkalmazkodás: a megváltozó külső és belső feltételek között az egyensúly biztosítása („jet-lag”)(reverzibilis). Ezekben a mechanizmusokban meghatározóak az ideg-, az endokrin-, az immunrendszer anyagai: a neurotranszmitterek, hormonok és citokinek. Ezek komplex kölcsönhatásai eredményezik a szervezet harmonikus működését. A reguláció és az adaptáció nem egy statikus állapot, hanem a közvetítő (mediátor) anyagok és azok jelfogóinak (receptoroknak) dinamikus kölcsönhatásaiból következik. Erre jellemző példa a hétköznapi stressz. Stresszornak nevezzük azt a szokatlan minőségű vagy mennyiségű fizikai, ill. pszichés hatást, amely átmenetileg megváltoztatja a szervezet egyensúlyát (homeosztázisát). A stressznek három fázisát ismerjük. Az első a vészhelyzet („alarm”), amelyben a szervezet minden reguláló és adaptációs mechanizmusát mozgósítja. Ezt követi a második, u.n. adaptációs szakasz, amelyben egy új egyensúlyi állapot jön létre (ez élettani folyamat). A harmadik a kimerülési fázis, amelyben már betegségek léphetnek fel. Az integratív medicina feltételezi a belső, örökletes mechanizmusok kölcsönhatásait. A génről tudott, hogy alapját a DNS molekula képezi. A genom alatt a sejtek összes örökletes anyagát értjük, a genomika a genommal foglalkozó tudomány. Napjainkban a humán genom projekt az ember összes örökítő anyagát felépítő struktúra titkos nyelvének megfejtését tette lehetővé. Kiderült, hogy a genomban tárolt információ digitalizálható és a bioinformatika nyelvére lefordítható. Ennek révén nemcsak jobban megismerhetjük a regulációért felelős anyagok képződését („biochipek”), hanem a genom digitalizációjával meghatározzuk az egyén örökletes reguláló és adaptációs mechanizmusok sajátosságait. A bioinformatika új dimenzióba helyezte napjaink medicináját, amelyben az információ újszerű áramlása „bibliomika” egyrészt érthetővé és prognosztizálhatóvá teszi az összetett regulációs folyamatokat, másrészt egyénre szabott diagnózist és kezelést (farmakogenomika) eredményez.
3. Közelítőleg hány immunológus szakember dolgozik ma Magyarországon? A képzésért mind a Magyar Immunológiai Társaság (MIT), mind az MTA (az Immunológiai Bizottságnak több évig voltam titkára), az egyetemek intézete sok igyekeztek és igyekeznek tenni. Évente 20-25 kolléga szerez immunológiából „ráépített” szakvizsgát. A baj csak az, hogy a kollégák munkájának megbecsülése finoman szólva is alacsony. Összességében ezen a területen aktívan dolgozók száma nem haladja meg a 100-t. Sajnos ide sorolják azokat az allergiai rendeléseket is ( gégészet, szemészet sb), akik voltaképpen nem végeznek immunológiai aktív ellátást, csak az immunológia szűk spektruámával foglalkoznak. Elegendő, ha csak azt írom le, hogy az egyik kórház tulajdonosa kijelentette, hogy nem tudja mi az immunológia, az endokrinológiai és az endoszkópia közötti különbség! A gond persze az, hogy az „illetékes” dönt alapvető stratégiai és személyi kérdésekben. Azoknak a szakmáknak van igazán presztizse, amelyek jelentős beruházást, ill. gyógyszerfelhasználást igényelnek (laboratóriumi vizsgálatok, képalkotó eljárások, CT stb.). Ezek után érthető, hogy azok sem dolgoznak ezen a területen, akik a képzéseken részt vettek. Ez azért is szomorú számomra, mert 20 éve veszek részt a szakorvosképzésben, de messze vagyunk attól, hogy a szükséges szintet elérjük.
4. - Elterjedt nézet, hogy a csecsemőmirigy, pajzsmirigy, bőr, tápcsatorna stb. az immunrendszer fő alkotói, szervei. Létezik immunszerv, immunrendszer, vagy helytelen az immunitást szervekhez kötni, és inkább sejtműködés szintjén kell elképzelnünk? Ez nagyon fontos kérdés. Valóban vannak un. immunszervek: csecsemőmirigy, nyirokszervek, lép, a vérben lévő limfociták és falósejtek. Azonban az immunrendszert éppen az jellemzi, hogy csak egy-egy szervre lokalizálják, pedig az lényegében minden szervünkben jelen van és azok működését meghatározza. Az összes szervben kialakuló gyulladásért a szervekben lévő „rezidens” immunsejtek a felelősök. A másik fontos kérdés – amit fentebb érintettem - , hogy az immun és az endokrin, ill. az idegrendszer működését mereven elválasztják. Ez csak didaktikai szempontból fogadható el, az emberben ezek a rendszerek együtt vannak és hatnak. Elegendő arra gondolni, hogy az autoimmun betegségek kezelésében ma is meghatározó szteroid tartalmú gyógyszerek lényegében hormonok! Az immunrendszer sejtje és antitestei pedig az endokrin, az idegrendszer működését védhetik, ill károsíthatják.
A CD4 sejtek az un. helper, azaz stimuláló sejtek, a CD8 pedig a gátló, szuppresszor sejteket foglalja magába (ezek értéke a legutóbbi vizsgálatban biztató jelnek mutatkozott. A szabályozó sejtek, pl. a CD17 működése is változó, nem állandó paraméter. A CD4, méginkább a róla leváló vérben jelen levő szolubilis CD4 molekula az autoimmun folyamat aktivitást jelezheti (ez utóbbiaknak hatalmas irodalma van, ezekről a témákról a nemzetközi irodalomban sokat publikáltunk). Az NDC az autoimmun betegségre vonatkozó fokozottabb hajlamot jelenti, miként a rövidítés is jelzi N:nem D: differenciált C: collagenosis.
5. - Az allergiás megbetegedéseknél nem minden esetben tudnak a jelenlegi diagnosztizálási módszerekkel biztos eredményt kimutatni (pl. gluténérzékenység, ételallergiák), egyes orvosok szerint ilyenkor lappangó formában, de jelen van ugyanúgy az allergia. Az Ön tapasztalatai is ezt támasztják alá, vagy más erről a véleménye? (Pl. ha nem diagnosztizálható, de jelentkeznek a tünetek, akkor ez egy átmeneti állapot, amely akár a végleges kialakulását is kiválthatja az allergiának? Átmeneti diéta például megelőzi ennek kialakulását, és nem jön létre az allergia vagy érzékenység?). Ez egy fontos kérdés, amely felveti a laboratóriumi tesztek érvényességét azok pontosságát és a mi ennél fontosabb diagnosztikus jelentőségét. A glutén érzékenység valóban az egyik jó példa erre. A betegség autoimmun eredetű és öröklődő jellegű, amelyet különböző névvel illet a szakirodalom: gyermek- és felnőttkori coeliakia, glutenszenzitív enteropathia, sprue, nem trópusi sprue, idiopathias steatorrhoea, lisztérzékenység. A betegség lényege: komplex felszívódási zavar (a bél nem képes felszívni a nélkülözhetetlen tápanyagokat), amely többnyire gyermekkorban kezdődik és kezelés nélkül halálhoz vezethet. A betegség kialakulásának oka: gluténnel ( a búzafélékben található fehérjével) szembeni érzékenység, amely a bélbolyhok pusztulásához vezet. Az örökletes jelleg mellet szól, hogy a beteg szülőkben lévő gének hordozzák a betegségre való fokozott hajlamot. A legújabb nemzetközi kutatások ( Setty M. és munkatársai: Celic disease: risk assessment, diagnosis and monitoring, Mol. Diag.Ther. 2008, 12, 289-98) bizonyították, hogy a szöveti antigének (HLA) II. régiójában található gének: DQ2 vagy a DQ8 felelősek a betegség öröklődéséért. A kóros gének megjelenése azonban nem egyforma. Ez azt jelenti, hogy nem mindenkiben azonos életkorban és súlyossági fokban manifesztálódik a betegség. A sokak által ismert típusos klasszikus tünettriász tagjai a hasmenés, a fogyás és a gyengeség nem mindenkiben egyformán jelennek meg. A klinikai kép többnyire jellegtelenül, fokozatosan, máskor akut bélfertőzés formájában fejlődik ki. Néha enyhék, vissza-visszatérő jellegűek a tünetek, emiatt a betegséget csak későn ismerik fel (vagy félrekezelik”) A lisztérzékenység sajátosan egy jéghegyhez hasonlítható, amelynek csúcsát találhatók a legsúlyosabb esetek (1. ábra). A klinikai tünetek gyermekkorban a szoptatás befejezésével, a gabonafélékkel történő táplálás megkezdése után, 6 és 18 hónapos kor között fejlődnek ki. Étvágytalanság, gyakori, nagy mennyiségű, híg, világos és bűzös széklet, szokatlan apátia és ingerlékenység lehetnek az első tünetek. A has puffadt lesz, a bőr alatti zsírszövet és izomállomány csökken. Folyadék-, elektrolit és fehérjevesztés, kiszáradás, alacsony vércukorszint, ill. kálciumszint, végtaggörcsök majd sokkszerű állapot jöhet létre. Ezt coeliakiás krízisnek nevezzük, amely többnyire halálhoz vezet. Ez a súlyos állapot ritka azóta, hogy felismertük a glutén megvonás gyors és eredményes terápiás hatását. Mindezeken kívül természetesen a felszívódási zavar általános tünetei is jellemzőek, hasonlóan a felnőttekben észleltekkel. A betegség a genetikailag meghatározott „szerv-specifikus” autoimmun kórképek közé sorolható. Az arra hajlamos egyénekben immunológiai folyamat alakul ki, amelynek lényege, hogy antitestek (fehérjék) képződnek a gliadinnal és a szöveti transzglutamináz enzim ellen. A gyulladásos folyamat következménye a bélnyálkahártya károsodása és a súlyos felszívódási folyamattal járó tünetek fellépése (vashiány, fehérjehiány, fogyás, osteoporózis, hormonális zavarok, nyelvgyulladás, szájgyulladás, a végtagokon ödéma, ritkán hasüregi folyadék is kialakulhat).A diagnózis általában ne könnyű a sokszínű tünetek miatt. A genetikai háttér, a kiegészítő, ill. társuló betegségek ismerete, a laboratóriumi vizsgálatok azonban sokat segíthetnek a minél korábbi felismerésben és kezelésben. Korábban a D-xilóz teszt és a bélnyálkahártya szövettani vizsgálata volt szükséges. A legújabb kutatások eredményei a következő fontos megállapításokat tették ( Naiyer AJ és munkatársai, Thyroid, 2008, 18, 1171-78), hogy:
-A transglutamináz II enzim (TGase II) elleni antitestek kimutatása segít a korai felismerésében
-A korábbi viszonylag időigényes módszer (ELISA) helyett az „immunszenzor vizsgálat meggyorsítja a laboratóriumi teszteket. Ráadásul ezen ígérete módszer alkalmas arra is, hogy az ételekből is kimutatja a nagyon kis mennyiségben jelenlevő glutén fehérjét (Kings College London, UK www.kcl. Ac.uk)
-Az a felismerés, hogy a pajzsmirigyben is van TGase II fehérje arra utal, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségiben gyakori a tünetszegény, néha tünetmentes.
Az antitesteknek több formája ismert, ezek egyike az ANA (anti-nukleáris antitest), amelynek önmagában nincs betegséget jelentő értéke. Az antitest a megfelelő kezelések után teljesen negatívvá válhat.
Ileny antitestek a TPO és TGase II fehérje elleni antitestek.
Ezt mutatja, hogy az autoimmun pajzsmirigybetegség fő indikátora: az un. TPO elleni antitest és a TGase II fehérje elleni antitestek egyaránt pozitívak lehetnek.
A lényeg: ezek a betegségek holisztikus megközelítést tesznek szükségessé és ma már teljes mértékben gyógyíthatók.
JÓ egészséget kívánok, tisztelettel:
vagyok. A gyógyszeres kezeléssel sikerült elérni és tartani folyamatosan az alábbi értékeket: TSH: 1,620, T4:15,57,Anti Tpo:154,5. Azonban mostanii vérvételem eredménye a 4 hónappal ezelőttihez képest így alakult: TSH:11,4 FT4:13,7, Anti Tpo: 216,3, T3: 4,92.D vitamin:106nmol/I. Megjegyzem, hogy ez a vérvétel egy vírusos influenza lefolyása után történt nem tudom, hogy esetleg így befolyásolhatja e az értékeket? Közérzetem ennek megfelelően sem jó állandóan fázom, szédülök, és mindennapos tompa fejfájásom van a fejtetőn érzek szorító nyomó érzést.Szemészeti vizsgálat eredménye koromnak megfelelő de most mintha homályosabban is látnék.Fejfájás miatt történt koponya MR is melynek eredménye negatív.Egyéb gyógyszerek évek óta napi 1db Stimuloton 50mg.Étkezésem nagyon tudatos sok zöldség, gyümölcs kevés szénhidrát, a glutént és tejterméket kerülöm. Előre is nagyon szépen köszönöm válaszát, Üdvözlettel
„Miért nem érzem olyan jól magam a kezelés hatására, mint a betegség előtt? Ebben a jól ismert kérdésben foglalják össze a betegek a legfőbb panaszaikat, amelyet a szakirodalomban úgy interpretálnak, hogy a betegek életminősége nem megfelelő. Ez mutatja azt, hogy az a gyógyszeres kezelés nem mindig olyan egyszerű, mint azt sokan gondolják és mondják.
Az Ön esetében a vírusos fertőzés, ill. az alkalmazott gyógyszerek (?) is befolyásolhatják a gyógyszer hatását.
Mi ennek a jelenségnek az oka?
Sokan nem gondolnak arra, hogy a gyógyszerek, az egyes élelmiszerek befolyásolják a gyógyszer hatékonyságát.
A teljesség igénye nélkül a legfontosabbakat említem:
Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
-Antidiabetikumok:A levotiroxin csökkentheti az antidiabetikumok hatását. Ezért a pajzsmirigy hormon kezelés kezdetén rendszeresen ellenőrizni kell a vércukorszintet, és ha szükséges, az antidiabetikumok adagolását módosítani kell.
-Kumarin, véralvadásgátlók,ill. származékok:Az antikoaguláns kezelések hatása növekedhet, mert a levotiroxin leszorítja az antikoaguláns gyógyszereket a plazma fehérjékről. Ezért a pajzsmirigy hormon kezelés elején gyakran kell ellenőrizni a véralvadási paramétereket, és szükség esetén módosítani kell az antikoagulánsok adagolását.
- FONTOS: Alumíniumot, illetve vasat tartalmazó gyógyszerek, kalcium karbonát. Az irodalmi adatok szerint az alumínium tartalmú gyógyszerek (savlekötők, szukralfát) csökkenthetik a levotiroxin hatását. A levotiroxint ezért legalább 2 órával az alumínium tartalmú gyógyszerek előtt kell bevenni.Ugyanez vonatkozik a vas és kalcium karbonát tartalmú készítményekre is.
- Szalicilátok !!!), dikumarol, furosemid, klofibrát, fenitoin:A szalicilátok, a dikumarol és a furosemid nagy dózisban (250 mg), valamint a klofibrát, fenitoin és egyéb szerek leszoríthatják a levotiroxint a plazmafehérjékről, ami a T4 frakció növekedéséhez vezet.
- Propiltiouracil, glükokortikoidok, béta szimpatolitikumok, amiodaron és jódtartalmú kontrasztagyagok:Ezek az anyagok gátolják a T4-nek T3-ra történő perifériás átalakulását.Magas jódtartalmának köszönhetően az amiodaron ugyanúgy előidézhet hyperthyreosist, mint hypothyreosist. Különös gondossággal kell eljárni az esetleges fel nem ismert pajzsmirigy autonomiával társuló noduláris golyva esetében.
-Az enziminduktor gyógyszerek, például a barbiturátok, fokozhatják a levothyroxin hepatikus clearance-ét.
-Ösztrogének:
Ösztrogén tartalmú fogamzásgátlókat szedő vagy a post-menopausában, hormonpótló kezelésben részesülő nők levotiroxin szükséglete magasabb lehet
-Proteázgátlók:
Beszámoltak arról, hogy a lopinavirral/ritonavirral együtt adott levotiroxin elveszítette terápiás hatékonyságát. Ezért a levotiroxin és proteázgátlók egyidejű alkalmazása esetén a betegek pajzsmirigy-működését gyakran kell ellenőrizni
Szójakészítmények:
A szóját tartalmazó vegyületek csökkenthetik a levothyroxin bélből való felszívódását. Ezért a T4 dózisának módosítására lehet szükség, különösen a szójatartalmú élelmiszerekkel kiegészített étrend fogyasztásának kezdetén vagy befejezését követően.
Ezek alapján meg lesz a mód arra,hogy az okok megtalálása után a hatékony gyógyszert szedhesse (persze a gyulladás kezelése is indokolt lehet).
Jó egészséget kívánok, üdvözlettel:
Szeretném kérdezni Önt, hogyan lenne megoldható mindez? Agyalapi mirigy elégtelenségem van születésem óta. A másodlagos eredetű mellékvesekéreg elégtelenségemre szeretném megkapni a diagnózist, de már L-Thyroxint szedek 100mcg-ot, Cortefet napi 7.5-5-2mgot. Mivel a kezelőorvosom nem kért ACTH-ra vérvételt így nem kaptam meg a másodlagos mellékvese elégtelenség diagnózist, ACTH stimulációs tesztet hogyan lehetne megoldani, illetve hogyan hagyjam el a Cortefet, olvastam hogy ha a Cortefet elhagyom az L-thyroxint is el kell mivel rosszabbithat a mellékvese elégtelenségen, ha elhagyom akkor hogyan lehetne megkerülni a súlyos myxoedema kómát, azaz a életveszélyes pajzsmirigyhormon megvonásos kómával járó állapotot, ha el kell hagyjam?? Mindenféleképp ezzel járna, ha abbahagynám az L-Thyroxin szedését? Ha viszont nem hagyom el miután a Cortefet is letettem az ACTH és kortizol vérvételre kell hogy lejöjjek róla, akkor rosszabbithatja a fennálló mv elégtelenséget. hogyan valósítsam én meg mindezt?
Az agyalapi mirigy eredetű elégtelenségnek sok formája van. Az egyes perifériás hormonok károsodása eltérő lehet, továbbá a kezelést a kísérő betegségek is módosíthatják. Ez az oka annak, hogy az aktuális hormonális és általános státusztól függően célszerű a kezelés módjának meghatározása.Ez valóban az endokrin szakgondozás feladata.
Jó egészséget kívánok:
8 hetes végi várandós vagyok, 10.17-én voltam Önnél kontrollon, mikor is 4 hetes terhes voltam.
Autoimmun pajzsmirigy alulműködésem van. Akkori értékeim: TSH 0,660 , Szabad T4 18,910 Szabad T3 5,330
Ezt a synlab végezte.
Újabb kontrollon voltam 11.15-én. Ekkor az értékeim: TSH 2,346 , Szabad T4 12,53 Szabad T3 4,00
Ezt a Centrum Lab csinálta. (Ide járok mindig, a synlabos vizsgálatot nem én választottam, a nőgyógyászom küldött nagy laborra a János kórházba, így lett kiértékelve a synlab által.)
Syntroxine 100-at szedek naponta. Első trimeszterből még van 4 hetem. Baba szépen fejlődik, 11.16-i ultrahang szerint, viszont a nőgyógyászom kérte azért kérdezzek rá Önnél, hogy ez a `kis ` emelkedéssel kell-e most ezen a ponton foglalkozni, vagy mikor érdemes újabb vérvizsgálat?
Melindával beszéltem telefonon, aki azt mondta, hogy elvileg ha csak a vérleletet nézzük, akkor 2,5-ig jó a TSH az első trimeszterbe, de ez önmagába ugye nem biztos, hogy elegendő mérőszám..
Érdemes 2 hét múlva 11.30 körül egy újabb kontrollt végeztetnem a laborral Ön szerint? Elegendő lehet így a gyógyszer az első trimeszter végéig biztonsággal?
Köszönöm a válaszát,
T. Kiss Dóra
Miként azt korábban jeleztem: a TSH értéket számos tényező befolyásolja.
Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték! Figyelembe kell venni a következőket:
- a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
- TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
A TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus túlműködést 2,5 és 10 között állapítunk meg, túlműködés esetében ez az érték 10 és 100 közötti. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részében diagnózist.
Mire jó a TSH?
A felsoroltak után jogosan vetődik fel ez a kérdés. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos, szűrő jellegű módszer, de annak az élettanitól eltérő volta nem jelent önmagában betegséget! A TSH meghatározás tehát lényeges vizsgálati módszer lehet a pajzsmirigybetegségeinek kivizsgálásában és kezelésében a kellő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező szakorvos számára. A laboratóriumi vizsgálatot azonban minden esetben meg kell előzze a beteg panaszainak meghallgatása, az alkalmazott gyógyszerek áttekintése (ún. anamnézis), a beteg vizsgálata, képalkotó eljárások, immunológiai tesztek . Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeket együttesen szabad és kell értékelni, hiszen a beteg vizsgálata és kezelése egyaránt holisztikus megközelítést igényel.
A fenti okok miatt un. trimeszter specifikus TSH értéket határoztak meg.
A teljesség igénye nélkül az első trimeszterben
Moliet és mtsai (2008) (Európa) 0,03- 2,3
Haddow és mtsai (2004) (USA) 0,08-3,6
Lambert és mtsai (2008) (USA) 0,08- 3,1
Egyelőre az eddigi kezelés folytatását javaslom.
Jó egészséget kívánok:
Diagnosztizált és kezelés alatt álló Hashimoto szindrómás és inzulinrezisztenciás édesanya vagyok (pajzsmirigyhormont, szelént és barátcserjét szedek, igyekszem tartani a 160 g-os diétát). Három szép, egészséges gyermekünk van. Az elmúlt években nyitottak voltunk további gyermek születésére, így nem védekeztünk. A gyermekáldás sajnos csak a foganásig jutott el, nem maradtak meg a babák, három korai vetélést is meg kellett élnem. Mostanra jutottam el oda, hogy a hosszú távú fogamzásgátlás mellett döntöttem. A hormontartalmú tablettát nem szeretném szedni, a spirált a pusztán abortáló működése miatt nem tudom elfogadni, így maradt számomra a hüvelygyűrű, illetve a hormontartalmú spirál. A hüvelygyűrű progeszteront és ösztrogénszármazékot is kibocsát, a hormontartalmú spirál csak progeszteront. Itt merült fel bennem a kérdés, hogy a betegségem, amit ösztrogéndominanciával is kapcsolatba hoznak, melyik fogamzásgátlást tolerálná jobban? Ön melyiket ajánlaná ezzel a betegségcsoporttal együtt? Mit jelentene egy hormontartalmú eszköz használata az én esetemben? Milyen előnnyel, hátránnyal járna?
Válaszát előre is köszönöm.
s
Nagyon sajnálom, hogy a vetélések bekövetkeztek. Továbbra sem a hormonális fogamzásgátlást támogatom, inkább azt kellene tudni, hogy mi okozta a vetéléseket és megfelelő támogatással a megelőzést elérni. Ezek a mesterséges beavatkozások a természet rendje ellen valók. Amennyiben nem találnak más utat, akkor a mechanikus védekezést javaslom.
Jó egészséget kívánok:
Amennyiben a pajzsmirigy csökkent működésének autoimmun oka van, akkor a szempanasza hátterében szisztémás autoimmun betegség is állhat.
Tudni illik,hogy a pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
• Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
• Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
• Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
o Meddőség, menzesz zavarok?
o Csökkent libidó?
o Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
o Hajhullás?
o Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
o Ízületi gyulladás?
o Szembetegség, száraz szem?
o Vitiligo (bőrfestékhiány)?
o Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
o Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
o Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
o Van-e szívizomgyulladása?
Sokszor kérdezik tőlem, hogy társulhatnak-e egymással a fenti kórképek. A válaszom tehát egyértelmű: igen! Ezért az egyik tünet vagy betegség felismerése után az okok keresése mellett arra is gondolni kell, hogy más, társuló betegség van-e, esetleg lappangó formában. Tudom, hogy ez a mechanikussá, „ún. protokollokká” alakult orvoslásban gyakran „elsikkad”, pedig erre gondolni valóban nem pénzkérdés!
Jó egészséget kívánok:
Hisztaminos betegként nagyon aluszékony lettem,munka- és önellátásra képtelen. 4 hónapja visszatérő vesefájdalmam van, szédülök, a b12 és a vas értékek a pótlás ellenére lefelé mennek. A Minirin tablettát abbahagytam mert vesénél feszítő érzést , azóta is tartó vissszatérő fájdalmat okozott, jelentős erőnlét csökkenéssel. Sajnos az említett tünetek nem múlnak. A vizelet nagyon rapszódikus. Színre, mennyiségre, fajsúlyra, gyakori baktériális fert.-sel. A parathormon megemelkedett / 77, 90, 112 / a kálcium a vizeletben kevesebb, a vérben időnként magasabb.Az alkalikus foszfatáz és a süllyedés gyakran emelkedett. A foszfát ürítés változó. Az augusztusi kórházi zj.: veseszövet gyulladást említ. Mit tehetek? Várom segítő válaszát. Tisztelettel K. Klári
Mindenek előtt további magyarázatot igényelne, hogy milyen "Hisztaminos beteg" (netán hisztamin intolerancia?).
A parathormon szintjének emelkedése mögött mellékpajzsmirigy betegsége állhat.
Ilyen irányú vizsgálatát javaslom.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
48 éves férfi vagyok,az Ön betege.
Dg:Hashimoto thyreoiditis,hypogonadismus,hypophisitis utáni állapot.
Szeptember végén 2 alkalommal veseköveket ürítettem,a legnagyobb lencsényi nagyságú,összetételét tekintve kalcium-oxalátnak bizonyult.
Az urológus javaslatára belsőleges oldatos cseppeket használok az újbóli kőképződés gátlására.
Ön a múltkori válaszában azt írta hogy 4 hét elteltével,bőséges folyadékfogyasztás mellett folytathatom az Ön által javasolt Macca nevű étel fogyasztását(por formában).
Kérdésem az Ön irányába annyi lenne,hogy az oldatos cseppek(Rowatinex) fogyaszthatóak-e együtt a Macca-val(mintha picit hizlalna).
Válaszát köszönöm!
Tisztelettel,
N.Szilárd.
Bő folyadékfogyasztás mellet a két készítmény szedése nem okoz gondot.
Mielőbbi javulást, gyógyulást kívánok:
Kálváriám második fiúgyermekem születése után kezdődött, amikor is fél évvel a szülés után észrevettünk egy csomót a nyakamon, jobb oldalon. Felkerestem a háziorvost, aki megnyugtatott, hogy az egy porc variáns lehet, semmi gond.. Ezzel egyidőben Mirena hormon tartalmú spirált helyezett fel a nőgyógyászom. Tüneteim ebben az időszakban nem voltak. Körülbelül fél évvel a spirál felhelyezése és a csomó felfedezését követően egyik hónapról a másikra a súlyom 12 kg- val nőtt, aztán stagnált, pánikrohamaim voltak. 2 és fél év elteltével kértem a nőgyógyászt, vegye le a spirált, majd egy munkahelyi szűrésen ultrahang kivizsgálás során közölték, hogy van egy 2*2 cm- es daganat a pajzsmirigyemen. A TSH- m 4,2 volt, az anti- TPo 300 feletti. Fél év alatt mintát vettek, ahol a lelet szerint jóindulatú daganatot diagnosztizáltak, de javasolták, hogy 1 éven belül műttessem meg a nagysága miatt. 2014. novemberében teljes pajzsmirigy eltávolításom volt, a cytológiai vizsgálat eredménye: D34HO A pajzsmirigy jóindulatú daganata. Euthyrox 125 mg- gal fél év alatt a TSH értékem 2-2,5 körül beállt. 2015 novemberében voltam Uh- on, ott akkor nem találtak semmit. Az elmúlt fél évben, idén, azonban újra nőtt a súlyom, újra pánikrohamaim voltak, így TSH- t néztünk, ami 4,6 lett. Elmentem UH vizsgálatra is, ott a korábbi daganat helyén egy 4*6*1,3 mm-es "valamit" (residuumot???)" találtak. Kérdésem Önhöz, hogy lehet- e ok aggodalomra?
A szülése után nagy valószínűséggel pajzsmirigygyulladás alakulhatott ki. A citológiai vizsgálat egyelőre neg. További immuno-endokrin vizsgálatot és oki kezelést javaslok.
Jó egészséget kívánok:
Előre is szeretném megköszönni figyelmét, illetve válaszát.
Történetem ami miatt most kérdőjelek, illetve hogyan tovább gondolatok zajlanak a fejemben, egy fogamzásgátlóval kezdődőtt, a neve diamilla.(41 éves vagyok jelenleg)
2015 oktober-decemberig szedtem, teljesen leállította a ciklusom.
nagy nehezen magától, 3 hónap múlva 2016 áprilisában újra elindult mensesem.
Babát tervezünk.
Történt, hogy idén, Szept. elején hormon vizsgálatom volt:
Fsh 3,0 mu/ml
LH 2,3 mu/ml
Prol. 14,11 ng/ml
estr. 69 pg/ml
prog. 0,5 ng/ml
TSH 0,88 mi/ml
T4 1,04 ng/dl
T3 2,95 pg/ml
Ezek alapján, progeszteron kivételével rendben találtak mindent, erre felírtak nekem ciklus 16. napjától 10 napig progesterone exeltis tablettát, 200 mg.
abbahagyása után nem jelentkezett menstruáció, (sőt rosszul is voltam tőle) és a 43,ciklus napon norcolutot szedtem 5 napig, amitől lett 5 napos vérzésem.
E ciklus alatt mért értékek
Oktober 3 napi:
FSH 18,4 mu/ml
LH 9,1 mu/ml
prol. 7,80ng/ml
estr. 10 pg/ml
TSH 0,89
oktober vége
21. napi
Prog, 0,1 ng/ml
most pillanatnyilag ciklus 29. napján vagyok, mensesre várva.
Mi tegyek hová forduljak, mert valami történt, és sajnos nem jó irányba.
Egy hónap leforgása alatt mi történhetett velem hogy így megugrottak az értékek.
Sajnos kérdésemre az orvosomtól nem kaptam kielégítő megoldást, választ.De igazából erről nem szeretnék nyilatkozni, tiszteletben tartok mindenkit.
Köszönöm hogy végig olvasott.
Tisztelettel
Erika
Sajnos története elég tipikus. A tartós hormonális fogamzásgátlásnak több következménye is lehet:
Gyakori mellékhatások (100 betegből 1-10 beteget érint):
- hangulatváltozások
- fejfájás
- hányinger
- emlőfájdalom, menstruációs zavarok, például rendszertelen menstruáció, menstruáció kimaradása
Nem gyakori mellékhatások (1000 betegből 1-10 beteget érint):
- depresszió, csökkent szexuális érdeklődés, idegesség, aluszékonyság
- szédülés, fonákérzés
- migrén, visszerek, magas vérnyomás
- gyomorfájás, hányás, emésztési zavar, bélgázosodás, gyomorgyulladás, hasmenés
- akne (pattanás), viszketés, bőrkiütés
- fájdalmak, például hátfájás, végtagfájdalom, izomgörcsök
- hüvelyi gombás fertőzés, medencetáji fájdalom, emlő megnagyobbodás, jóindulatú csomók a mellben, méh-/hüvelyi vérzés (amely rendszerint elmúlik a folyamatos szedés során), hüvelyi folyás, kipirulás, hüvelygyulladás (vaginitis), menstruációs zavarok, fájdalmas menstruáció, kevesebb mennyiségű menstruáció, nagyon erős menstruáció, hüvelyszárazság, méhnyakkenet eredményének megváltozása
- erőtlenség, fokozott izzadás, folyadék visszatartás - testsúlynövekedés
Azt javaslom, hogy további endokrin, ill sze. imunoendokrin vizsgálatot végezzenek és a hiányzó hormonok pótlásával az állapot rendeződhet!
Jó egészséget kívánok:
A harmadik egymást követő missed-ab után a következő eredmények szerepelnek a legutóbbi laboreredményeim között:
Anti-TPO <28 IU/mL
Anti-thyreoglobulin 244,0 IU/ml
FT3 3.84 pmol/L
FT4 12.20 pmol/l
TSH 1.270 mIU/l
A belgyógyász nem talált további vizsgálatra érdemes problémát a fentiek alapján. Ön szerint se aggódjak?
Válaszát előre is köszönöm!
A missed-ab-nak több egyéb oka genetikai, immunológiai stb.) is lehet, ezek kivizsgálása indokolt.
Jó egészséget kívánok:
A leírtak alapján nem derült ki, hogy valóban pajzsmirigy gyulladása volt-e.Az minden esetre nem szokványos, hogy ilyenkor Medrol kezelést adjanak. Az esetlege túlműködés okának megkeresése volna indokolt, a fentiekből nem derül ki, hogy mi okozta a leleteit (túlműködését).
Jó egészséget kívánok, tisztelettel: