Kedves Lili!
A vizsgálatot én végzem.
Tel: 06-30-631-9309

Tisztelettel:

Tisztelt Kérdező!

A torokfájás lehet a pajzsmirigy gyulladásától is. Ezt célszerű megvizsgálni (immuno-emdokrin vizsgálat).
Jó egészséget kívánok: 

Tisztelt Kolléganő!
A panaszai alapján valóban fennáll a hypothyreosis lehetősége.
A helyzet az, hogy - miként az a hónap végi továbbképzéseken is el fogom mondani - a TSH érték 0,5-2,4 tartományba került (sajnos ezt még laboratóriumaink sem tudják). Hozzá kell tenni, hogy a TSH értéke változik napszakonként, évszakonként, gyógyszerek hatására. A terhességgel kapcsolatos kérdéskört májusban referátum keretében összefoglaltam. Ennek sok összefüggése van, de a leglényegesebb az, hogy a TSH-tól függően az autoimmun folyamatok a meghatározóak, erre is kell koncentrálni!
Egyelőre ne kérjen vizsgálatokat (ez laboratóriumonként eltérő lehet!).

06-30-631-9309
Mielőbbi gyógyulást kívánok, tisztelettel: 

Tisztelt Kérdező!
A panaszai alapján valóban fennáll a pajzsmirigybetegség és gyulladás lehetősége. A vitiligohoz gyakran társul autoimmun pajzsmirigybetegség. Egyébként az allergia is az autoimmun betegségek kistestvére.
Javaslatom: immuno-endokrin vizsgálat és kezelés.

06-30-631-9309
Mielőbbi gyógyulást kívánok, tisztelettel: 

Kedves Noémi!
A 15 ug thyroxin dózis az valószínűleg tévedés.
Az Androgel az autoimmun és az allergiás betegségekre is jó hatású!
A gyógyszerek hatását immunológiai és genetikai tényezők is befolyásolják.

06-30-631-9309
Jó egészséget kívánok: 

Kedves Eszter!
Igen vannak. Erről a témáról már rövid összeállítást készítettem a honlapot olvasók számára. Remélem a közeli jövőben meg fog jelenni.

06-30-631-9309
Jó egészséget kívánok:
 

Tisztelt Eszter!

Az ösztrogén gátló készítmények (Tamoxifen), ill. hasonló készítmények szedését javaslom. Ha szükséges, akkor a HER poizitivitás esetén a Herceptin alkalmazása is szóbajöhet.

06-30-631-9309
Minél előbbi javulást kívánok:
 

Kedves Kérdező!

Sok és össztett kérdét tett fel, amelyet a hely hiányában írásban nem tudok megválaszolni.
A legvalószínübb, hogy immuno-endokrin betegsége van és ez korábban kezdődött. Az aktivitás megitélése a leírtak alján nem lehetséges. A TSH értékek napszakonként, évszakonként is változnak.
A Letrox (hormonpótlás) elgséges voltát nem csak a TSH, hanem a klinikai tünetek jelzik.
Gyeremeket tervezhet, de tisztázni kellene a betegségének pontos eredetét és stádiumát.
 
06-30-631-9309
Jó egészséget kívánok, üdvözlettel:
 

Tisztelt Kérdező!
Kérem ezzel forduljon gyermekgyógyászhoz!
 

Tisztelt Edit!
Sajnos a szemtünetek nem gyakori, de súlyos formái a pajzsmirigy autoimmun betegségeinek. Ezen a honlapon már részletesen írtam erről a kérdésről is(!).
A folyamat összetett, de a gyógyulás esélye feltétlenül fennáll, de időben kell elkezdeni (a kezelési módokról az Európai Endokrin Társágás 2007-ben tartott referátumomban részletesen beszámoltam.!).
Az alkalmazott kezelésen kívül más módok is vannak.

ENDOKRIN MYOPATHIA ÉS ORBITOPATHIA
Balázs Csaba
Budai Irgalmasrendi Kórház, Belgyógyászat, Budapest
e-mail: drbalazs@irgalmas. hu

Rövíditések:
CTL4 = Cytotoxic T lymphocyte-associated molecule-4
FT3 = szabad trijódtironin
FT4 = szabad tiroxin
GAG = glükózaminoglikán
Gy = Gray
IL-1, = interleukin-1
IL-1RA = IL-1 receptor receptor antagonista
IL-6 = interleukin-6
IFN = interferon 
PPAR = peroxiszóma proliferátor aktiváló receptor- 
PPAR = peroxiszóma proliferátor aktiváló receptor-
GO = Graves Orbitopathia
Th-1 = T helper 1 lymphocyta
Th-2 = T helper 2 lymphocyta
Tg elleni antitestek = thyreoglobulin elleni antitestek
TNF = tumor necrosis factor 
TPO elleni antitestek = Thyreoidea peroxidáz enzim elleni antitestek
TSH = Thyreotrop hormon
TSH-R elleni antitestek = Thyreotrop hormon receptor elleni antitestek

A Basedow-Graves kór (BG kór) autoimmun pathogenezisű endocrinopathia, melynek színes klinikai tüneteit az alábbi entitások eltérő társulásai hozzák létre: strúma, hyperthyreosis, orbitopathia, pretibialis myxoedema. Jóllehet az orbitopathia önálló kórképet alkot, mégis leggyakrabban a pajzsmirigy autoimmun betegségeihez társul, ezért napjainkban a nemzetközi irodalomban az „endokrin ophthalmopathia” helyett a pajzsmirigy betegséghez társult orbitopathia (Thyroid Associated Orbitopathy) (TAO), ill Graves orbitopathia (GO) elnevezés terjedt el (6, 16, 23, 31). Korábban az orbitopathiát a BG kór rettegett, nem ismert pathomechanizmusú, nehezen gyógyítható extrathyreoideális manifesztációjának tartották. Az elmúlt évtized kutatásainak köszönhetően lényegesen többet tudunk a betegség kialakulásának mechanizmusáról, jobbak a betegek gyógyulási esélyei és előtérbe kerülhetett a megelőzés kérdése is (6, 7, 37, 38).
Epidemiológia, klinikai tünetek
A GO a BG kóros betegek közel 50%-ában szubklinikus formában mutatható ki. A betegség incidenciája 13.9/100 000/év (nőkben 16/100 000/év, férfiakban 2,8 /100 000/év). A klinikai tünetek (conjuctivitis, periorbitalis oedema, proptosis, látászavar, kettőslátás) az esetek 20%-ban a hyperthyreosis előtt, 30%-ában pedig a kezelést követően euthyreosisos állapotban lépnek fel . A betegség megjelenése két eltérő életkorban gyakoribb (nőkben 40-44 és 60-64, férfiakban 45-49 és 65-69 év között). A betegek 3-5%-ban súlyos infiltrativ orbitopathia alakul ki, amely látászavarhoz, vaksághoz vezethet. Az esetek jelentős részében nem csak kozmetikai problémát okoz, hanem az életminőség romlását eredményezheti, ha a beteg nem kap időben szakellátást. A GO társulhat más autoimmun betegséghez is (pl. myasthenia gravis, autoimmun thyreoiditis, diabetes mellitus) (7, 18, 37). A klinikai tünetek egyes betegekben és a betegség különböző stádiumaiban eltérőek lehetnek. Kezdetben dominálóak a gyulladásos jelek: fényérzékenység, fokozott könnyezés, fejfájás, idegentest-érzés, később egyre több objektív tünet lép fel: periorbitális oedema, conjunctivitis, látászavar, homályos, majd kettőslátás. Feltűnő lehet a proptosis, következményes palpebra retrakció („lagophthalmus”), szem-konvergencia hiánya, cornea károsodása. Ebben az első szakaszban dominálóak a gyulladásos tünetek (u.n. „nedves szem”) (l/a. ábra), később a gyulladásos tüneteket degeneratív, fibrotikus szimptómák váltják fel (1/b ábra). A betegségre jellemző klinikai tüneteket csoportosították és súlyosságuk szerint osztályozták. Ezek az u.n. ATA (American Thyroid Association) kritériumok lehetővé tették, hogy az adott időpontban a szem státuszát meghatározzuk (1. táblázat) (30, 37). A beosztás a gyakorlatban nehézkesnek bizonyult, ezért az aktivitás megítélésre más értékelési skálát is javasoltak (CAS = „clinical activity score”) (2. táblázat) (26, 30, 37, 38). A stádium beosztásoknak előnye az, hogy alkalmasak az adott állapot rögzítése mellett az alkalmazott kezelések hatékonyságának megítélésére is. A jellegzetes tünetek ellenére a betegség felismerése nem történik meg idejében, gyakran ismeretlen eredetű conjunctivitis, allergiás szembetegség miatt kezelik a pácienst. A minél korábbi diagnózis azonban alapvető fontosságú a betegség kimenetele szempontjából, ugyanis a betegség aktivitása és súlyossága eltérő. A gyógyulási esélyek akkor jók, ha még az aktív stádiumban kezdjük el a kezelést, mert később már csak súlyos hegesedést regisztrálhatunk, amely konzervatív terápiával nem gyógyítható ( 38).
Pathomechanizmus
Az autoimmun folyamat célpontja napjainkban sem teljesen tisztázott. Több autoantigénről mutatták ki, hogy szerepük lehet a betegség kialakulásában. Korábban feltételezték, hogy a thyreoglobulin elleni antitestek felelősek a betegségért, ezt azonban nem tudták bizonyítani. Néhány évvel ezelőtt sikerült a betegek szérumában külső szemizmok elleni antitesteket hisztológiai módszerekkel kimutatni. Kezdetben úgy gondolták, hogy ezek az antitestek csak IgG típusúak lehetnek, később detektáltak az IgA osztályba tartozó antitesteket a szemizmok felületén (2/a és 2/b ábra) (18, 19, 23). A szemizmok elleni antitestek közvetlen citotoxikus hatásuk nem igazolt, valószínűleg a celluláris faktorokkal (sejt-közvetített celluláris citotoxikus hatás) együtt váltják ki a gyulladásos folyamatot. Az autoantitestek egy része a retrobulbaris fibroblastokhoz, illetve azok felületén expresszálódó TSH receptorhoz kötődnek és glükózaminoglikán (GAG) termelődést váltanak ki (2, 6, 9). A GAG képződésében meghatározó szerepük van a Th-1 citokineknek (TNF, IL-1, interferon ), amelyek a szemizmok felszínén MHC II. és GAG molekulákat expresszálnak. A GAG jelentős hidrofil tulajdonsága révén a retrobulbaris szövetek duzzanatát váltja ki, a bulbusokat a gyulladásos szövetmassza előre nyomja (proptosis) exophthalmust, homályos látást, kettőslátást, cornea fekélyt, súlyos esetben a látóideg károsodása miatt vakságot okozhat. A gyulladásos folyamat progrediálása esetén a Th-2 citokinek jelennek meg és ez magyarázza, hogy fokozatosan hegesedés alakul ki (31, 38). A retrobulbáris fibroblastok egy része a citokinek hatására adipocytává differenciálódik. Az adipogenesist és a TSH-R fokozott expresszióját váltják ki a PPAR és PPAR aktivátorok, ill. a fenofibrát készítmények. Ezzel a klinikai megfigyeléssel és kísérleti adattal hozható összefüggésbe, hogy tiazolidindion típusú antidiabetikumok (pl. pioglitazon) rontják a betegek szemtüneteit, ezért alkalmazásuk kontraindikált (28, 32, 36). Mivel a TSH-R-ról bebizonyosodott, hogy jelentékeny mennyiségben expresszálódik a külső szemizmok és a fibroblastok felületén, ezért mai ismereteink szerint kulcsszerepe van a GO-ban (3. ábra). A betegség kialakulásában genetikai és környezeti tényezők egyaránt jelentősek. Az egypetéjű ikrekben tett megfigyelések azt mutatták, hogy a BG kór előfordulása monozigótákban 40-50%-os (37). A genetikai háttér szerepére utal, hogy a HLA A1, B8, DR3 pozitív egyének jelentékeny mértékben érzékenyek a betegségre, továbbá ezt a haplotípust hordozókban a betegség lefolyása súlyosabb (10, 14, 19, 33). A CTLA4 molekula genetikai polimorfizmusának vizsgálata azt mutatta, hogy egyes izoformok gyakoribbak BG kórban, ill. GO-ban szenvedőkben. A CTLA4 1. exon A/G és az l. intron C/T alléljei gyakran társulnak súlyos GO-val (35). Miután a hisztokompatibilitási génekben és TSH-R génszekvenciákban megfigyelt változások csak részben magyarázták a betegség iránti fogékonyság növekedését, ezért elkezdték kutatni az u.n. epigenetikai faktorokat és környezeti tényezőket. Epigenetikai faktoroknak nevezzük azon mechanizmusok összességét, amelyek nem kódoltak a DNS szekvenciáiban. A DNS-t és a hisztonokat magukba záró nukleoszómák a kromatin állományban koncentrálódnak, ezek a kromatin struktúrák lehetnek aktív („felkapcsolt”) és inaktív („lekapcsolt”) állapotban. A DNS-t metiláló és a hiszton proteineket módosító enzimek felelősek azért, hogy a betegségre fogékony gének expresszálódnak-e, az epigenetikai kontroll megváltozása (kóros DNS metiláció) pedig az autoimmun folyamatok kialakulásáért felelős (13). Mi a jelentősége a klinikus számára a genetikai kutatásoknak? Mivel napjainkig sem sikerült a GO génjét megtalálni, a genetikai háttér azonban egyértelmű, a betegség klinikai tünetei a genetikai hajlammal rendelkezőkben nem csak gyakoribbak, de súlyosabb lefolyásúak is, ezért a családi anamnézis alapvető fontosságú. Az örökletes tényezők mellett egyre több környezeti faktorról bizonyosodik be, hogy szerepe lehet a GO kialakulásában. A dohányzók között lényegesen gyakoribb a GO manifesztációja, főleg azokban a betegekben, akiknek a családjában valamelyik autoimmun betegség előfordult (3, 12, 37). Jóllehet a dohányfüst hatását az immunrendszerre és a pajzsmirigyműködésre számos kutató vizsgálta, napjainkig nem sikerült a betegség kialakulásáért felelős ágenst azonosítani. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a dohányfüst kifejezett hipoxiát eredményez, amelyről tudott, hogy a szabad gyökök képződésében és ennek révén a GO kialakulásában is szerepe lehet. Lényegesnek látszik az a tény, hogy azokban a dohányzókban alakul ki a betegség, akiknek a keringésében az IL-1 receptor antagonista (IL-1RA) szintje alacsonyabb (9). A pajzsmirigy radiojód kezelése után gyakrabban figyelték meg a GO kialakulását. Ezt a jelenséget elsődlegesen az izotóp kezelés után kiáramló nagy mennyiségű autoantigén immunogén hatásával magyarázzák (17, 18, 29). Az autoimmun folyamatok fellángolását figyelték meg biológiai kezelések (interferon) és jódtartalmú készítmények (amiodaron) alkalmazása után is (38).
Diagnózis
A betegség felismerésében alapvető fontosságú a részletes anamnézis. Amennyiben a kórelőzményben pajzsmirigy autoimmun betegség szerepel (BG kór), akkor lényegesen könnyebben juthatunk el a betegség időbeni felismeréséhez. A laboratóriumi vizsgálatok közül a TSH, FT3, FT4 meghatározása szükséges, de nem elegendő. Ezek ugyanis a beteg aktuális hormonális állapotáról adnak információt, de a kórisméről nem. A TSH-R elleni, a Tg – TPO elleni antitestek a pajzsmirigy autoimmun betegségéről árulkodnak. A TSH-R elleni stimuláló antitestek mellett az u.n. blokkoló antitesteknek is diagnosztikus jelentőségük van (6, 23,31, 39). A szemizom elleni IgG és IgA típusú antitestek kimutatása segít a kórismézésben. A GAG, a TNF, a keringésben lévő TNF receptor, IL-6, a sIL-6R szintek emelkedése a szérumban az autoimmun mechanizmus aktivitást jelzi. Ezt bizonyítják azok a közlemények, amelyekben a sikeres kezelés hatására a citokinek és receptoraik szintjének csökkenését mutatták ki (8, 24). A képalkotó eljárások egész tárháza áll már rendelkezésünkre, amelyek további segítséget nyújtanak az elkülönítő diagnózisban. Főként egyoldali GO esetében a retrobulbaris tumor kizárása lehetséges ezekkel az eljárásokkal, de az esetek egy részében a gyulladásos tünetek aktivitásáról is értékes információt kaphatunk. Az ultrahang vizsgálat ezen a területen is tért hódított. A színkódolt ultrahang vizsgálattal a megnagyobbodott külső szemizmokról, a fokozott véráramlás mértékéről kaphatunk adatokat. Kiderült, hogy a véráramlás mértéke és a gyulladásos folyamat intenzitása között szoros kölcsönhatás van (1, 27, 34). A CT és az MR gyakran nélkülözhetetlen vizsgálati eljárás, mert pontos képet ad a külső szemizmokról, a retrobulbaris tér méretéről és az esetek egy részében a gyulladásos folyamatról (4. ábra)(17). Az utóbbi években az octreotid és a gallium scintigráfia van elterjedőben. Jelentőségük az, hogy nemcsak a gyulladásos folyamat mértékéről adnak információt, hanem a terápia eredményességéről is. Szélesebb körű elterjedésüket a módszer viszonylagos drágasága akadályozza (21).
Kezelés
A súlyos GO kezelése napjainkban is nehéz feladat. Erre a kórképre különösen vonatkozik, hogy csak a korai („aktív”,”nedves szem”) stádiumban lehet sikeres a konzervatív kezelés. A gyógyszeres kezelés célja az autoimmun folyamat gátlása, a citokinek képződésének csökkentése. Ezt többféle kezelési móddal érhetjük el. A legtöbb tapasztalatot a szteroid kezelésről szereztünk (8, 11). A korábban alkalmazott helyi szteroid terápia (subconjuctivalis és periocularis triamcinolon ) kevésbé volt eredményes, mint a szisztémás forma. Kezdetben a nagy dózisú orális terápia terjedt el, amely 100 mg/nap prednizolont jelentett 5-6 hónapon át fokozatos dózisredukcióval. A kezelés sok mellék-hatással járt: Cushing szindróma (85%), glükóz intolerancia (20%), gastritis (10%), hipertónia (5%), depresszió (5%), ráadásul a szteroid elhagyása után a betegség az esetek 35-50%-ban kiújult (8, 38). Ezért az utóbbi években a nagy dózisú intravénás metilprednizolon kezelés terjedt el. Ezt az u.n. pulzatív kezelést hasonlították össze az orális kezeléssel. A közel 800 betegben tett megfigyelés azt mutatta, hogy a metilprednisolon ciklikus adásával (15 mg/kg 3-4 alkalommal, majd 7,5 mg/kg 4-6 alkalommal megismétlése, két – három hetes periódusokban), az eredmények lényegesen jobbak és a mellékhatások ritkábbak (pl. a Cushing szindróma 12%, hepatitis 1%). A megfelelő időben elkezdett kezelés eredményessége megközelítette a 90%-t. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kezelés nagy körültekintést, óvatosságot, gyakran a tapasztalaton és laboratóriumi adatokon alapuló egyéni dozírozást igényel (8, 24). A szteroid kezelés eredménytelensége és mellékhatásai indították a kutatókat a retrobulbaris irradiációs módszer kidolgozására. Ennek elve az, hogy az alkalmazott besugárzással a radioszenzitív autoreaktív lymphocyták elpusztulnak. A korszerű lineáris akcelerátorral végzett kezelések eredményesnek bizonyultak több tanulmány szerint (8, 24). A kezelések során másod naponta 2 Gy-t alkalmaznak, a teljes dózis nem lépi túl a 20 Gy-t, ugyanis a nagyobb dózis nem adott jobb eredményt (38). Az utóbbi időben vetődött fel, hogy ennek a gyógyítási formának több szövődménye lehet, ezért csak bizonyos esetekben alkalmazható. A legfőbb gondot a GO-val társult diabéteses retinopathia képezi, amely esetben ez a terápiás eljárás kontraindikált. Több szerző jobb eredményt ért el a gyógyszeres kezelés és az irradiáció kombinálásával (24). Korábban a somatostatin (SS) analógokkal történő kezeléshez fűztek nagy reményeket, melynek elve az volt, hogy a SS receptorok (SSR) mind a szemizmok felületén, mind az aktivált lymphocytákban kimutat-hatók (u.n.„Octreoscan” segítségével) és a kapott eredmény arányos a klinikai tünetek aktivitásával. Eddig közel 100 GO-ban szenvedő beteget kezeltek SS analóggal LAR (”long acting release”). A kezelési módok eltérőek voltak, a leggyakrabban 4 hetente 30 mg SS-LAR –t adtak 16 héten át. A kezdeti eredményekről szóló közlések után több olyan tanulmány is megjelent, amely megkérdőjelezte a kezelés hatékonyságát (8,21, 24). A nagy dózisú immunglobulin (400 mg/kg/nap) alkalmazásáról is jó eredményeket közöltek. Az immunglobulin hatása abban lehet, hogy megköti az autoantitesteket (a TSH-R elleni antitesteket is), azonban alkalmazását egyelőre anyagi okok késleltetik (20). A TNF pathogenetikai jelentősége miatt vetődött fel olyan, viszonylag olcsó készítmények alkalmazása, amelyek gátolják ennek a citokinnek a képződését. A pentoxifillinről (Ptx-ről) kimutatták, hogy a TNF mennyiségét és a GAG képződését egyaránt csökkenti és hatására mind a gyulladásos tünetek, mind a proptosis javult ( 2, 4, 5, 8, 15). A jövő gyógyszere egyrészt a biológiai terápiában, a TNF megkötését eredményező szolubilis receptorban (etanercept) kereshető, amellyel már az első próbálkozások is kecsegtetőek voltak (10, 24, 25). A PPAR agonisták (glitazon származékok) fokozzák az adipocyták képződését, a PPAR antagonisták viszont gátolják a szemtünetek kialakulását, ennek bizonyítása azonban még további széleskörű klinikai kutatást igényel (28, 36, 39). Az eddigi tanulmányok azt mutatták, hogy a GO immunmoduláns kezelése során mindig törekedjünk a lehetőség szerinti euthyreosis elérésére, lehetőleg thyreosztatikus kezeléssel (6, 24). Korábban a GO-ban műtétet, a pajzsmirigyszövet közel teljes eltávolítását végezték abból a meggondolásból kiindulva, hogy a thyreoidea állományának jelentős megkisebbítésével kevesebb lesz a TSH-R-ok száma és csökken a TSH-R elleni antitestek titere. A kezdeti biztató eredmények után azonban a strumectomia kedvező hatását több tanulmány is megkérdőjelezte. A vita napjainkig sem dőlt el, mert a nagy strúma műtéti eltávolítása továbbra is indokolt és hatásos lehet GO-ban (6, 18). A súlyos és progresszív GO-ban napjainkban is alkalmazzák az orbita decompressziós műtéteit (egy vagy két orbitafal eltávolításával). A műtét az alapfolyamatokra nem hat, elsődlegesen a szemizmok és a látóideg tartós vagy végleges károsodását hivatott megakadályozni. Az orbita dekompressziója csak abban az esetben lehet az első kezelési mód, ha a konzervatív terápia hatására az optikus neuropathia nem javul (16, 22, 24). A gyulladásos folyamatok „kiégése” után a szemsebészet sokat segíthet a kettőslátás megszüntetésében, a kozmetikai sebészet pedig a betegek életminőségének javításában (22).
Megelőzés
Mára egyértelműnek látszik, hogy a legkorszerűbb kezelés sem helyettesítheti a betegség kialakulásának megelőzésére vonatkozó erőfeszítéseket. A GO kialakulásában az eddig ismert és nem befolyásolható hajlamosító tényezők (nem, genetikai háttér, életkor) mellett más, elkerülhető faktorok közül a radiojód terápia ma már csak relatív kontraindikációt jelent (6, 10, 37). Más a helyet a dohányzással, amelyről egyértelműen bizonyosodott, hogy a BG kóros betegeknek a kórkép felismerése után azonnal fel kell hagyni káros szenvedélyükkel, ráadásul nemcsak az aktív, de a passzív dohányzás is káros lehet (37). Korábbi tanulmányok bizonyították, hogy a dohányzás önmagában, genetikai háttér nélkül is jelentősen növelte az orbitopathia kialakulásának kockázatát. A Ptx kezelés kedvező preventív hatását figyelték meg prospektív vizsgálatban, mivel a kezelt betegekben a GO kialakulásának kockázata jelentősen csökkent (4. ábra). Ezért előnyösnek tartják a gyógyszer alkalmazását preventív céllal a BG kóros betegek thyreosztatikus kezelésével egyidőben, főként azokban, akik nem hajlandók lemondani a dohányzásról. A megelőző és gondozó munkában sokat segítettek azok az Európa-szerte működő u.n. TED klubok (TED= Thyroid Eye Disease), amelyekben a betegek nemcsak a gyógyulási folyamatot és a lehetséges kezeléseket ismerik meg, hanem életminőségük javításának módjait is (37).

06-30-631-9309
Minél előbbi javulást kívánok:
 

Tisztelt Lili! Leendő Anyuka!
A helyzet valóban nem egyszerű. Az nem világos, hogy a vérben vagy a hüvelyben van-e spermium elleni antitest? A TSH egy érték. Utalok ezen a honlapon erről a kérdésről már leírt cikkre, ahol az immunológiai (pajzsmirigy) fontosságát húzom alá. Ezt támogatják a nemzetközi tanulmányok is!
Javaslom részletes endokrin és immunológiai kivizsgálását (pajzsmirigybetegség?)

06-30-631-9309
Jó egészséget kívánok:



 

Tisztelt Kérdező!
Valóban azt kell tisztázni, hogy mitől van a túlműködés (ennek immun és nem immun okai lehetnek)(utalok ezen a honlapon már általam leírt cikkekre)
A Propycil sajnos sok mellékhatással járhat, ezért az USA-ban már ez év elejétől kitiltották.
Javaslatom: részletes immuno-endokrin vizsgálat:

06-30-631-9309
Jó egészséget kívánok: 

Remélem most nem lesz azonnali mellékhatása. A jódtartalmú kontrasztanyag pajzsmirigybetegséget válthat ki.

Kedves SZK!
A hormonértékek a vizsgáló módszerektől függően jelentősen eltérhetnek. Az un. normál értéket ott adják meg, ahol a vizsgálat történt.
Az értékek sok egyéb tényezőtől is függenek (életkor, terhesség, gyógyszer stb.).
Jó egészséget kívánok!
 
06-30-631-9309
Tisztelettel:

Kedves Edina!
Várom.

06-30-631-9309
Tisztelettel:

Utalok a korábban ezen a honlapon erről a kérdésről részletesen leírtakra.
Jó egészséget kívánok! 

06-30-631-9309

Tisztelt Edina!
A pajzsmirigy autoimmun gyulladásával kapcsolatos kérdéskört ezen a honlapon részletesen ismertettem (12 kérdés...!).
A Propycil sajnos az autoimmun folyamatot kiválthatja és súlyosbíthatja.
Az autoimmun gyulladás nem az egyik pajzsmirigylebeny, hanem a pajzsmirigy egészének betegsége (erre utalnak leletei is).
Tisztázni kellene, hogy a műtét során a mellékpajzsmirigy sérült-e?

A PAJZSMIRIGY ÉS FONTOSABB BETEGSÉGEI


Golyva (struma) Autoimmun thyreoiditis


Basedow kór Pajzsmirigy rák

A pajzsmirigy
Kicsi, jelentéktelen, különösebb törődést nem igénylő szerv – gondolják sokan, pedig helytelen működése minden alapvető életfolyamatunkra, és ezáltal az egész szervezetünkre kihat.
A pajzsmirigy a légcső előtt pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk, ami jód és fehérje felhasználásával hormont termel, trijód-tironint (T3) és thyroxint (T4). Ezek mennyiségét az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonján (TSH) keresztül szabályozza. Ezek a hormonok felelnek a szervezet anyagcsere-folyamatainak megfelelő működésért, a fehérje-szintézisért, szabályozzák a testhőmérsékletünket, oxigénfogyasztásunkat, a magzat idegrendszeri fejlődését csökkentik a koleszterinszintet, elősegítik a szervezet növekedését, felelősek a központi idegrendszer, a szív, a gyomor-bélrendszer és a bőr megfelelő működéséért, és nagymértékben meghatározzák lelkiállapotunkat. is.

Ha elégtelenül működik
Az alulműködésnek (hypothyreosis), vagyis a pajzsmirigy alacsonyabb hormontermelésének oka lehet a pajzsmirigy megbetegedése, melynek hátterében állhat gyulladás, a jód hiánya, pajzsmirigyműtét, röntgensugárzás vagy akár gyógyszerek is.
Amikor a pajzsmirigyhormon szintje még csak kismértékben tér el a normálistól, a tünetek nem jellegzetesek, így általában nem is tulajdonítunk nekik jelentőséget. Enyhe fáradékonyságon és a koncentrációs képesség romlásán kívül más nem érzékelhető. Ilyenkor az igazi ok csak vérvétellel, a TSH T3, T4 szint mérésével állapítható meg. Komolyabb esetben az anyagcsere lelassul, lassabb lesz a mozgás, a beszéd, a gondolkodás is, érdektelenség alakulhat ki, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, a haj ritkává és szárazzá válik, gyakran hullik is. Ilyenkor a bőr hideg, száraz, sápadt és durva. A kezek fájhatnak, a körmök töredeznek, a testen ödémák alakulhatnak ki. A pajzsmirigy alulműködése jól kezelhető hormonpótlással.

Fontos a megfelelő jódfogyasztás megelőzési célzattal, de a pajzsmirigy betegek számára nem javasolt. Mivel Magyarország nagyrészt jódhiányosnak számít, ezért erre különösen oda kell figyelni. Terhesség, szoptatás idején megnő a jódszükséglet, a magzat fejlődéséhez alapvető a megfelelő jódellátottság. Gyermek- és serdülőkorban szintén elegendő mennyiségű jód szükséges a normális fejlődéshez.

Ha "túlpörög"
A pajzsmirigy túlműködik (hyperthyreasis), ha a kelleténél több hormont termel. Ennek oka lehet a túl sok jódbevitel, mérgezés, fertőzés vagy az agyalapi mirigy túlzott TSH-termelése. Leggyakoribb formája a Basedow-kór, amely egy főleg nőket érintő autoimmun betegség, és a pajzsmirigy megnagyobbodásával (golyva), valamint a hormonszint hirtelen megemelkedésével jár. A szem kidülledése, izmainak duzzadása és kettős látás kísérheti. A pajzsmirigy túlműködésének gyakori tünete a gyors mozgás, beszéd és gondolkodás, szapora pulzus, ingerlékenység, idegesség és álmatlanság, jó étvágy mellett fogyás, hasmenés, izzadás, csökkent melegtűrés, valamint a meleg nedves bőr. A túl sok pajzsmirigyhormon nőknél cikluszavart okoz, férfiaknál csökkenti a spermaképződést, így meddőséghez vezethet. TSH-receptor elleni antitest meghatározás szükséges, mivel ez az antitest felelős a betegség létrejöttéért.

A pajzsmirigy gyulladásos megbetegedései
A krónikus autoimmun pajzsmirigy-gyulladás főleg a nőket érinti. Gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat.
A pajzsmirigy komponensei: a Thyreoglobulin és a TPO elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet.

Veszélyeztetett tényezők
A pajzsmirigy működési zavarai serdülőkorban, a változó kor és terhesség idején jellemzőbbek. Veszélyeztető tényező a stressz, a lelki traumák, az immunrendszer normális működését aláaknázó hajszolt, mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás.

A pajzsmirigy daganatai:
Ezek egyrészt fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg” göbök). Ezek kimutatásához a hormon-meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. Gyógyításuk izotóppal, ill. műtéttel lehetséges. A rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormontermeléssel, különböző méretű „hideg” göbök formájában jelentkeznek. A diagnosztizálásukhoz az un. tumor marker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges („vékonytű biopszia”). Kezelésük műtéttel és izotóppal lehetséges.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Tartsuk karban immunrendszerünket, kerüljük stresszt, és táplálkozzunk helyesen, együnk változatosan, lehetőleg természetes alapú ételeket. Fontos, hogy figyeljünk a megfelelő jódfogyasztásra is. A napi jódszükséglet felnőttkorban 150 mikrogramm, a terhesség, szoptatás és a szervezet túlterheltsége idején 180-200 mikrogramm. A jód természetes forrása a jódozott só, a tengeri só, a tengeri halak és a tenger gyümölcsei.
Fontos, hogy a betegségek egy része öröklődik, tehát amennyiben a családban pajzsmirigybetegség fordult elő, akkor erre hívjuk fel háziorvosunk figyelmét és vegyük igénybe a szakgondozókat.
Sajnos a képeket a rendszer nem fogadta el.

Az okok tisztázása és az oki kezelés után állapota rendeződni fog!
Jó egészséget kívánok!

06-30-631-9309
Tisztelettel:

Tisztelt Krisztina!
Kérdései, miként problémája összetett. Utalok az erről írt, ezen a honlapon megjelent rövid összefoglalómra.
A hajhullás számos formája és oka ismert. Főként a nőknek, szülés után az anyáknak okoz gondot, komoly gondot. Sokan nem is gondolják, hogy a tünet hátterében immunológia folyamat áll az esetek jelentős részben. A férfias típusú kopaszodás mellett gyakori a foltokban történő hajhullás, amely az adott területen a haj teljes kihullásával jár (ábra). Ez a jelenség különösen gyakran társul a pajzsmirigy-gyulladásához. Az immunológiai eredetet tudták bizonyítani kutatók azzal a kísérlettel, hogy a betegek hajbőrét egerek bőrfelültére ültették és ott a hajhagymák egészségesen működtek, a kopaszság megszűnt. Kimutatták, hogy a hajhullás kialakulásáért egy olyan immunfehérje felelős, amely a pajzsmirigy-gyulladásban szenvedőkben gyakori. A kóros folyamat kialakulásában fontos az örökletes tényezők mellett a stressz és a stressz-hormonok szerepe. A szervezet immun és endokrin háztartásának időben történő helyreállításával az ilyen típusú hajhullás megszüntethető és a kopaszság megszüntethető.

Itt minden részletre kitértem, de igyekszem személyes kérdéseire is válaszolni:
1. A hajhullása javulhat, de nem egyszerűen a fentebb leírt hormonokat kell vizsgálni, hanem az un. szabad hormonokat
2. Az androgén eredetű hajhullás gyógyítható
3. A telogen fázis gyógyítható megfelelő kezeléssel
4. A szőrösödés és a hajhullás nőkben egymást kísérő tünetek
A férfi hormonok nőkben, a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin”) juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Milyen gyakori és hogyan állapíthatjuk meg a betegség fennállását?
Az USA-ban a fogamzáskorú nők 10%-át érinti. A genetikai okok fontosságát jelzi, hogy egyes családokban, bizonyos népcsoportokban (mediterrán régiókban élőknél) lényegesen gyakoribb. A betegség diagnosztizálásához a „Ferriman-Gallway” által leírt módszert használjuk. Ennek lényege az, hogy a test 9 különböző részén határozzuk meg a szőrnövekedés mértékét és azt számokban („score”) fejezzük ki (ábra). Az érték (index) kiszámolása endokrinológus feladata. Annyit azonban célszerű tudni, hogy a 8. érték alatt a hirzutizmus enyhe, a 44. érték felett súlyos mértékű.
Milyen betegségek állhatnak a hirzutizmus hátterében?
PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)
Menstruációs hormonális zavarok
Mellékvesék túlműködése és daganatai
Kóros elhízás, fokozott inzulin szint
Petefészek egyes daganatai
Pajzsmirigy betegségei
Egyes gyógyszerek (hidantoin készítmények, egyes hormonális fogamzásgátlók, stb.)
Sajnos az esetek többségében nemcsak a hirzutizmus tünetei észlelhetők, hanem paradox módon a fokozott szőrnövés mellett egyes területeken (pl. hajas fejbőrön) a szőrzet ritkulása, kopaszodás is bekövetkezhet!
Az endokrinológus feladata a fenti tünetek megtalálása és kezelése.
Miből állnak a vizsgálatok?
A személyes találkozás során a tünetek kialakulási idejének, a kórelőzménynek a tisztázása, a korábbi gyógyszerek, családi adatok felvétele.
A beteg vizsgálata, a Ferriman-Gallway index kiszámítása.
Bizonyos hormonális vizsgálatok
Képalkotó eljárások (CT, MRI szükség estén)
A gyógyulás több tényezőtől függ:
A beteg korától
Az alapbetegség természetétől
A tünetek fennállásának idejétől (az előzetes epilálás rontja a gyógyulás esélyeit!)
Az alábbi típusú gyógyszereket alkalmazhatunk (a betegség természetétől függően):
Csökkentik a férfihormonok termelődését és vérszintjét
Növelik a női hormonok mennyiségét és vérben, ill. a bőrben a szintjét
Gátolják az 5-alfa-reduktáz enzim működését a bőrben
Befolyásolják a kisiklott pajzsmirigyműködést
Összegezve: a hirzutizmus ma már gyógyítható, de célszerű az okok megkeresése. Az egyes epilálási módszerek egyrészt elfedhetik a bajt, másrészt éppen ellenkező hatást érhetnek el!

Mielőbbi javulást és teljes gyógyulást kívánok!

06-30-631-9309
Tisztelettel:

Tisztelt Hajnalka!
Köszönöm kérdését. A válaszom összetett:

1. A leírtak alapján a betegsége gyógyítható (persze nem egyik napról a másikra, és tudni kellene az okokról is). A lényeg az, hogy nem a leleteket kell kezelni, hanem utána menni a kiváltó okoknak.

2. A betegséget idegen szóval hirzutizmusnak nevezzük. Ez jelenti azt a kóros állapotot, amikor nőkön fokozott szőrnövekedés jön létre a test azon részein, amelyeken ez a jelenség csak férfiakon szokott előfordulni (bajusz, szakáll, a hasa, mellkas) (1. és 2. ábra).
Ezeket a testrészeket férfihormon-függő, un. „androgén-dependens” régióknak is hívjuk. Ettől a típusú fokozott szőrnövéstől el kell különíteni az, un. „hipertrichózis” fogalmát, amely esetben a szőrösödés az egész testre közel egyenletesen kiterjed. Mindkét típusú elváltozás hormonális eredetű, de míg hirzutizmusban a nőkben élettani körülmények között kis mennyiségben is termelődő férfi (androgén) hormonok túlműködése figyelhető meg, a hipertrichózisban más hormonális szervek (pl. pajzsmirigy) kóros működése ludas a tünetek kialakulásáért. A fokozott szőrnövésnek sok oka van. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenséget nem szabad bagatellizálni, mert a látszólag „kisebb” kozmetikai probléma hátterében a hormonális szervek betegségei: gyulladásai, daganatai is állhatnak. A hirzutizmus oka a férfi nemi hormonok fokozott hatása a szőrtüszőkre.
Ennek két fő oka lehet:
A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben
A hormonok iránti érzékenység fokozódása
A férfi hormonok nőkben, a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfi hormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin”) juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfi hormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Milyen gyakori és hogyan állapíthatjuk meg a betegség fennállását?
Az USA-ban a fogamzáskorú nők 10%-át érinti. A genetikai okok fontosságát jelzi, hogy egyes családokban, bizonyos népcsoportokban (mediterrán régiókban élőknél) lényegesen gyakoribb. A betegség diagnosztizálásához a „Ferriman-Gallway” által leírt módszert használjuk. Ennek lényege az, hogy a test 9 különböző részén határozzuk meg a szőrnövekedés mértékét és azt számokban („score”) fejezzük ki (ábra). Az érték (index) kiszámolása endokrinológus feladata. Annyit azonban célszerű tudni, hogy a 8. érték alatt a hirzutizmus enyhe, a 44. érték felett súlyos mértékű.
Milyen betegségek állhatnak a hirzutizmus hátterében?
PCOS (policisztás ovárium tünetegyüttes)
Menstruációs hormonális zavarok
Mellékvesék túlműködése és daganatai
Kóros elhízás, fokozott inzulin szint
Petefészek egyes daganatai
Pajzsmirigy betegségei
Egyes gyógyszerek (hidantoin készítmények, egyes hormonális fogamzásgátlók, stb.)
Sajnos az esetek többségében nemcsak a hirzutizmus tünetei észlelhetők, hanem paradox módon a fokozott szőrnövés mellett egyes területeken (pl. hajas fejbőrön) a szőrzet ritkulása, kopaszodás is bekövetkezhet!
Az endokrinológus feladata a fenti tünetek megtalálása és kezelése.
Miből állnak a vizsgálatok?
A személyes találkozás során a tünetek kialakulási idejének, a kórelőzménynek a tisztázása, a korábbi gyógyszerek, családi adatok felvétele.
A beteg vizsgálata, a Ferriman-Gallway index kiszámítása.
Bizonyos hormonális vizsgálatok
Képalkotó eljárások (CT, MRI szükség estén)
A gyógyulás több tényezőtől függ:
A beteg korától
Az alapbetegség természetétől
A tünetek fennállásának idejétől (az előzetes epilálás rontja a gyógyulás esélyeit!)
Az alábbi típusú gyógyszereket alkalmazhatunk (a betegség természetétől függően):
Csökkentik a férfi hormonok termelődését és vérszintjét
Növelik a női hormonok mennyiségét és vérben, ill. a bőrben a szintjét
Gátolják az 5-alfa-reduktáz enzim működését a bőrben
Befolyásolják a kisiklott pajzsmirigyműködést
Összegezve: a hirzutizmus ma már gyógyítható, de célszerű az okok megkeresése. Az egyes epilálási módszerek egyrészt elfedhetik a bajt, másrészt éppen ellenkező hatást érhetnek el!
Jó egészséget kívánok!

06-30-631-9309
Tisztelettel: