|
Kérdezz-felelek
Ez a kérdés gyakran merül fel azokban a hölgyekben, akiknek ismert pajzsmirigybetegségük van és valamilyen gyógyszeres kezelésben részesülnek. A válasz összetett, aszerint, hogy a betegnek milyen pajzsmirigybetegsége van. Lényeges, hogy a fogamzásgátló tabletták a hormonok kötéséért felelős fehérje termelődését is befolyásolják, ezért a pajzsmirigy hormonjai szintjére is hatnak. A kérdés másik oldala, hogy a pajzsmirigy a szervezet energia háztartásának irányítója és túlműködése esetén más anyagok (pl. gyógyszerek) mennyisége hamarább bomlik le a szervezetben.
1. Amennyiben a mirigy működése normális, élettani, de már autoimmun gyulladás fennáll (antitestek mutatható ki), akkor a beteg szedheti a fogamzásgátló tablettát. Ilyenkor esetekben alacsony hormontartalmú tabletta javasolt és legalább évente ellenőrizni célszerű a hormonszinteket.
2. Ha a pajzsmirigy működése fokozott, azaz hipertireózis áll fenn, akkor a szervezet anyagcseréje felgyorsult és ennek következtében a fogamzásgátló tabletta hormontartalma gyorsan csökkenhet, ezért hatástalanná válhat.
3. Amennyiben a pajzsmirigy működése csökkent, akkor ugyan szedhető a fogamzásgátló, de a pajzsmirigyhormon ( tiroxin) dózisának változtatása, emelése válhat szükségessé. Az egyik vezető orvosi lapban (New England J. Med.-ben ) közölt adatok azt mutatták, hogy a megfelelő pajzsmirigyműködés helyreállításához nagyobb mennyiségű tiroxinra volt szükség azokban a nőkben, akik fogamzásgátló tablettát szedtek. Ilyen esetekben a pajzsmirigy működésének 6 hónaponkénti ellenőrzése szükséges.
4. Rosszindulatú, vagy súlyos pajzsmirigy betegségben a fogamzásgátlás nem javasolt és más megoldást kell választani.
Végezetül alapvető, hogy a családtervezéskor a fogamzásgátló tabletta elhagyása után sor kerüljön a pajzsmirigy hormonjainak és az autoimmun gyulladásért felelős antitesteknek a meghatározására is. Ez különösen fontos azokban, akiknek már volt pajzsmirigybetegségük vagy családjukban hasonló betegség már előfordult.
Üdvözlettel:
Köszönöm megtisztelő és részletes válaszát.
Az endokrinológusom kért vérképet a második alkalommal, és a gyermekemnél is megnézték, hogy örökölte-e, de hála égnek az eredmény negatív lett.
Autoimmun háttér nem igazolódott.
Tudomásom szerint régen az Elevit volt az egyetlen gyógyszer amiben nem volt jód, de egy ideje már ők is használnk jódot. Nincs tudomásom olyan magzatvédő vitaminról, ami jód mentes.
http://www.pocaklako.hu/felkeszules-a-terhessegre/magzatvedo-vitaminok-osszehasonlitasa/
Esetleg Ön tudna olyat ajánlani, amiben nincsen!
Válaszát előre is megköszönve,
Tisztelettel: Várbiróné
Ilyen több is van, ezzel kapcsolatban kérem forduljon gyógyszerészéhez, aki a beszerezhetőségről is tud majd információt adni.
Tisztelettel:
Sajnos a leírtakból diagnózis nem mondató. Annális inkább mert hormonrendszer bonyolult szerkezet, az eltéréseit sem értékelhetjük pusztán feketén-fehéren. Bizonyos hormonok szintje például napszakonként is eltérő lehet, ezért tartom fontosnak, hogy ne csak a laboreredményekre hagyatkozzunk a diagnózis felállítása során. Fontos, hogy holisztikus szemléletben, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az egész embert vizsgálva közelítsük meg a háttérben álló okok feltárását. A holisztikusnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse. Nem a szervek, hanem a lélek és a test egységének. A pajzsmirigybetegségekről is kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége. Vizsgálni és gyógyítani ezért az egész embert kell. - A vizsgálatra érkező páciensekkel első körben részletesen elbeszélgetek a panaszaikról, tünetekről. A kikérdezés során egyaránt körbejárjuk az örökletes betegségek témakörét épp úgy, mint a beteg életében bekövetkezett nagyobb változásokat, például stresszhelyzeteket, melyek szerepet játszhattak a panaszok megjelenésében. Amennyiben pajzsmirigybetegség gyanúja merül fel, ultrahangos vizsgálatot végzek, melyből feltérképezhetők a pajzsmirigy alaki elváltozásai:megnagyobbodása, vagy göbök jelenléte. Vérvizsgálattal ellenőrizzük a szükséges hormonszinteket, immunológiai teszteket végzünk, majd a vizsgálati eredmények és a beteg panaszainak függvényében döntök a további vizsgálatokról, vagy kezelés összeállításáról. A későbbi konzultációk során, a beteg tapasztalatait is figyelembe véve folytatjuk, vagy módosítjuk a terápiát. Fontos kiemelni, hogy egy laboratóriumi teszt tehát nem jelent feltétlen betegséget, további vizsálatok szükségesek. A jódtól azonban már most óvom!
Jó egészséget kívánok:
Babát szeretnék, 45 éves vagyok. Sajnos egy későn felfedezett mióma is késleltette, akadályozta eddig a teherbe esést, az életkorom mellett. Szeretném kikérni szíves véleményét a ciklus 5. és a ciklus 20. napján levett vérből készült hormoneredményeimről a teherbeesés lehetőségét illetően. Jelenleg terhesvitaminokat szedek, egyéb gyógyszert nem.
Köszönettel: Nagy Kriszta
Köszönöm megtisztelő bizalmát. Áttanulmányoztam leleteit és nagyra értékelem szándákát, ill. elhatározását. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte és a gyógyszeres szedés indikálta, ill. a felvilágosítást adta. Nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem. Kérem, hogy keressen fel személyesen, ahol mindent részletesen átnézhetünk, értékelhetünk, a megoldást megtalálhatjuk. A gyorsabb átfutási idő miatt, kérem, hívjon a következő telefonszámon: 0630/631-9309, vagy amennyiben megad egy telefonszámot, felhívjuk időpont-egyeztetés végett. E-mail:Szekelym@vipmail.hu vagy szekelymelinda66@gmail.com
Jó egészséget kívánok,tisztelettel::
A problémám igen összetett! Pajzsmirigy problémával kb.15 éve "kezelnek".
Első jelentkezésemkor 0,01 volt a TSHm,csináltak izotópot,aztán az értékem átasett a másik oldalra.
Volt hogy 67 volt az értékem. Jelenleg Letrox 75mg-ot szedek,s az értékem beállt a normálra.
Tüneteim persze megvoltak,vannak/ szapora szívverés,székrekedés,indololatlan rosszkedv,hangulatváltozás,izzadás,verejtékezés.
Az összetett problémám abból adódik hogy kb.2 hónapja elkezdődtek a klimax tünetei/4 éves vagyok/ amelyek olyan hirtelen és drasztikusan törtek rám,hogy szinte már elviselhetetlen. Rettenetesen sűrű hőhullámok/szinte fél óránként,verejtékezés,leizzadás,éjszaka is arra ébredek hogy merő víz mindenem,a hajamtól az ágyneműmig minden.
Egyik pillanatban nevetek,rá pár percre ok nélkül sírva fakadok. Kibírhatatlan vagyok néha és ez kellemetlen számomra is mert nem tudatos/férjjel.kollégákkal/. A szexet nem kívánom. Eddig ezzel nem volt baj,sőt! Szedtem Remifemin Plust de abbahagytam mert nem vettem észre pozitív változást,inkább rosszabb lett a dolog.
Kb 20 éve szedem a Rivotril 2mgos gyógyszert napi 2x1-et./Pánikbetegség miatt/
Klimakt-Hell homeopátiás szert vettem a klimax tüneteinet csökkentésére,de még nem kezdtem el.
Tudom hogy igen problémás és összetett a kérdés de a Letrox,Rivotril,Remifemin esetlegesen nincs egymásra negatív hatással??
A letroxot szívem szerint abbahagynám,de azt mondták hogy azt már életem végéig szednem kel!???
Kérem adjon nekem tanácsot mert ezeket a kínzó tüneteket nem bírom már elviselni.
Megvisel minden téren. Mit szedjek,mit ne,esetleg mivel helyettesíthetem?? Válaszában nagyon bízom és remélem minél előbb megérkezik!! Bízom Önben Professzor ÚR!!
Üdvözlettel:Kata.
Köszönöm megtisztelő bizalmát. Panaszai valóban összetettek. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte és a gyógyszeres szedés indikálta, ill. a felvilágosítást adta. Nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem. Kérem, hogy keressen fel személyesen, ahol mindent részletesen átnézhetünk, értékelhetünk, a megoldást megtalálhatjuk. Annyi segítséget adhatok, hogy panaszai valószínüleg a perimenopauza részjelenségei, amelyeken lehet segíteni.
Mi a perimenopauza?
Ez egy olyan hormonális állapot, amely évekkel megelőzi az utolsó menstruációt. A betegek egy része azt mondja: „ én még menstruálok és csak a 40-s éveim elején vagyok” . Valóban a menopauza a menstruáció periódusok végét jelenti, amikor már 1 éve nincs havi vérzés. Ez az időszak az amerikai nőkben átlagosan az 51. év. Ezért a perimenopauzát úgy szokták definiálni, mint azt az időszakot, amely a menopauzához vezet és átlagosan 10 évvel megelőző annak bekövetkezését. Ez a harmincas évek végétől, a negyvenes évek elejétől szokott kezdődni.
Miért fontos ezt tudni? Mi történik a perimenipauzában?
Amikor Ön megszületik, akkor átlagosan egy millió petesejtkezdemény van, amelyből a pubertásig 75-300 ezer marad. Az első menstruáció után, a reproduktív periódusban 400-500 pete érik meg és válik potenciálisan megtermékenyíthetővé. A menstruációs ciklusokat az ösztrogén és a progeszteron szintjének váltakozása jellemzi. A perimenopauzában a döntően petefészek sejtjei öregedése következtében az általuk termelt hormonok: az ösztrogén és a progeszteron szint fokozatosan csökkenni kezd. A petesejtek hormontermelését az agyalapi mirigy hormonjai: az FSH és az LH stimulálja. Mivel a petesejtek érzékenysége csökken, ezért az agyalapi mirigy úgy próbálja kompenzálni (kezdetben sikerrel), hogy megnöveli ezeknek a stimuláló hormonoknak a mennyiségét. A perimenopauzában tehár egy fokozatos FSH szint emelkedés figyelhető meg. Ebben a periodusban egyre gyakrabban fordul elő, hogy a petesejtek nem érnek meg, a petesejt nem jut ki, progeszteron nem képződik és ún. anovulációs ciklusok jönnek létre. Ennek hatására a méh nyálkahártyája a szokásosnál korábban válik le így a menstruációs periódusok megrövidülnek. A rövidebb menstruáció ciklus a perimenopauza egyike a legáltalánosabb tünete. Az ösztrogén szint csökkenése és az FSH szint emelkedése összetett, nem mindenkinél egyformán és azonos időben jelentkező tüneteket vált ki.
Melyek ezek?
• A menstruációs periódusok szabálytalanokká válnak: fokozott vérzés lép fel, „fantom periódusok” jelentkeznek, amelyeket az jellemzi, hogy a tünetek hasonlítanak a menzesz előttiekhez, de vérzés nem következik be. Fontos tudni azonban, hogy a vérzészavarok esetén ilyenkor is ki kell zári esetleges daganat jelenlétét!
• Csökken a fogamzásképesség, fokozatosan meddőség alakul ki
• Az emlők mérete és konzisztenciája változik
• A hüvely nyáktermelése változik,érzékenyebbé válik
• Gyakoribb a vizelési inger, a fertőzésre hajlam
• Alvászavar lép fel, nehezebb elaludnia, gyakrabban ébred fel
• A testsúly növekszik: ráadásul a hason, a combokon, csökken az izomtömeg
• Hangulati ingadozás következik be: hőhullám, éjszakai izzadás, ingerlékenység, a stressz tűrő képesség csökken, szorongás, munkaképesség (energia ) csökkenése
• Csökken a libidó
• Hajhullás lép fel főleg a fejtetőn, de a test más részén is, ugyanakkor a „nem kíván helyeken” az arcon, a hason pedig fokozódik
• A bőr és a kötőszövetek szárazzá válnak, elvékonyodnak, viszketnek
• Görcsök jelentkeznek a lábban, a vállban
• Szívpanaszok gyors és néha szabálytalan szívdobogásban jutnak kifejezésre
Pajzsmirigy betegségem van-e vagy perimenopauzám? Ez fontos és gyakori kérdés
Ennek oka, hogy több tünet nem csak a perimenopauzában, hanem a pajzsmirigybetegségben is jelentkezik.
A pajzsmirigybetegségben ugyanis gyakoriak az alábbi tünetek:
• Menstruációs zavarok (a csökkent és fokozott működés esetén egyaránt)
• Feltűnő az elhízás
• Fokozott ingerlékenység, szívdobogásérzés, alvatlanság éppen úgy lehetséges, mint az aluszékonyság, depresszió
• Hajhullás gyakori
• A bőr szárazság és fokozott izzadás egyaránt lehetséges.
Mi ilyenkor a teendő? A kivizsgálás után oki kezelés. A gyorsabb átfutási idő miatt, kérem, hívjon a következő telefonszámon: 0630/631-9309, vagy amennyiben megad egy telefonszámot, felhívjuk időpont-egyeztetés végett. Amennyiben további kérdés merül fel, kérem, forduljon hozzám bizalommal! e-mail:Szekelym@vipmail.hu vagy szekelymelinda66@gmail.com
Jó egészséget kívánok, üdvözlettel:
Letroxot szedek, 75-öt és fáradtabb vagyok ,mint előtte voltam. Egy hónap egy hét alatt 4 kg-ot híztam mellette.
Az alaperedményeim,ahonnan indultunk. Tsh 0.019/0.270-22 között volt/. ft4 22.41/22 a felső határ/, ft3 5.65/ 6.80 a felső határ/
Van egy 4 és egy 6 mm-es göböm jobb és bal oldalt.
A mostani tsh-m 0.18/0.40 a szélső határ/mIU/L
ft4 16.98/15.91 a szélső határ/pmol/L
ft3 10.59pmol/L/ 6 a szélső határ/
Nem tudom mit csináljak. Még hátra van az rt3 megcsináltatása. Nem tudom,hogy kibírom-e azt a 3 hetet még így? vagy hagyjam el a letrox-ot. Egy hét egy kiló plusz- ijesztő 100-110 gr ch mellett, igaz tornázni ilyen fáradtan nem tudok, és előtte azért mozogtam többet. Állandóan vagy a torkom fáj, vagy meg vagyok fázva-fázékony vagyok,hull a hajam, fáradt vagyok keléskor és egész nap. Igaz az alap vérnyomásom 90/70; koffeinnel 110/70.
Nem bírom sokáig így. Plusz a torok érzés,meg az,hogy nem bírok semmit elviselni a nyakamon. Még a vasam ami kicsit alacsony volt júliusban, azóta szedtem vastablettát. most leálltam mindennel. A szelén vagy jót vagy rosszat tett, nem tudom. A d vitamint kellene szednem. Ez a helyzet.
Mit ajánl,mit tegyek?Köszönöm Cs Emese
Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte és a gyógyszeres szedés indikálta, ill. a felvilágosítást adta. Nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem. Kérem, hogy keressen fel személyesen, ahol mindent részletesen átnézhetünk, értékelhetünk, a megoldást megtalálhatjuk. A gyorsabb átfutási idő miatt, kérem, hívjon a következő telefonszámon: 0630/631-9309, vagy amennyiben megad egy telefonszámot, felhívjuk időpont-egyeztetés végett. Amennyiben további kérdés merül fel, kérem, forduljon hozzám bizalommal!
Jó egészséget kívánok:
https://www.csaladinet.hu/hirek/eletmod/egeszseg_orvos-valaszol/18076/az_orvosi_tanacsok_konziliumok_dilemmai
37 éves nő vagyok. IVF –re készülök. A tsh-m 2,8 volt. Letroxot kaptam, először 0,5 majd amikor az érték nem mozdult egy nap 0,5 másnap 0,75. Továbbra sem csökkent aTSH, emelték 0,75.re. Ez után ( 2hónap után ) a TSH-m kisebb mint 0,005 lett. 1 Hónapja nem szedem a Letroxot , a TSH továbbra is mérhetetlen az f T4 18,42. Semmi pajzsmirizstúlműködési tünetet nem érzek magamon. A tsh érték az akadálya a beültetésnek. Egy endokrinológusnál voltam aki azt ajánlotta, hogy várjak egy hónapot és utána mérjek tsh,fT4,fT3. Azt szeretném kérdezni, hogy ha ez levotiroxin túladagolás akkor mennyi idő amig helyreáll aTSH és addig is mit tegyek?
Előre is köszönöm a segítségét!
Tisztelettel:
Antónia
Kérdése összetettebb, mint egy laboratóriumi érték.
Először talán egy kis háttér ismeret:
A nemzetközi irodalomban egyértelmű állásfoglalás található arra, hogy a terhesség, sőt a fogantatás előtt a pajzsmirigy alulműködést el kell kerülnünk megfelelő kezeléssel. A hypothyreosis kezelése azonban nem egyszerű feladat, mivel kicsiny az un „terápiás ablak”, azaz nem könnyű megtalálni az ideális dózist és készítményt. A gyakori TSH meghatározások azért sem javasolhatók, mert a thyroxin (T4) dózis változtatását a TSH szint csak megkésve követi. Az a tény, hogy az egyes T4 készítmények biológiai hasznosulása („bioviability”) lényegesen eltér egymástól, további óvatosságra inti a kezelést elindító, ill. ellenőrző szakorvost. Általános elvként leszögezhető, hogy a T4 kezelést alacsonyabb dózissal kell elkezdeni még akkor is, ha kísérő betegségek (pl. súlyos szívbetegségek) nincsenek. Az 1,0 körüli TSH érték elérése mellett az egyedi kezelés során, az életminőség javulását kell szem előtt tartani. Ismert, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT). Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ráadásul a T4 nem jut be az agyba, mivel ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3. Ez különösen fontos a terhesekben, mert a magzati agy fejlődéséhez T3-ra van szükség.
A pajzsmirigy csökkent működésének is több fázisa van.
• Az egyik a már feltűnő tünetekkel járó forma (ún. manifeszt hipotireózis). A másik a még lappangó, ún. szubklinikus hipotireózis. Erre az a jellemző, hogy csak „véletlenül” derül ki, amikor valamilyen ok miatt, pl. meddőségi vizsgálat során laboratóriumi tesztet végeznek. Ilyenkor még a vérben lévő pajzsmirigyhormonok (T4 és T3) még a teljesen normális tartományban vannak, de az antitestek pozitívak, a TSH értéke pedig emelkedett (a koleszterin szint is magasabb!). Anélkül, hogy a TSH meghatározások sok és kényes részletére itt kitérnék (fontos: a TSH nem pajzsmirigy-hormon, hanem az agyalapi mirigy termeli!!)) azt le kell szögeznem, hogy ez egy fontos, de napszakonként, évszakonként, gyógyszerektől, módszerektől függően változó adat, amelynek értéke a hazai laboratóriumi értékektől eltérő (0,4-2,5 mU/l!!). Lényeges, hogy ezek az ún. normál értékek változnak a terhesség idején (3 havonta), továbbá kísérő súlyos, senyvesztő betegségekben. Ezért fontos a TSH mérése, de tudni kell értékelni a kezelést irányító orvosnak és a kezelést egyénileg meghatározni.
• A pajzsmirigy autoimmun gyulladása a lakosság közel 10%-t érinti és a nők aránya ennél még lényegesen magasabb. A gyulladásnak sok ismertető jele van (strúma, a megnagyobbodott göb tapintási lelete, a jellegzetes ultrahang és izotópos kép, a TPO és thyreoglobulin elleni antitestek magas értéke, pozitív biopsziás lelet), ennek ellenére a betegség gyakran tisztázatlan marad. A betegség öröklődik, tehát amennyiben a családban pajzsmirigybetegség fordult elő, akkor erre gondolni kell! A betegség éveken át fennállhat, gyakran semmiféle fájdalommal nem jár és már csak akkor derül rá fény, amikor már a gyulladás a pajzsmirigy jelentős részét elpusztította. Figyelmeztető jel az emelkedett antitest érték. Kimutattuk ugyanis, hogy az éveken át meglévő gyulladás (TPO elleni antitest pozitivitás esetén a csökkent pajzsmirigybetegség feltétlen bekövetkezik. Ráadásul a gyulladás (fehérje típusú antitestek) más gondot is okozhatnak, a betegség gyakran társul: meddőséggel, hajhullással, gyomorpanaszokkal, szívbetegséggel, emelkedett koleszterin szinttel vészes vérszegénységgel, alvászavarokkal, bőrbetegségekkel, stb. A legújabb adatok azt bizonyították, hogy még teljesen ép pajzsmirigyműködés esetén - ha a gyulladás fennáll- a terhesség valószínűsége lényegesen kisebb, a vetélésé pedig jelentősen magasabb!.
Immuno-endokrin kivizsgálást és oki kezelést javaslok (06-30-631-9309) email: Szekelym@vipmail.hu vagy szekelymelinda66@gmail.com
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
30 éves nő vagyok és pubertás korom óta túlzott szőrösödéssel küzdöm.
A legrosszabb a helyzet a combomon, a lábamon és a hasam alsó felén, ezeken a területeken olyan vastagok és feketék a szőrszálaim, hogy egy férfi is megirigyelné. Plusz ezeken felül még elég erős a szőrzetem a
karomon és a bajusz tájékon, de ezek még viszonylag jól kezelhetők. Édesanyámon is hasonlóan van elterjedve a szőrzet, bár neki kevésbé erősek a szálak (de még így is a normálistól sokkal erősebb), éppen ezért mindig azt hittem, hogy ez örökletes dolog, márcsak azért is mert még középisklás koromban ezt mondta a háziorvosom. Így aztán
megpróbáltam ebbe beletörődni és együtt élni ezzel (hát ez nem könnyű...). Az utóbbi időben sokat kutakodtam a témában. Gyanakodtam PCOS-re, mert állandóan súlyproblémákkal küzdök. Ha le is tudok fogyni, a hasamról és a derekamról az úszógumi sosem fogy el. És minden igyekezetem ellenére előbb-utóbb mindig visszajön, amit leadtam.
Illetve állandóan hullik a hajam. Viszont nincsenek cisztáim, és a menstruációm is rendben volt egy évvel ezelőttig. Azóta rendszertelen, és köztes vérzéseim is vannak, de ennek megvan az oka, van egy
polip a méhemben és kórosan vastag a méhnyálkahártyám is. Emiatt vár is rám hamarosan egy műtét. Ezen probléma miatt a nőgyógyászom végeztetett horonvizsgálatot, melynek során vizsgálták a tesztoszteront is, az eredmény: 0,62 ng/mL (referencia érték: 0,01-0,75). Azt mondta, ez rendben van.
A sok információ ellenére igazából csak egy fontos kérdésem lenne, hogy endokrinológus tudna a szőrproblémámon segíteni, vagy ez tényleg örökletes és nincs köze a hormonokhoz?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel és köszönettel
Judit
A betegséget idegen szóval hirzutizmusnak nevezzük. Ez jelenti azt a kóros állapotot, amikor nőkön fokozott szőrnövekedés jön létre a test azon részein, amelyeken ez a jelenség csak férfiakon szokott előfordulni (bajusz, szakáll, a hasa, mellkas). Ezeket a testrészeket férfihormon-függő, un. „androgén-dependens” régióknak is hívjuk. Ettől a típusú fokozott szőrnövéstől el kell különíteni az un. „hipertrichózis” fogalmát, amely esetben a szőrösödés az egész testre közel egyenletesen kiterjed. Mindkét típusú elváltozás hormonális eredetű, de míg hirzutizmusban a nőkben élettani körülmények között kis mennyiségben is termelődő férfi (androgén) hormonok túlműködése figyelhető meg, a hipertrichózisban más hormonális szervek (pl. pajzsmirigy) kóros működése ludas a tünetek kialakulásáért. A fokozott szőrnövésnek sok oka van. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenséget nem szabad bagatellizálni, mert a látszólag „kisebb” kozmetikai probléma hátterében a hormonális szervek betegségei: gyulladásai, daganatai is állhatnak. A hirzutizmus oka a férfi nemi hormonok fokozott hatása a szőrtüszőkre. Ennek két fő oka lehet:
A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben
A hormonok iránti érzékenység fokozódása
A férfi hormonok nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin”) juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Milyen gyakori és hogyan állapíthatjuk meg a betegség fennállását?
Az USA-ban a fogamzáskorú nők 10%-át érinti. A genetikai okok fontosságát jelzi, hogy egyes családokban, bizonyos népcsoportokban (mediterrán régiókban élőknél) lényegesen gyakoribb. A betegség diagnosztizálásához a „Ferriman-Gallway” által leírt módszert használjuk. Ennek lényege az, hogy a test 9 különböző részén határozzuk meg a szőrnövekedés mértékét és azt számokban („score”) fejezzük ki (ábra). Az érték (index) kiszámolása endokrinológus feladata. Annyit azonban célszerű tudni, hogy a 8. érték alatt a hirzutizmus enyhe, a 44. érték felett súlyos mértékű.
Milyen betegségek állhatnak a hirzutizmus hátterében?
PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)
Menstruációs hormonális zavarok
Mellékvesék túlműködése és daganatai
Kóros elhízás, fokozott inzulin szint
Petefészek egyes daganatai
Pajzsmirigy betegségei
Egyes gyógyszerek (hidantoin készítmények, egyes hormonális fogamzásgátlók, stb)
Sajnos az esetek többségében nemcsak a hirzutizmus tünetei észlelhetők, hanem paradox módon a fokozott szőrnövés mellett egyes területeken (pl. hajas fejbőrön) a szőrzet ritkulása, kopaszodás is bekövetkezhet!
Az endokrinológus feladata a fenti tünetek megtalálása és kezelése.
Miből állnak a vizsgálatok?
A személyes találkozás során a tünetek kialakulási idejének, a kórelőzménynek a tisztázása, a korábbi gyógyszerek, családi adatok felvétele.
A beteg vizsgálata, a Ferriman-Gallway index kiszámítása.
Bizonyos hormonális vizsgálatok
Képalkotó eljárások (CT, MRI szükség estén)
A gyógyulás több tényezőtől függ:
A beteg korától
Az alapbetegség természetétől
A tünetek fennállásának idejétől (az előzetes epilálás rontja a gyógyulás esélyeit!)
Az alábbi típusú gyógyszereket alkalmazhatunk (a betegség természetétől függően):
Csökkentik a férfihormonok termelődését és vérszintjét
Növelik a női hormonok mennyiségét és vérben, ill. a bőrben a szintjét
Gátolják az 5-alfa-reduktáz enzim működését a bőrben
Befolyásolják a kisiklott pajzsmirigyműködést
Összegezve: a hirzutizmus ma már gyógyítható, de célszerű az okok megkeresése. Az egyes epilálási módszerek egyrészt elfedhetik a bajt, másrészt éppen ellenkező hatást érhetnek el!.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Egy évek óta fennálló problémával fordulok Önhöz. Hosszú évekkel ezelőtt fiatalkori meggondolatlanságtól vezérelve évek óta tartó sportolás után anabolikus szteroidokat használtam (főként tesztoszteron és nandrolone származékokat). Az első pár alkalom után semmilyen mellékhatást nem tapasztaltam, de egy alkalommal a 8 hetes kúra után 5 naponta 5000 egység HCG-t is használtam 3 alkalommal. Ezután (nem tudom persze biztosan, hogy a HCG-től vagy sem) teljesen eltűnt az addig tökéletes libidóm és a folyamatos szexuális késztetés és spontán merevedések szinte teljesen megszűntek (nyílván sikerült tönre tennem a hipotalamusz-hipofízis-here tengelyt). Nagyjából 1,5 év teljes gyógyszermentes időszak után sem állt vissza a libidóm, egyáltalán nem kívántam a szexet és ugyebár ebből fakadóan az erekció is elmaradt. Ezután természetesen felkerestem andrológus szakorvosokat, viszont a vérvizsgálat alapján arra jutottak (más vizsgálatra el sem küldtek sehol), hogy a hormon szintejeim megfelelőek és csak pszichológiai probléma lehet a háttérben (ezt már akkor is biztosan tudtam, hogy kizárt), bár a tesztoszeron szintem roppant közel volt az alsó határértékhez. Ekkor tesztoszteron injekció és proviron tabletta használatával valamelyest normalizáltam a helyzetet annyira, hogy normális párkapcsolatot sikerült kialakítani, azonban ez nyílván nem állapot, ugyanis mellékhatásokkal jár (magas pulzusszám, nehéz légzés, májkárosodás) nem beszélve arról, hogy még mindig messze volt az eredmény a természetes állapottól amihez hozzá voltam szokva. Az elmúlt kb. 2 évben az orvosom tesztoszteron kezelést írt elő (az én kérésemre), eleinte Nebido és proviron formájában, 1 hónapja pedig a Nebido helyett Androgélt írt fel nekem. Azonban ezektől a gyógyzerektől sem olyan a libidóm amilyennek lennie kellene és nyílván a gyerekvállalást is lehetetlenné teszi a spermaszám csökkenése miatt. Lehetséges, hogy teljesen sikerült tönkretenni ezt az érzékeny rendszert vagy Ön szerint van bármilyen megoldás a természetes állapot visszaállítására? Amennyiben tud kérem írja meg mit tehetek vagy ha tud olyan szakembert ajánlani aki találkozott már és sikeresen kezelt is hasonló problémát akkor kérem segítsen. Rengeteg szakirodalmat olvastam át az elmúlt években annak érdekében, hogy én magam meg tudjam oldani ezt a problémát, de mind hiába...
Előre is köszönöm a segítségét!
Tisztelettel:
Attila
Ez valóban komoly gond és mutatja azt, hogy az "önkezelés",a hormonális kezelések milyen gondokat okozhatnak. De ezzel nincs kisegítve, jól tudom.
Minden esetre tisztűázni kellene, hogy a probléma az agyalapi mirigy vagy a here által termelt hormonok mennyiségében van-e? A testosteron bevitelésvel lehet emeleni annak szintjét, de miként olvasta ezzel károsíthatja az agyalapi mirigy működését. Persze más mechanizmusoknak is lehetszerepe, amelyek csak részleten endorin kivizsgálás után válhatnak egyértelművé és kezelhetővé.
Javulás és teljes gyógyulás kívánok, tisztelettel:
Férjemmel babát szeretnénk. Menstruációm fél éve lerövidült egy naposra (már jobb), ezért kerestem fel egy nőgyógyászt. Elküldött hormonlaborra. A mellékelt képen található az eredmény. Ő azt mondta, nőgyógyászatilag semmi bajom (hüvelyi uh-on is voltam), de a leletet nézve nekem nem ez jön le. Én, hozzá nem értőként úgy látom, magas a prolaktinom, a kortizol szintem, és a tsh-m is kisebb alulműködést mutat. Ezekkel az értékekkel Ön szerint teherbe tudnék esni?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
A leleteket nem célszerű kezelni, hanem a beteget. Ezek között vannak valóban eltérő értékek, de ezek jelentéségét és a kezelés módját csak vizsgálat után tanácsos elkezdeni.
Jó egészséget kívánok:
Kezelt betege vagyok, a diagnózis: Hashimoto thyreoditis, szubklinikus hypothyreosis. Lombikra készülünk és ma kaptam meg a 3. napi vérvétel eredményét, ami a következő lett:
TSH 1,784 mIU/l
FSH 4,4 IU/L (ref. 3,35-21,63)
LH 5,18 mIU/l (ref. 2,39-6,6)
Prolactin 510,8 mIU/l (ref. 25,2-628,5)
Ösztradiol 47,0 pg/ml (ref. 21,0-251,0)
Tesztoszteron 1,34 nmol/l (ref. 0,31-4,51)
Leginkább a TSH ingadozása érdekel, ugyanis január vége óta szedem a Letrox 50-et, első 6 hétben egy fél szemet, utána 1 szemet. Januárban az értékem 2,77 volt, májusban 0,74, most pedig 1,784. Ez normális, hogy a gyógyszer szedése mellett is ennyire ingadozik a TSH érték? Igaz, a mostani vizsgálatot más laborban végezték.
Válaszát előre is köszönöm!
Nóra
Nincs gond az aggodalomra!
Mi ugyanis a TSH?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy (nem a pajzsmirigy!) állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
Fiatal koromban nagyon örültem annak, hogy saját fejlesztésű módszerrel a hormonok szintjét meg tudjuk határozni. Azt reméltük, hogy ezzel a dolgok nehezén túl vagyunk. Tévedtünk! A rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése.
Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték! Figyelembe kell venni a következőket:
Az egyéni, azaz individuális TSH tartományt
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
a beteg lakóhelyének jódellátottságát
a beteg nemét
az évszakot
napszakot
a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető. Gyakran hívtak ilyen betegekhez konzíliumba és nehéz volt a kollégákkal is elfogad-tatni, hogy betegeknek nincs fokozott pajzsmirigyműködésük!)
az alkalmazott gyógyszereket!
a vizsgálati módszereket
az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
A következő kontrollig az eddig kezeést folytassa.
Jó egészséget kívánok:
Köszönöm gyors válaszát. Kérdésem, hogy Ön végez-e az Ön által javasolt, immuno-endokrin vizsgálatot.
Köszönettel:
Judit
Igen végzek. Hétfőn éppen az immunológus szakorvos jelölteknek tartottam erről előadást.
Mellékelem ennek kivonatos összefoglalóját:
A 20. században az orvostudományban nagyfokú specializálódás ment végbe. Ez kezdetben előnyös volt, mert elősegítette egy-egy szakterület alaposabb megismerését, napjainkban azonban ez a túlzott specializálódás az orvostudomány széteséséhez, dezintegrációjához vezet. A beteg elvész a sok specialista között, akik gyakran egymást sem értik meg. Kiderült, hogy a tudományos kutatásban az analízis helyett a szintézisre, a gondolkodásban az integrációra való törekvés hozhat új eredményeket. Az integratív medicina abból az alapelvből indul ki, hogy az élő szervezet több, mint az egyes részek (szervek) mechanikus összessége. A szervezet működésének alapfeltétele az egyes szervek-szervrendszerek működésének regulációja és adaptációja. Szabályozás (reguláció) alatt olyan folyamatok összességét értjük, amelyek meghatározzák a szervezet működésének határait. Alkalmazkodás (adaptáció) viszont olyan biológiai folyamatok egysége, amelyek meghatározzák a szabályozó mechanizmusok összességét. Ennek három formája van. 1.Genetikus, örökletes alkalmazkodás (genotípus szelekció) (több generációt érint!). 2.Ontogenetikus alkalmazkodás: az életciklus alatt létrejövő alkalmazkodás (pl. növekedés) (irreverzibilis és csak egy generációt érint). 3. Fiziológiás alkalmazkodás: a megváltozó külső és belső feltételek között az egyensúly biztosítása. Ezekben a mechanizmusokban meghatározóak az ideg-, az endokrin-, az immunrendszer anyagai: a neurotranszmitterek, hormonok és citokinek. Ezek komplex kölcsönhatásai eredményezik a szervezet harmonikus működését. A reguláció és az adaptáció nem egy statikus állapot, hanem a közvetítő (mediátor) anyagok és azok jelfogóinak (receptoroknak) dinamikus kölcsönhatásaiból következik. Erre jellemző példa a hétköznapi stressz. Stresszornak nevezzük azt a szokatlan minőségű vagy mennyiségű fizikai, ill. pszichés hatást, amely átmenetileg megváltoztatja a szervezet egyensúlyát (homeosztázisát). A stressznek három fázisát ismerjük. Az első a vészhelyzet („alarm”), amelyben a szervezet minden reguláló és adaptációs mechanizmusát mozgósítja. Ezt követi a második, u.n. adaptációs szakasz, amelyben egy új egyensúlyi állapot jön létre (ez élettani folyamat). A harmadik a kimerülési fázis, amelyben már betegségek léphetnek fel. Az integratív medicina feltételezi a belső, örökletes mechanizmusok kölcsönhatásait. A génről tudott, hogy alapját a DNS molekula képezi. A genom alatt a sejtek összes örökletes anyagát értjük, a genomika a genommal foglalkozó tudomány. Napjainkban a humán genom projekt az ember összes örökítő anyagát felépítő struktúra titkos nyelvének megfejtését tette lehetővé. Kiderült, hogy a genomban tárolt információ digitalizálható és a bioinformatika nyelvére lefordítható. Ennek révén nemcsak jobban megismerhetjük a regulációért felelős anyagok képződését („biochipek”), hanem a genom digitalizációjával meghatározzuk az egyén örökletes reguláló és adaptációs mechanizmusok sajátosságait. A bioinformatika új dimenzióba helyezte napjaink medicináját, amelyben az információ újszerű áramlása „bibliomika” egyrészt érthetővé és prognosztizálhatóvá teszi az összetett regulációs folyamatokat, másrészt egyénre szabott diagnózist és kezelést (farmakogenomika) eredményez.
Jó egészséget kívánok:
Első, problémamentes, természetes úton létrejött terhességem után (amelyből egy egészséges kisfiú született), szeretnénk második gyermeket, január óta próbálkozunk. A teherbeesés minden alkalommal (eddig 3-szor) gond és várakozás nélkül megtörtént, a magzatok azonban rendre elhaltak (az első alkalommal 8 hetesen vetélés, második alkalommal pár napig volt pozitív a terhes teszt, de a menzesz már 4 nap késéssel meg is jött és aznap már a teszt is negatívat mutatott, harmadik alkalommal, azaz éppen most pedig a 10. hétben vagyok, és az uh-n baba nem is látható, csak szikhólyag, jelenleg várok, hogy kiürüljön vagy eltávolítsák műtéttel). Az orvosom szerint nem hormonális oka van a sorozatos magzatelhalásoknak, de ebben én kételkedem, szeretném kivizsgáltatni magam, illetve ha szükséges, a férjemet is.
A kérdésem az, hogy a fent leírtak alapján milyen vizsgálatok elvégzését javasolja?
Tudnivalók még: első gyermekemet 20 hónapja szültem. Pár hónapja erősebben hullik a hajam. Kb egy éve nem szoptatok, de nyomásra még mindig jön tej a melleimből. Pár hete végeztek egy mágneses rezonancia vizsgálatot, amely azt mutatta, hogy a tsh érték a normál tartomány legalsó értékénél is jóval alacsonyabb, illetve a mellékpajzsmirigy kicsit alulműködik (nem tudom, ezeknek van-e relevanciájuk).
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel:
Judit
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Alig telik el nap, hogy nem kapnék tisztelt Olvasóimtól ilyen kérdéseket. Az összefüggés egyértelmű, ezért igyekszem minél közérthetőbben ezt elmagyarázni.
Írta a TSH-ról, de mi a TSH ?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy referencia tartományon belüliek? A legutóbbi ún. normál értékeket az 1. sz. táblázat mutatja. Fontos azonban tudni a következőket ( a teljesség igénye nélkül):
individuális TSH tartományt
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
a beteg által lakott terület jódellátottságát
a beteg nemét
az évszakot
napszakot
a kísérő betegségeket
az alkalmazott gyógyszereket
a vizsgálati módszereket
az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
felszívódási viszonyokat
Ezek mindegyikét külön kellene tárgyalni, de ezt most nem teszem, erre majd egy későbbi időpontban térek ki. A legfontosabb az, hogy a rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy- működése. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos szűrő jellegű módszer, de nem jelent önmagában betegséget. Az elmúlt héten volt nálam egy beteg, akinek TSH értékét próbálták beállítani, nem nagy sikerrel. Kiderült, hogy olyan szívgyógyszert (Cordarone) szedett, amelyik befolyásolja a pajzsműködését. Ilyenkor a pajzsmirigy hormonjainak adásával nem lehet sikert elérni, csak körültekintő, a betegség természetétől, a kísérő betegségektől az étkezésig számos tényezőt figyelembe kell venni.
A pajzsmirigy gyulladása és a terméketlenség, ill. az „ismeretlen eredetű” vetélések között kapcsolat van4 Mindez a terhesség alatti immunológiai történésekkel függ össze.
Ezért az Amerikai Pajzsmirigy Társaság (ATA) azt ajánlja, hogy már a családtervezés időszakában mérjék fel, hogy ki tartozik a fokozottan veszélyeztetett („high risk”) csoportba.
Kiket sorolnak ide:
Akiket már kezeltek pajzsmirigy betegség miatt.
Akiknek a családjában pajzsmirigybetegség fordult elő
Akinek golyvájuk (strúmájuk) ismert.
Akiknek pajzsmirigy elleni antitestek mutathatók ki a vérükben.
Akiknek inzulinnal kezelt cukorbetegségük van.
Akiknek egyéb autoimmun betegségük: ízületi-, bél-, bőr-, máj-vese-, szembetegségei ismertek.
Akinek meddősége van (ennek hátterében autoimmun pajzsmirigybetegség állhat!).
Akiknek ismételt vetélésük, koraszülésük volt.
Akiknek nyakát valamilyen okból besugározták
A fokozott rizikójú nők kiszűrése lényegesen csökkentheti a sterilitást, a vetélések, tovább az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek számát.
A pajzsmirigy betegségeiben szenvedők között lényegesen több nőnek van PCOS betegsége. A legutóbbi kutatások az erősítették meg, hogy a pajzsmirigygyulladás lényegesen gyakoribb a PCOS-ben szenvedőkben (Prevalence of autoimmune thyroiditis in patients with polycystic ovary syndrome Arch Gynecol Obstet. 2012 Mar;285(3):853-6. Epub 2011 Aug 25). Ez is arra utal, hogy az esetek döntő részben nem elegendő egy-egy vizsgálat, hanem a holisztikus megközelítés elengedhetetlen. Erre már a Rotterdami kritériumok is figyelmeztettek: A diagnózis akkor állapítható meg, ha: két tünet jelen van a következő háromból:
a. menzeszzavar
b. inzulin rezisztencia, férfihormon túlsúly
c. ultrahanggal igazolt petefészek ciszták.
További immuno-endokrin kivizsgálást javaslok, jó egészséget kívánok:
A szőrzet (haj, arc stb) ilyen foltos kihullásának sok oka lehe:.
Hormonok (tesztoszteron szabad tesztoszteron, PCOS,
autoimmun betegség (ez érintheti a hajhagymákat is!)
Stressz
mérgező anyagok
Gyógyszerek
Sugárkezelés
táplálkozási rendellenességek
vitaminhiányok.
Ezek kivizsgálása és oki kezelése indokolt.
Jó egészséget kívánok:
Tavaly novemberben egyik este rosszul lettem, gyorsan vert a szívem, elöntött a melegség, nyomó érzés a mellkasomban. Ügyeletre mentünk és ott azt mondták felment a érnyomásom 180/95 100 feletti pulzus. Akkor kaptam gyógyszert a nyelvem alá ami segített is. Következő napokban is rosszul éreztem magam és kivizsgálásokon estem át. Gyermekkorom óta van pajzsmirigy betegségem 12 évesen közölték az orvosok szüleimmel, hogy első menzesznél elmúlik, mert ez serdülőkori strumma. Azóta betöltöttem a 33-at, 2 szülésem is volt, de nem múlt el. Belgyógyász mindenféle vizsgálatokra küldött és rendszeres gyógyszereket kell szednem: Co-perineva 1*1, Metothyrin 1*1, Propanolol- Akadimpex 2*1. A rosszullétem után nagyon megijedtem, halálfélelmem volt stb. Bepánikoltam. Frontint javasoltak 3*5mg. Én csak 2*0,25 szedek. Az eredményeim a következők Thyreotrop hormon megh 0,008 T4 2,60.
A nyakamban jobb lebeny megnagyobbodott, átmérője 60*32*35 mm, a lebeny nagyrészt egy kb. 55*35*33 mm átmérőjű inhomogén göb tölti ki, amely felső pólusában egy szabálytalan alakú 15 mm legnagyobb átmérőjű cystosus terület látható, a göb alsó pólusában is megfigyelhető kisebb cystosus képlet, a göbön belül több meszesedésnek megfelelő echodens képlet is elkülöníthető. A bal lebeny norm. nagyságú homogén szerkezetű. Ezek lennének a leleteim egy része. És a kérdésem az lenne, hogy meddig kell szednem a gyógyszereket és a műtétre szükség lenne-e? Panaszom nincs, csak annyi, hogy néha nehezen megy a sóhajtás vagy hogy úgy érzem, mintha nem menne le teljesen a levegő! Ez mitől lehet. Köszönöm a válaszát! Tisztelettel: Gy. D
Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte és a gyógyszeres szedés indikálta, ill. a felvilágosítást adta. Nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem.
Az alábbiakból bizonyára láthatja, hogy az alapos kérdése a leírtak alapján vizsgálat nélkül szakszerúen nem válaszolható meg.
A Framingham tanulmány alapján a pajzsmirigy göbök a nők 6,4%-ában, a férfiak 1,6%-ában voltak kimutathatóak. A hazai adatok ezeknél az értékeknél magasabbak, amely összefüggésben lehet azzal, hogy nálunk az ivóvíz viszonylag jódszegény. Az epidemiológiai tanulmányokból az is kiderült, hogy nemcsak nőkben, hanem idős korban és külső besugárzás után is gyakoribbak a szoliter vagy multiplex göbök. A göbök nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek, hanem a meleg göbök hyperthyreosist okoznak, a hideg göbök pedig a malignus átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Általában az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derül, s ilyenkor szembesül a beteg és orvosa azzal a problémával, hogy mit tegyen (2). A közlemény elsődlegesen az L-thyroxin (T4) potenciális terápiás hatását vette górcső alá. Az olvasóban némi hiányérzet maradhat azzal kapcsolatban, hogy milyen okok vezethetnek a göbök kialakulásához, azok biológiai természete mennyiben határozza meg diagnosztikus és terápiás teendőinket. Az alábbiakban a közlemény egyes részeinek kiemelésével hozzá kívánok járulni a szerzők által felvetett kérdések jobb megértéséhez, ennek érdekében röviden foglalom össze a legfontosabb endogén (genetikus) és exogén okokat, amelyek szerepet játszanak a pajzsmirigy göbök kialakulásában és egyben a kezelés, a megelőzés gyakorlati kérdéseihez is közelebb visznek bennünket.
I.Endogén (genetikai) faktorok:
A hideg göbök kialakulásában mind genetikai, mind epigenetikai faktorok (azon tényezők összesége, amelyek megváltoztatják egy gén aktivitását mutáció nélkül) meghatározóak. Ezekben a betegekben a thyreocyták specifikus génjeinek: a TSH-receptornak (TSH-R), a nátrium-jód symporternek (NIS), a thyreoglobulinnak (Tg) és a pajzsmirigy peroxidáznak (TPO) az expressziója és működése csökkent. A pajzsmirigy-specifikus gének expressziójának gátlásában az apoptotikus és anti-apoptotikus gének egyensúlyának felborulása, a sejtek differenciálódásának és funkciójának zavara mutatható ki. A genetikus tényezők között a mutációk a legfontosabbak. A fentebb említett gének mutációit csoportosíthatjuk aszerint, hogy a mutáció milyen sejtet érint. A germinális mutáció az ivarsejtekben alakul ki, minden utódsejt hordozza, öröklődik, a szomatikus mutáció azonban csak az adott testi sejtek génállományának sajátja. A mutáció funkcióbeli következménye funkció-növekedés (aktivációs mutációk) vagy funkciócsökkenés (inaktivációs mutációval jellemezhető hideg göb) lehet. Értékelve TSH-R génjének napjainkig publikált mutációit, meg-figyelhető, hogy az aktivációs mutációk főként a transzmembrán, az inaktivációs mutációk pedig az extracelluláris régiót hordozó génszakaszon helyezkednek el (3,4). A hyperplasticus sejtekben a jódozó kapacitás elvesztése szekunder folyamat és két fő oka van: az egyik a jodid transzport rendszer elégtelen működése, a másik az organikus jód megkötésének zavara. A jód metabolizmus résztvevői közül a TPO-t és az elmúlt években jellemzett nátrium-jodid szimporter (NIS) gén genetikai defektjét, illetve csökkent expresszióját említi az irodalom. Az inaktivációs germinális mutációkat azonban nemcsak a NIS génben írták le, hanem a TSHR, TSH, TPO és Tg génekben is. Utalok azon vizsgálatainkra, amelyekben a TSHR gén sajátosságait, molekuláris biológiai jellegzetességeit, evolúciós jellemzőit és fokozott mutációs rátáját bizonyítottuk.
A göbök kezelésének egyik sarkalatos kérdése a TSH képződésének visszaszorítása. Az in vitro kísérleti adatok azt bizonyítják, hogy a TSH kétségtelenül mutagén hatású a thyreocytákra. Ezt támasztja alá az kísérleti eredmény, hogy a pajzsmirigy sejtek tenyészetben nem képesek TSH nélkül fennmaradni és osztódni, ha a tápfolyadékhoz nem adunk TSH-t. A tartósan magas TSH szint viszont fokozza a mutációs hajlamot és ezáltal a különböző (meleg, hideg) göbök számát egyaránt. Jellemző, hogy mind a meleg, mind a hideg göbök lényegében autonóm módon viselkednek egy idő után, azaz TSH jelenléte nélkül is növekednek, ill. a TSH-val sem tudjuk stimulálni őket. Ezek a kísérleti adatok elgondolkoztatóak és kétségtelenül megkérdőjelezhetik azt, hogy a TSH szuppressziós kezeléstől minden esetben kedvező eredményt várhatunk-e. Ugyanis a TSH-tól függetlenül növekedni képes benignus, illetve malignus sejtek osztódását a T4 szuppresszió nem befolyásolhatja lényegesen, s nem is gyógyíthatja meg. A szerzők erre joggal utalnak, amikor a T4 kezelés során a göb(ök) nagysága az esetek egy részében nem változott, míg az ép (TSH-dependens) thyreoidea megkisebbedett. A tartós T4 szuppressziós kezelés nem malignus és hangsúlyozottan nem malignus pajzsmirigy göbök esetén azért is megfontolandó, mert a hormonkezelés más szervekre kifejtett hatásai veszélyeket jelentenek. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a T4 szuppressziós kezelés kifejezett osteopeniát, cardialis szövőményeket okozhat. A diagnosztikára és a gondozásra vonatkozó irányelvek hazánkban is hasonlóak szerzők által javasoltakéhoz. A pajzsmirigy göb minden esetben vizsgálatot igényel, tisztázni kell annak, ill. azoknak a méretét, számát, funkcióját. Az UH vizsgálat alkalmas nemcsak a diagnózisra, hanem a göbök méretének meghatározására és a nyomonkövetésre egyaránt. Az izotópos vizsgálat (szcintigráfia) választ ad a göb funkcionális természetére (meleg vagy hideg göb). Hangsúlyozni kell, hogy a biopszia az esetek többségében szükséges (főleg a hideg göbök esetében!). A hagyományos citológiai módszerek mellett van mód a Tg, TSHR, NIS, DI, DII mRNS, oncogének kimutatására is. Lényeges megfelelő kontroll kidolgozása, hogy az expresszió változásának az mértékét meg tudjuk ítélni (sejtszám, nem tumoros sejtekkel való kontamináció, az egyes antigének eltérő mennyiségű expessziója). Fontos tudni, hogy a génszintű vizsgálat csak akkor indokolt, ha a hagyományos és újabb citokémiai módszerek nem adnak kellő információt a malignitás eldöntéséhez, illetve ha felvetődik az örökletes pajzsmirigy megbetegedés gyanúja. A genetikai szűrővizsgálat célja elsősorban az öröklődő (mono- vagy poligénes) betegségek felderítése (pl. a MEN2A szűrése hazánkban is elérhető), családfa-analízissel kiegészítve, amely az idejében történő, adekvátabb kezelés lehetősége előtt nyitja meg az utat. Lényeges, hogy a tumormarkernek tekinthető szérum thyreoglobulint is meghatározzuk, s kizárjuk az autoimmun folyamatok lehe-tőségét.
II.Környezeti tényezők:
Mind a jódhiánynak, mind a dohányzásnak és a jóddal nem megfelelően ellátott terhességnek meghatározó szerepe van a hideg és meleg göbök kialakulásában egyaránt. A jódhiány és a terhesség kérdésének vizsgálata hazánkban is a népegészségügyi kutatások egyik fontos része. Észak-Kelet Magyarországon és Budapesten 1822 várandós anyát vizsgáltunk meg . A vizsgáltak 56,3 %-ában jódhiány volt kimutatható. Ezek közül 482 személy napi 100-150μg jódpótlásban részesült. Úgy látszik, hogy az esetek 45,0 %-ában ez az adag még nem volt elegendő, mivel a vizelet jód-ürítés 100 μg/l alatti volt. Strúmát az esetek 15,6 %-ában, göböt 11,7 %-ban mutattunk ki és az esetek 4,8 %-ában a göb mérete meghaladta az 1 cm-t. A nyert adatok szerint a vizsgált régiókban az esetek 56,3 %-ában jódhiány mutatkozott és a jód pótlására a gravidák közel felében napi 100-150 μg-ot meghaladó jódid dózisra volna szükség (kb. 200 μg/d-re). Az elégtelen jódellátottság elősegítheti várandós nőkben a pajzsmirigy göbök kifejlődését, illetve már megelőző göbök meg- nagyobbodását. A csökkent jódbevitel következtében a gravida pajzsmirigyhormon képzése a normálisnál viszonylag alacsonyabb. A terhesség első 10-12. hetében a magzat még az anya keringéséből kapja a pajzsmirigyhormont, amely a szervek kifejlődéséhez szükséges. Legújabb vizsgálatok szerint amennyiben ez nem áll megfelelő mennyiségben a foetus rendelkezésére, az újszülöttekben elsősorban a neuro-psychiatriai fejlődés elmaradása figyelhető meg. Jelenleg nem áll kellő adat rendelkezésre, amely eldöntené, hogy ezen fejlődési elmaradás a későbbiekben normalizálódhat-e. A fentiekből következik a jódprofilaxis fontossága a terhesség, illetve a szoptatás alatt. Magyarország négyötöde az ivóvizek elégtelen jódtartalma miatt mérsékelten jódhiányos terület. Az Alföld középső részén a mély artézi kutak jóvoltából az ivóvizek jódtartalma ugyan bőséges, de a lakosság ezen a területen is vezetékes ivóvíz helyett egyre inkább palackozott, alacsonyabb jódtartalmú italokat fogyaszt, így gyakori az elégtelen jódellátottság. Ezért az egész országban szükséges a terhesség során megnövekedett jódigény pótlása az autonom göbök képződésének megakadályozára. Terhességben és szoptatás alatt az ideális napi jódigény 250-300 μg, ennek pótlására a jódozott konyhasó használata önmagában nem elegendő, napi l50-200 μg jód kiegészítő bevitele szükséges. A jódpótlás megkezdése már a kívánt terhesség előtt l-2 hónappal ajánlott.. Terhességben, terhesség igénye esetén vagy szoptatás alatt a jódpótlás módjai: 200ug jódot tartalmazó tabletta, jódtartalmú terhességi multivinamin készítmény (általában 150 μg jódot tartalmaz), továbbá jód-tartalmú gyógyvíz 200 μg jódnak megfelelő adagban. Amennyiben a terhes dohányzik is, akkor a göbök kialakulásának kockázata fokozódik. A pathomechanizmusból következik, hogy az elsődleges feladat a rizikó tényezők megszüntetése, ill. mini-malizálása. A T4 kezelést a normofunkciós és hideg göbök esetén hazánkban is hosszabb ideig (1-2 év) alkalmazzák. Fontos azonban felhívni a figyelmet a pajzsmirigy citológai vizsgálatának és a gondozás fontosságára, amelynek során a palpációt UH vizsgálattal kell kiegészítenünk. A laboratóriumi vizsgálatok közül napjainkban még nem alkalmazzák a kívánt mértékben a szérum thyreoglobulin mérését. A TSH meghatározása alapvető, azonban e helyen is fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a TSH normál értékeit (nemre, életkorra, napszakra, évszakra) vonatkozóan kellene megadni és figyelembe venni azokat a gyógyszerinterakciókat, amelyek megtévesztő eredményeket okozhatnak. A göb növekedése esetén, továbbá ha a citológiai vizsgálat malignitás gyanúját veti fel, a műtét elvégzése szükséges. A nem malignus és a jódot felvevő pajzsmirigy göbök kezelésre az utóbbi években radiojód kezelést alkalmaztak váltakozó sikerrel. Ez az eljárás egyre inkább terjed, indokolt azonban utalnom arra, hogy a viszonylag kis dózisú radiojód kezelések után Basedow kór alakulhat ki. A pajzsmirigy cysták alkoholos sclerotizációnak sikerén felbuzdulva elkezdték és több esetben sikerrel alkalmazták a ezt a módszert nem malignus pajzsmirigy göbök kezelésében is. A jövő ígérete a génterápia. Biztató experimentális adatokat publikáltak, amelyek lényege, hogy a hideg göb kezelésére a hiányzó vagy nem megfelelően expresszált NIS gént megfelelő vektorral juttatták be a beteg pajzsmirigybe.
A fentiekből következik, hogy a pajzsmirigy göbök kialakulásának megelőzése, a szövődmények kialakulásának kivédése komplex feladat, amelyben a háziorvos, az endokrin szakrendelések (és a beteg!) szoros együttműködése nélkülözhetetlen.
További vizsgálatokat javaslok, jó egészséget kívánok:
35 Éves kétgyermekes Édesanya vagyok.Elkeseredetten fordulok önhöz. Kálváriám kb. 1 éve kezdődött, azóta orvosról orvosra járok eredménytelenül. 2012 novemberében született meg második gyermekem. Szülés után 9-10 hónappal elkezdett hullani erőteljesen a hajam( azóta is hullik) A körmeim a kezemen nagyon csúnyák. Az egyik orvos szerint pikkelysömör, bár más pikkelysömörös tünetem nincs, a másik szerint körömbomba. Szedtem már fél évig diflukánt, kezelték lézettel, használtam gombaellenes körömlakkot, semmi eredmény. Ezekkel a problémákkal párhuzamosan hasmenésem lett. Csak reggel, de akkor többször, híg széklet. Kaptam Normixot, Dicetelt, Salazopirint, Semmi eredmény. Még Vastagbéltükrözésre is elmentem, teljesen rendben van minden. Ezeken kívül van a nyakamon egy megnagyobbodott nyirokcsomó, és több kicsi. Ezek tavaly október óta vannak, akkor volt egy felső léguti betegségem. Az uh szerint reziduális nyitokcsomók. Még annyit szeretnék írni, hogy, hogy kb. 20 évesen volt adenohipophysis megnagyobbodásom, arra Bromocriptint kaptam. Kisfiam (7 éves) szoptatásának abbahagyésa után még fél évvel is nyomásra váladék jött a mellemből, normál prolaktin érték mellet. Az orvos akkor is írt fel Bromocriptint. Most a mésodik gyermeknél ugyanez történt kivéve hogy most nem néztek prolaktin értéket, de Bromocriptint kaptam. Amíg a gyógyszert szedtem, teljesen megyszűnt a hasmenés. Nem tudom, lehet-e összefüggés. A vérképem teljesen tökéletes, kivéve gamma GT, ami kicsit magasabb. ( nem iszik alkoholt, nem dohányzok.) A pajzsmirigyértékeim is rendben vannak. Nem tudom, lehet-e összefüggés énnyiféle tünet között, engem nőként a körmöm és a hajam zavar a legjobban. Szeretnék hízni is, de nem tudok. még a menstruációmról szeretném írni, hogy kb. 25-26 napos a ciklusom, de már a vérzés élőtt pár nappal van barnás folyásom. Ez sem teljesen normális szerintem. Mit tanácsol Doktor Úr! Merre induljak él, mi lehet az én ennyire szerteágazó problémám? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Andrea
Ne legyen elkeseredve, mert lehet segíteni.
Nagy valószínüséggel a szülés utáni, ún. „post-partum” pajzsmirigygyulladása zajlott, ill. zajlik le, ezt támasztották alá a pontosan leírt tünetek. Fontos tudni, hogy ez a betegség a szülések 17-20%-ban kialakul, de sajnos ritkán diagnosztizálják, gyakran elintézik azzal, hogy a szülés után ez „elő szokott fordulni”, vagy éppen „természetes jelenség”.
Mi is ez a betegség?
Ez az u.n. post-partum thyreoiditis (PPT) a szülést követő 3-12 hónap múlva alakulhat ki a szülések 13-20%-ában! A PPT népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy ez a betegség is gyakran “rejtve” marad és valami egészen más betegséggel “kezelik” a kismamát. Melyek ezek a legfontosabb jelek, tünetek?
• a pajzsmirigy megduzzadása (strúma, golyva),
• erős szívdobogás
• befolyásolhatatlannak tűnő hajhullás
• fulladás érzése, nagyfokú (ok nélküli kimerültség)
• jelentős hízás.
A haj- és szőrszálak növekedése több fázison megy keresztül (1. táblázat): a növekedési szakasz után ún. átmeneti szakasz következik, majd a nagyjából 3 hónapos nyugalmi fázis során a hajhagyma elszarusodik, és végül a hajszál kihullik. Hajunk nagyjából 5-10%-a van nyugalmi szakaszban, ami azt jelenti, hogy a fejünkön lévő nagyjából 100 ezer hajszálból napi kb. 100 kihullása teljesen természetes.
A terhesség alatt megnövekedett ösztrogén- és progeszteronszint hatására a szokásosnál több hajszál kerül növekedési szakaszba, emiatt a haj dúsabb lesz és gyorsabban nő, a szülés után viszont, ahogy a hormonok szintje normalizálódik, visszaáll a hajszálak életének normális üteme. Emiatt fordul elő, hogy a szülés utáni kb. 3. hónapban a kismamák rémülten tapasztalják, hogy hajuk nagyobb mennyiségben kezd el hullani – ez azonban nem kóros jelenség, de ha valaki zavarónak találja, könnyen tehet ellene.
A postpartum thyreoiditis jelentősége az, hogy idejében történő felismerésével sok kellemetlen és felesleges vizsgálat elkerülhető a betegség gyógyítható. Sajnos az esetek egy részében a lefolyás nem kedvező a szülést követő egy éven belül kialakuló átmeneti vagy végleges pajzsmirigy−diszfunkció. A betegség egy korábban is fennálló autoimmun thyreoiditis akut fázisa, ami a terhesség alatti immunszuppresszió, azaz immungátlás szülést követő megszűnésével visszacsapás szerűen jelentkezik. A postpartum thyreoiditis patológiai alapja krónikus destruktív gyulladás, melyre a Hashimoto−thyreoiditishez hasonló krónikus limfocitás infiltráció jellemző. A gyulladásos folyamat eredményeként a pajzsmirigy follicularis szerkezetű, ill. a follicularis hámsejtek pusztulnak. Ezek a káros fehérjék, antitestek kötődhetnek a hajhagymákhoz és azokat képesek destruálni.
A postpartum thyreoiditis hosszú távú következményeit jelzik azok az adatok, melyek szerint a gyulladás lezajlása után egy évvel a betegek 20–30%−ában, a szülést követő 7. évben pedig mintegy 50%-ban definitív hypothyreosis alakul ki. A hyperthyreotikus fázisban béta−blokkoló adása csökkentheti a tüneteket, gátlószeres kezelés ellenjavallt, szteroid kezelés az esetek túlnyomó többségében nem indokolt. Hypothyreoticus fázisban megfelelő dózisú pajzsmirigyhormon készítmény adható. A gyulladás az esetek egy jelentős részében valóban felszívódó és ellenőrzött szerves szelén készítmény adásával (kontroll mellett) gyógyítható és megelőzhető. Az esetek egy részben helyi kezelés válhat szükségessé, amely javítja a vérkeringést és /vagy a hajhagymák hormonális szabályozását.
Lényeges tehát, hogy azok a hölgyek akiknek autoimmun pajzsmirigy betegségük van, gondoljanak arra, hogy a szülés után a betegség kiújulhat, másrészt, akiknek „ismeretlen” eredetű hajhullásuk kezdődik szülés után, akkor időben gondoljanak a pajzsmirigy betegségére, mert időben még lehet segíteni.
A másik kérdése a prolactinra vonatkozott. A prolaktin fokozott termelésében szerepet játszó okok két fő csoportra oszthatók:
• Nem daganatokra
o Élettani fokozott termelés: terhesség alatt, szoptatás idején
o Stressz hatására
o Csökkent pajzsmirigyműködésben (hypothyreosisban)
o PCOS-ban (Policisztás ovárium szindrómában)
• Daganatokra (az agyalapi daganatok többségét teszik ki!)(3. ábra)
o Mikroadenoma (átmérője <10 mm)
o Macroadenoma (átmérője ≥10 mm).
A prolaktin fokozott termelődés tünetei:
Nőknél:
• A klasszikus tünetek a különböző súlyosságú menstruációs zavarok, a menzesz hiánya esetleg szabálytalan menzesz
• Meddőség
• Tejcsorgás
A hipofízis (hétköznapi nevén agyalapi mirigy) a hormonrendszert vezérlő létfontosságú, babszem nagyságú szerv az agyban. Az általa termelt hormonok egyike a prolaktin, ami a tejelválasztásért, vagyis a szoptatásért felelős. Ha a prolaktin hormonból túl sok termelődik, az káros folyamat.
Nőknél fellépő tejcsorgás a terhességi illetve a szoptatási időn túl mindig rendellenes jelenség, melynek okát vizsgálni kell. Ritkán a tejcsorgás férfiaknál is megindulhat. Ilyen esetben fontos endokrinológus szakorvos felkeresése a prolaktinszint ellenőrzése miatt. Az endokrinológus megvizsgálja az agyalapi mirigy működését, illetve azon más betegségek fennállását, ami a magas prolaktin szint előidézője lehet.
A prolaktin hormon túlműködése miatt a beteg szexuális étvágya csökkenhet (nőknél száraz hüvely, férfiaknál potenciaprobléma - gyakran az érintettek nem is kívánják a szexet). Jellemző a hízás, mely ellen a diéták sem hatékonyak, amíg a prolaktin szintje nincs orvosilag kezelve.
A nőknél a menstruáció elhúzódása esetleg teljes leállása, meddőség, emlő feszülése, hőhullámok kialakulása gyakori. Mindkét nemnél jelentkezhet fejfájás, homályos látás, fokozott izzadékonyság meg szőrősödés, depresszió. A lábakon apró lila foltok tünhetnek fel.
Az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata spontán vetélés okozója lehet. Ezért a nőknek gyermekvállalási szándékukat az endokrinológus szakorvos felé jelezni kell, véleményét pedig tanácsos megfogadni.
Jóindulatú betegség, de komolyan kell venni
A hipofízis adenóma az agyalapi mirigy lassan fejlődő jóindulatú daganata. A jóindulatú kifejezés azt jelenti, hogy rákos sejteket nem tartalmaz, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell komolyan venni, mert kóros elváltozás, súlyos betegség. Az agyalapi mirigy a hormonhatásokkal egész testünkre kihat, ha a prolaktint termelő daganatot (prolaktinómát) sokáig nem kezelik végleges meddőséget okoz, ha pedig a daganat a látóideget elnyomja, vakságot idéz elő.
Mindennek ellenére a modern orvostudománynak hála a betegség gyógyszeresen vagy szükség esetén napjainkban már nagyon biztonságos műtéttel jól kezelhető: a gyermekvállalás, a testsúly korrigálása, valamint a látás javítása, egyéb panaszok megszüntetése megoldható. Gyógyítható, de az orvosi utasítások betartása szükséges
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
54 éves vagyok, 23 évvel ezelőtt műtöttek pajzsmirigy túlműködés miatt. (Struma nodosa toxica) A műtétet követően egy hónappal elkezdtem szedni az L-Thyroxin 100 tablettát, napi egyet. Majd ez elmúlt közel 23 évben, volt időszak, amikor 125, 137,5, de maximum 150-es dózisban. Most már sok éve ismét csak 100-as adagot szedek, TSH értékem a referenciatartományon belül volt. Évente kétszer ellenőriztük.
Az egy héttel ezelőtti TSH érték 12,16 volt, 2,63 FT3 és 0,85 F4 értékek mellett.
A héten voltam szcintigráfián, amely gyakorlatilag használhatatlan eredményt mutat, tekintve, hogy alig észlelhető a szövetállomány, és UH vizsgálatot javasolnak. (Jelentősen csökkent aktivitás felvételű pajzsmirigy, melynek morfofunkcionális megítélése az alacsony felvétel miatt nem lehetséges.)
Szakrendelésre még csak egy hónap múlva kaptam időpontot.
Kérdésem mindössze annyi, kezdjek-e el aggódni, hogy esetleg agyalapi mirigy probléma van a háttérben? Mily módon deríthető ez ki?
Köszönettel
Kata
Nem kell aggódnia! Tisztázni kellen, hogy milyen klinikai tünetei vannak, a laboratórium érték nem évedés-e? Nem világos számomra, hogy miért volt szükség a scintigráfiára? A gyógyszer szedése oka lehet a sikertelen izotópos vizsgálatnak.
További vizsgálatot és oki kezelést javaslok.
Jó egészséget kívánok:
Ez valóban igaz, de alapos kivizsgálás és után lehet dönteni a kezelés módjáról.Még a legtökéletesebbnek ígérkező eljárás is hiábavaló azonban, ha a fokozott szőrnövekedést hormonális problémák okozzák. Ilyenkor a szőrszálak eltávolítását belsőleg, a hormonháztartás zavarainak kezelésével kell kezdenünk.Kóros állapot, ha nőkön fokozott szőrnövekedés jön létre a test azon részein, amelyeken ez a jelenség csak férfiakon szokott előfordulni (bajusz, szakáll, a hasa, mellkas) A betegséget idegen szóval hirzutizmusnak nevezzük.
Ezeket a testrészeket férfihormon-függő, un. „androgén-dependens” régióknak is hívjuk. A fokozott szőrnövés ezen típusától el kell különíteni az un. „hipertrichózis” fogalmát, amely esetben a szőrösödés az egész testre közel egyenletesen kiterjed. Mindkét típusú elváltozás hormonális eredetű, de míg hirzutizmusban a nőkben élettani körülmények között kis mennyiségben is termelődő férfi (androgén) hormonok túlműködése figyelhető meg, a hipertrichózisban más hormonális szervek (pl. pajzsmirigy) kóros működése ludas a tünetek kialakulásáért.
A fokozott szőrnövésnek sok oka van. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenséget nem szabad bagatellizálni, mert a látszólag „kisebb” kozmetikai probléma hátterében a hormonális szervek betegségei: gyulladásai, daganatai is állhatnak.
A hirzutizmus oka a férfi nemi hormonok fokozott hatása a szőrtüszőkre.
Ennek két fő oka lehet:
• A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben
• A hormonok iránti érzékenység fokozódása
A férfi hormonok nőkben, a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin”) juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Milyen gyakori és hogyan állapíthatjuk meg a betegség fennállását?
Az USA-ban a fogamzókorú nők 10%-át érinti. A genetikai okok fontosságát jelzi, hogy egyes családokban, bizonyos népcsoportokban (mediterrán régiókban élőknél) lényegesen gyakoribb. A betegség diagnosztizálásához a „Ferriman-Gallway” által leírt módszert használjuk. Ennek lényege az, hogy a test 9 különböző részén határozzuk meg a szőrnövekedés mértékét és azt számokban („score”) fejezzük ki. Az érték (index) kiszámolása endokrinológus feladata. Annyit azonban célszerű tudni, hogy a 8. érték alatt a hirzutizmus enyhe, a 44. érték felett súlyos mértékű.
Milyen betegségek állhatnak a hirzutizmus hátterében?
• PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)
• Menstruációs hormonális zavarok
• Mellékvesék túlműködése és daganatai
• Kóros elhízás, fokozott inzulin szint
• Petefészek egyes daganatai
• Pajzsmirigy betegségei
• Egyes gyógyszerek (hidantoin készítmények, egyes hormonális fogamzásgátlók stb.)
Sajnos az esetek többségében nemcsak a hirzutizmus tünetei észlelhetők, hanem paradox módon a fokozott szőrnövés mellett egyes területeken (pl. hajas fejbőrön) a szőrzet ritkulása, kopaszodás is bekövetkezhet!
Az endokrinológus feladata a fenti tünetek megtalálása és kezelése.
Miből állnak a vizsgálatok?
• A személyes találkozás során a tünetek kialakulási idejének, a kórelőzménynek a tisztázása, a korábbi gyyógyszerek, családi adatok felvétele.
• A beteg vizsgálata, a Ferriman-Gallway index kiszámítása.
• Bizonyos hormonális vizsgálatok
• Képalkotó eljárások (CT, MRI szükség estén)
A gyógyulás több tényezőtől függ:
• A beteg korától
• Az alapbetegség természetétől
• A tünetek fennállásának idejétől (az előzetes epilálás rontja a gyógyulás esélyeit!)
Összegezve: a hirzutizmus ma már gyógyítható, de célszerű az okok megkeresése. Az egyes epilálási módszerek egyrészt elfedhetik a bajt, másrészt éppen ellenkező hatást érhetnek el!
Jó egészséget kívánok:
16éve vagyok Lupusos beteg. 6évig kezeltek Trexannal. A kezelőorvosom sajnos nem tájékoztatott arról, hogy milyen hatásai vannak a gyógyszernek a termékenységre. A férjemmel 3 és fél éve próbálkozunk, hogy sikerüljön a teherbeesés, de sajnos eddig nem sikerült. Annyit mondott csak a kezelőorvosom, hogy ha teherbeesek akkor abba kell hagyni majd a gyógyszert, de azt nem mondta, hogy ettől a gyógyszertől meddő is lehetek. Szerettem volna elmenni már régóta meddőségi kivizsgálásra, de sajnos 1,5éve előjött a veseérintettségem és ezért most újjabb kezelésben részesülök. Cellceptet szedek és kísérlet alatt álló infúziót kapok 2014. Január óta és azóta a menstruációm is nagyon rendszertelen. Előtte se volt rendszeres, de nem ennyire volt rendszertelen és most Szeptemberben nem is jött meg a menstruációm. Az orvosom azt mondta a gyógyszereknek nincs a menstruációra hatása, de én utána néztem és sajnos van. Közben a Trexan-t elhagytuk. Voltam már több orvosnál is emiatt, de az Sle miatt nem tudtak segíteni. Magamtól elkezdtem szedni a barátcserje kapszulát a menzeszem helyreállítására. Sok mindenben segített ez a készítmény, de a menzeszemet még nem tudta teljesen rendbe tenni. Iletve, hogy most nem jött meg Szeptemberben nagyon félek, hogy valami visszafordíthatatlan zajlik a szervezetemben.Az lenne a kérdésem, hogy elképzelhető az hogy a Trexan miatt lettem meddő és hogy ha befejezem ezeket a kezeléseket akkor visszafordítható lesz e a meddőségem? A második kérdésem az lenne, hogy apai ágon örökölhető e a korai klimax? A nagymamámnak 29.éves korában volt utoljára menzesze. Sajnos a problémám elég összetett. Bízom benne, hogy a Doktor Úr talán valamennyire tud nekem segíteni.
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel: Kriszta
Megértem és árérzem gondját, de nem jó, ha valaki saját magát kezeli. Az SLE-ben több szerv is érintett lehet, így az endokrin szervek: petefészek, pajzsmirigy stb. Gondolom ezt a több éven át tartó kezelés során kezeő orvosával, ill orvosaival megbeszélte.
Sajnos az autoimmun folyamat érintheti a petefészkeket (antitest kimutatása?) és károsíthatja a működést és a teherbeesést (nem tudom, hogy ilyen irányú vizsgálata voltak-e?)
Kétségtelen, hogy a methotrexáttól kell legjobban óvakodni a fogamzás, terhesség és szoptatás alatt, a petesejtre és spermákra gyakorolt káros hatása miatt. Kapcsolatban hozható olyan születési hibák megnövekedett rizikójával, mint a spina bifida (nyitott hátgerinc), valamint a megnövekedett koraszülés, vetélés kockázatával. Ajánlatos legkésőbb a tervezett fogamzás előtt 3 hónappal elhagyni a methotrexátot. A folsav szint lecsökkenhet, ha ezt a gyógyszert alkalmazták, ezért különösen fontos a pótlása.
Milyen más kezelési lehetőségek vannak?
Anti-TNF gátlók:
Mivel ezek a gyógyszerek (Etanercept, Infliximab stb.) relatíve újak, ezért hatásuk a terhességre, termékenységre nagymértékben nem ismert. Az újabb keletű tanulmányok azt mutatják, hogy azok a nők, akik az alatt estek teherbe, míg anti –TNF gátlót kaptak, hogy nem volt semmilyen megnövekedett kockázat rájuk vagy a babájukra nézve, habár a legtöbb kismama felfüggesztette a gyógyszer alkalmazását, mikor felfedezte terhességét. Azonban hosszú távú tanulmány nélkül ezen hatóanyagok rendszeres alkalmazása nem ajánlott.
Mielőtt további kezelésbe kezdenének előtt az immuno-endokrin státuszát tisztázni kellene, annál is inkább, mert az SLE-ben lupus anticoagulán is jelen lehet, amelyik felelős az esetek egy részében a spontán vetélésért.
Jó egészséget kívánok: