Nem tudom, hogy az ügyvédek hogyhogy nem tudnak erről. Talán nem felváltva gondozás elnevezéssel ismerik. Igenis van olyan lehetőség, hogy a szülők háztartásában az idő 50-50 %-át töltik a gyerekek. A válás kimondásáról szóló végzésben ezt mindenképpen rögzíteni kell.

Kedves Éva!

Igen, a befizetett adó terhére igényelhető az egészségpénztárba befizetett összeg utáni kedvezmény.
Fontos azonban tudni, hogy ezt az összeget a NAV nem utalja ki számodra, hanem az egészségpénztárba kerül jóváírásra.

Kedves Zoltán!
Felváltva gondozás esetén a családi pótlék és a családi adókedvezmény felesben jár, így KELL igénybe venni.
Ha Ön gálánsan átadná a gyermek édesanyjának, akkor azt "zsebből" kell intézni, hivatalosan nem lehet átadni.
A Munka Törvénykönyvének 2012. januártól hatályos változása szerint mindkét szülő igénybe veheti a gyermekek után járó pótszabadságot.
Akkor is megilleti mindkét szülőt a gyermekes pótszabadság, ha válás után a gyermekelhelyezés oly módon történik, hogy a szülők megosztott felügyeleti jogot gyakorolnak, a gyermeket felváltva gondozzák.
A pótszabadságot nem kell a szülők között arányosítani, megosztani, mindketten igénybe vehetik az évi 2 napot.

Kedves Péter!

Jól hallotta: a felváltva gondozás esetén a családi kedvezményt 50-50%-ban vehetik igénybe a szülők.
A gyes nem adóköteles, így a gyes-ből a családi kedvezményt sem lehet igénybe venni. Szerencsére a jövedelmeket éves szinten kell nézni. A gyes lejártakor feltehetően visszamegy dolgozni a volt felesége, az év hátra lévő részében lesz fizetése, abból érvényesíteni tudja az adókedvezményt (feltéve, hogy az elég magas lesz)

Kedves Béla!

A jogszabály szerint ti két gyermekes családnak minősültök. A nem közös gyermek után a párod jogosult családi pótlékra és a gyermek után járó családi kedvezményt megoszthatja veled.

A születendő gyermek után viszont még nem veheted igénybe a családi kedvezményt, mivel a várandósság idejére a családi kedvezmény igénybe vételére csak az anya vagy a férj jogosult év közben. Ha most a párod nem tudja igénybe venni a családi kedvezményt, akkor majd az adóbevallásban megoszthatja veled, tehát nem fog titeket veszteség érni.

Sehogy:))))
1000 Ft alatti tételt nem kell befizetni (és a NAV sem utalja vissza, ha valakinek ilyen pici a visszaigénylése)

Kedves Maja!
A munkáltató augusztusban is csak egyhavi családi kedvezményt vehet figyelembe.
Ha nem lesz másik munkahelyed, akkor a szeptember-decemberi családi kedvezményt az adóbevallásodban tudod majd érvényesíteni.

Kedves Mihály!
A feleségednek valóban havi 220 000 Ft adóalapkedvezmény jár.
Az adóbevallástervezetet javítsátok ki, hogy a helyes összeg szerepeljen benne.

Igen

Kedves Nóra!

A kérdésére inkább szóban válaszolok. Munkaidőben felhívhat ezen a telefonszámon (20) 628-1084.

Kedves Éva!

Mindhárom gyereket 1-es kóddal kell feltüntetni, a férjed munkáltatójának van igaza. Az 5-ös pontban kell jelölni, ha nem minden gyerek után szeretné igénybe venni az adókedvezményt az ember. Javaslatom szerint az 5. b. ponthoz írj 1 főt. A férjed pedig a saját nyilatkozatán ide 2 főt írjon.

Kedves Anikó!
2017-től kedvezően változott a családi kedvezmény számítása az ilyen helyzetben lévő családoknál.
A NAV oldalán lévő tájékoztató egy teljesen hasonló esetet ír le, nem másolgatom ide, ezen a linken megtalálod:
https://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/A_csaladi_kedvezmeny_20170105.html

Kedves Laci!

Igen.
A 203 500 Ft-os bér SZJA-ja 30 525 Ft. A fennmaradó 4 475 Ft-ot járulékkedvezményként tudod igénybe venni.

Kedves Helga!
Mivel az ingatlan több, mint 5 évig a birtokodban volt, így nem kell adót fizetni az ingatlan eladása után, és az adóbevallásban sem kell feltüntetni.
Ha a NAV által készített adóbevallás tervezetet szeretnéd, akkor abban sem kell feltüntetni.

Kedves Judit!
Az ápolási díj adómentes jövedelem. Mivel nem kell adót fizetnie, nincs miből igénybe vennie az adókedvezményt.

Ebben az esetben a magyar munkáltatónál megmarad a magyar munkaviszonya, nem jön létre új német munkaviszony és általában a munkáltató által kiadott jövedelemigazolásban szerepel a németországi munkavégzésért járó bér is.

Kedves András!
Az adókedvezmény mértékét nem befolyásolja a szülők családi állapota.
Az adókedvezmény igénybe vételét viszont igen: a várandósság alatt csak az anya tudja igénybe venni az adókedvezményt a várandósság 91. napjának hónapjától. Az élettárs-apának erre nincs lehetősége.
Előfordul, hogy az anyának nincs miből igénybe venni, mert nincs adóköteles jövedelme. Ebben az esetben az anya az adóbevallásában "átadhatja" az apának a bébi utáni adókedvezményt.
A terhesgondozáson el ne felejtsetek igazolást kérni a várandósság 91. napjáról.
Jó babázást! :)

Kedves Gábor!

Ez attól is függ, hogy melyik országról van szó. Más a helyzet, ha olyan országban dolgozol, amellyel van kettős adózást kizáró egyezményünk, és megint más, ha úgynevezett harmadik országban végzel munkát.
A kérdésed nem teljesen egyértelmű. A magyarországi munkáltatód visz ki külföldre dolgozni? Vagy teljesen független a magyar és a külföldi munkaviszonyod egymástól?

Kedves Zsuzsa!
A családi kedvezményre való jogosultság együtt mozog a családi pótlékra való jogosultsággal.
Alaphelyzetben egy egyetemista és két kisebb gyermek után jó az elgondolásod. A családban az eltartott gyermekek száma 3, a kedvezményezett eltartottak száma pedig 2 gyerek. Ilyenkor a két kisebb gyermek után jár a családi kedvezmény, 2*33 000 Ft összegben.
Nálatok ezt a helyzetet izgalmassá teszi az, hogy az egyetemista gyermek jövedelemmel rendelkezik.
Ugyanis a családi pótlék megállapításánál (illetve adókedvezménynél, az eltartottak száma megállapításánál) figyelembe veendő szabály: Családok támogatásáról szóló törvény 12§. (1) ab) pontja: "családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti örökbefogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él |...| és aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben résztvevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik."
Nézzük meg a rendszeres jövedelem fogalmát. Rendszeres jövedelme annak van, aki legalább három egymást követő hónapban jövedelemmel rendelkezik és ennek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét.
A történet viszont folytatódik a Családok támogatásáról szóló tv. 14. §-ban: "Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. A szüneteltetés a 12. § (1) bekezdése szerinti számítást nem érinti."
A lényeg az utolsó mondat, ami értelmében a létszámba továbbra is figyelembe vehető a legnagyobb gyermek, és kétszer 33 000 forintnyi adókedvezményt igénybe vehettek.
A rendszeres jövedelem megléte igazából nem befolyásol semmit, csak középiskolás gyereknél van eltérés.

Kedves Ilonka Néni!

A leírtak alapján ez egy olyan ingatlan bérbeadás lesz, ahol bérleti díjat nem csak a rezsit kéri el a bérlőtől. A bevétele a bérlőtől átvett rezsi, költsége az Ön által megfizetett rezsiből a bérlőre eső rész. Ez a kettő meg fog egyezni, így jövedelme nem keletkezik. Lehet ilyet csinálni, teljesen szabályosan, viszont sajnos az adminisztrációt ugyanúgy meg kell csinálni, mintha rendes albérlője lenne. Szerződést célszerű kötni, bevétel, költség nyilvántartást kell vezetni és bizonylatot kell kiállítani az átvett pénzről. Sőt az adóbevallásban is fel kell tüntetni a bevételeket, kiadásokat, még akkor is, ha jövedelem nem keletkezik. Sajnos nincs olyan alsó határ, ameddig nem adóköteles az ingatlan bérbeadás.