|
Molnár AnitaAdótréner, családi adótanácsadóMagánszemélyek, családok adóügyeire specializáltam magam. Lakáskiadás, szállásadás, családi kedvezmény, adóbevallás készítés miatt fordulnak leggyakrabban hozzám az ügyfeleim. Elérhetőségeim: E-mail: iroda@tudatosadozo.hu Honlap: http://tudatosadozo.hu/ Blog: http://tudatosadozo.hu/blog/ Ezt is érdemes megnézned: 1. Lakáskiadás tréning: http://tudatosadozo.hu/hosszutavu-lakaskiadas-adozasa-trening |
Kérdezz-felelek
Felváltva gondozásról kérdeznék!
Válás elött vagyunk, és igy akarunk feleségemmel elválni!
Na most, két ügyvéd is furcsán nézett mikor ezt megemlitettem nekik! Azt mondta mind a kettő hogy a magyar jog ilyet nem ismer!
Tehát marad a közös megegyezés és bukjuk az adóvisszatéritést, vagy ezt a könyvelővel kell megbeszélnünk?
Mert állitólag bíróság ilyen jogcimen nem mond ki válást hogy felvaltva gondozás!! Nem értem a dolgot! Ügyvéd mutatta a ptk- ban ilyen jogcim nincsen! Akkor most hogy is van ez? Vagy adóügy független gondolom a válastól és ezeket a könyvelővel egyeztessük?? Köszönöm előre is a válaszát...
Adóvisszatérítéssel kapcsolatban kérem a segítségét. A befizetett adó terhére ( 150.000-160.000,- Ft. )visszaigényelhető-e az egészségpénztárba befizetett maximális összeg után annak 20 %-a, a 150.000,- Ft ?
Köszönettel:
Éva
Igen, a befizetett adó terhére igényelhető az egészségpénztárba befizetett összeg utáni kedvezmény.
Fontos azonban tudni, hogy ezt az összeget a NAV nem utalja ki számodra, hanem az egészségpénztárba kerül jóváírásra.
Volt párkapcsolatomban született egy kislányom. Miután a volt párommal szétmentünk indult egy gyermekelhelyezési per, ami végül közös elhelyezéssel heti váltásban zárult. Ebben a perben én lemondtam részére a családi pótlék részemről , és azóta is mindig lemondok a családi adókedvezményemről is. A gyermek lakcímkártyájában ideiglenes lakcímként a volt párom címe van, állandó lakcímként az enyém. Sajnos nem tudok elmenni a törvényi szabályozáson, hogy hány nap pótszabadság jár nekem. Ugye az adókedvezmények felesben lennének, de a pótszabadságoknál ez nincs meghatározva. A MT csak annyit ír, hogy az kap akinél saját háztartásban van. De ez ugye nehéz kérdés, hogy saját háztartásomba sorolhatom-e ha csak az idő felét tölti nálam. tudom hogy ez nem teljesen adóügyi kérdés, de azért szorosan kapcsolódik hozzá.
Megtisztelő válaszát várva
tisztelettel: Zoltán
Felváltva gondozás esetén a családi pótlék és a családi adókedvezmény felesben jár, így KELL igénybe venni.
Ha Ön gálánsan átadná a gyermek édesanyjának, akkor azt "zsebből" kell intézni, hivatalosan nem lehet átadni.
A Munka Törvénykönyvének 2012. januártól hatályos változása szerint mindkét szülő igénybe veheti a gyermekek után járó pótszabadságot.
Akkor is megilleti mindkét szülőt a gyermekes pótszabadság, ha válás után a gyermekelhelyezés oly módon történik, hogy a szülők megosztott felügyeleti jogot gyakorolnak, a gyermeket felváltva gondozzák.
A pótszabadságot nem kell a szülők között arányosítani, megosztani, mindketten igénybe vehetik az évi 2 napot.
Ha nem , akkor én vissza igényelhetem az én adómból a teljes összeget is?? vagy akkor is csak az én részemet lehet?? Mert akkor ő elbukná azt az összeget!!
köszi előre is a válaszodat... üdv : Kelemen Péter
Jól hallotta: a felváltva gondozás esetén a családi kedvezményt 50-50%-ban vehetik igénybe a szülők.
A gyes nem adóköteles, így a gyes-ből a családi kedvezményt sem lehet igénybe venni. Szerencsére a jövedelmeket éves szinten kell nézni. A gyes lejártakor feltehetően visszamegy dolgozni a volt felesége, az év hátra lévő részében lesz fizetése, abból érvényesíteni tudja az adókedvezményt (feltéve, hogy az elég magas lesz)
Munkáltatóm felé szeretném lejelenteni születendő gyermekem után járó adókedvezményre vonatkozó igényemet. A párommal viszont nevelünk egy nem közös gyermeket. Nem én vagyok a gyermek vér szerinti édesapja, de tőle nem jár semmilyen pénzbeli támogatás. Arra gondoltunk, hogy az adókedvezményt ő rá is igénybe vehetném. A kérdés az, hogy ez hogyan vitelezhető ki? Elég az, hogy egy lakcímen élünk, vagy kell élettársi viszonyról hivatalos okirat, mert még nem vagyunk házastársi viszonyban.
Válaszát előre is köszönjük!
A jogszabály szerint ti két gyermekes családnak minősültök. A nem közös gyermek után a párod jogosult családi pótlékra és a gyermek után járó családi kedvezményt megoszthatja veled.
A születendő gyermek után viszont még nem veheted igénybe a családi kedvezményt, mivel a várandósság idejére a családi kedvezmény igénybe vételére csak az anya vagy a férj jogosult év közben. Ha most a párod nem tudja igénybe venni a családi kedvezményt, akkor majd az adóbevallásban megoszthatja veled, tehát nem fog titeket veszteség érni.
Két forintos adótartozást hogyan kell befizetni?
Köszönettel:Vica
1000 Ft alatti tételt nem kell befizetni (és a NAV sem utalja vissza, ha valakinek ilyen pici a visszaigénylése)
A munkáltató augusztusban is csak egyhavi családi kedvezményt vehet figyelembe.
Ha nem lesz másik munkahelyed, akkor a szeptember-decemberi családi kedvezményt az adóbevallásodban tudod majd érvényesíteni.
2018 Január 31-én született meg negyedik gyermekünk. 2017 januárban a munkahelyemen leadtam a családi adóalapkedvezményhez a nyilatkozatot melyben én igényeltem mind az akkor még három gyermekünk után a kedvezményt.
2017 Auguszutsában a feleségem a munkahelyén leadott egy adóalapkedvezmény nyilatkozatot melyet a magzat után igényelt. Sajnos valami tévedés folytán azt is nyilatkozta, hogy közösen érvényesíti ezt a kedvezményt velem a házastársával. A nyilatkozat leadásakor úgy gondoltuk,hogy én veszem igénybe a három gyermek után a kedvezményt, a feleségem pedig a magzat után. A NAV által elkészített adóbevallástervezetben persze, hogy fizetetndő adó keletezett nem kis összegben mivel a feleségem által leadott nyilatkozatot vették figyelembe mely szerint csak a magzat után vesszük igénybe a kedvezményt. A NAV által készített adóbevallástervezetben a feleségem adóalapkedvezménye az egy gyermekre járó 66 670 Ft kedvezményt tünteti fel. A kérdésem az lenne, hogy ennek a kedvezménynek nem a három vagy több gyermek után járó havonta gyermekenként érvényesíthető
220 000 Ft-nak kell lennie?
Az adóbevallásunkban ki lehet ezt a hibát javítani úgy ahogy eredetileg gondoltuk azaz én 2017-ben a három meglévő gyermekre veszek igénybe adóalapkedvezményt a felségem pedig augusztustól csak a magzatra?
Köszönettel
Varga Mihály
A feleségednek valóban havi 220 000 Ft adóalapkedvezmény jár.
Az adóbevallástervezetet javítsátok ki, hogy a helyes összeg szerepeljen benne.
A 2017. évi adóbevallásomban az ingatlanbérbeadással kapcsolatos költségek között szerepeltethetem-e azokat a lakással kapcsolatban kifizetett rezsiköltségeket, amelyeket arra az időszakra fizettem, amikor a lakásban nem lakott bérlő? Ebben az időszakban felújítási munkákat végeztünk, és a szolgáltatók által kiszámlázott energia- és vízfelhasználást, rendelkezésre állási díjat természetesen kifizettük, mint ahogy a közös költséget is. A hideg hónapokban nem kapcsoltam le a vízmelegítőt, ebből adódóan volt gázfelhasználás is. Ezekről a költségekről számlát nem állíthattam ki, viszont kiadást jelentettek. Elszámolhatom-e ezeket a tételeket költségként?
Üdv: Emese
Családi adó és járulék kedvezménnyel kapcsolatos kérdésem lenne:
Családi adókedvezmény 2017 évre visszamenőleges érvényesítése, egy összegben a májusi szja bevallásban.
2017.06.23-án elváltunk férjemmel. A jegyzőkönyvben az szerepel,hogy 2017.04.21-én volt köteles apa elhagyni a közös házat.(Közös felügyelet,nálam-anyukánál vannak gondozásában a gyermekek)
Férjemmel kibékültünk és 2017.06.30-án a (gyermekek kedvéért visszaköltözött) apuka a házba.
Ettől kezdve ismét együtt neveljük a gyerekeket,de erről semmilyen papírunk nincs.Össze azóta nem házasodtunk,nem vagyunk bejegyzett élettársi kapcsolatban stb.Maximum mi tudjuk és tanuk bizonyíthatják az együttélést.
Én nem is igényeltem soha az „egyedülállók családi pótlék”-át.
Teljes egyetértésben szeretnénk apuka munkaviszonya alapján visszakérni a családi adó és járulékkedvezményt(szja,tej,pej,nyjárulék)(többek között azért,mert én KATA-s vagyok és nem is lennék rá jogosult)
Megtehetjük?Jogosult apa rá?Nyilván nem a 2017.04.21-2017.06.30 közötti időszakokra gondolok.
Ha jól gondolom 10 hónapra szerzett jogosultságot apuka?!
Ez így elfogadható?Támadható?Mit tegyünk,hogy érvényesíthessük?
Előre is köszönöm szakértő válaszát!
A kérdésére inkább szóban válaszolok. Munkaidőben felhívhat ezen a telefonszámon (20) 628-1084.
Családi adózásban akadt némi bonyodalom, ebben kérném segítségét!
Három gyermekünk van ( sz.i.: 2008, 2013, 2017). Férjemmel megosztjuk az adókedvezményt, Ő kettő, én egy gyermekre eső részt. Munkáltatóm szerint a gyermekek neve elé attól függően, hogy az a gyermek Nálam, vagy férjemnél szerepel kell "1" vagy" 2" számot írni. szerintük amelyik gyermek nálam szerepel, az ő neve elé az Én papíromon"1", a másik kettő neve elé "2" számot kell írni. Férjem munkáltatója szerint mindhárom gyermek neve előtti négyzetbe "1" kell írni.
Hogyan van ez, ?
Mi a helyes?
Nem szeretnék később ebből bonyodalmat.
Válaszát előre is köszönöm: H. Éva
Mindhárom gyereket 1-es kóddal kell feltüntetni, a férjed munkáltatójának van igaza. Az 5-ös pontban kell jelölni, ha nem minden gyerek után szeretné igénybe venni az adókedvezményt az ember. Javaslatom szerint az 5. b. ponthoz írj 1 főt. A férjed pedig a saját nyilatkozatán ide 2 főt írjon.
Kedves Keresztesné Molnár Anita!
Családi adókedvezménnyel kapcsoltaban szeretnék Öntől szakértői tanácsot kérni.
A helyzet a következő: Nekem van egy 34 éves öcsém, aki epilepsziás betegséggel született, soha nem dolgozott, rokkant nyugdíjas és saját jogán kap családi pótlékot. Nálunk lakik, hozzánk van bejelentve lakcímileg is, mi tartjuk el, mivel Ő egyedül nem tudja fenntartani magát. Nekem 2 gyermekem van. A kérdésem az, hogy mivel az öcsém tartósan beteg, csökkentett munkaképességű egy háztatrásban él velünk, önmagát egyedül ellátni képtelen kaphatunk-e rá így családi edókedvezményt (mint 3. eltartott személy a családban)?
Válaszát előre is köszönöm:
Tisztelettel: S. B. Anikó
Kedves Anikó!
2017-től kedvezően változott a családi kedvezmény számítása az ilyen helyzetben lévő családoknál.
A NAV oldalán lévő tájékoztató egy teljesen hasonló esetet ír le, nem másolgatom ide, ezen a linken megtalálod:
https://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/A_csaladi_kedvezmeny_20170105.html
203.500 ft a bruttó bérem. Megkaphatom a 2 gyermek után járó adókedvezményt, ami 2018-ban összesen havi 35.000 ft.
Válaszàt köszönöm!
Igen.
A 203 500 Ft-os bér SZJA-ja 30 525 Ft. A fennmaradó 4 475 Ft-ot járulékkedvezményként tudod igénybe venni.
Adózással kapcsolatosan érdeklődnék.Idén eladtuk a házunkat,melyben több mint 20 évet éltünk.2hónap múlva vettünk is másikat,melyre jócskán rá kellett fizetnünk,mert sokkal többe került.
Kérdésem,hogy jövőre ezt be kell-e vallani valahogy (apeh tölti ki az adópapírt)vagy nem kell semmit ez ügyben tenni?
Köszönettel:Helga
Mivel az ingatlan több, mint 5 évig a birtokodban volt, így nem kell adót fizetni az ingatlan eladása után, és az adóbevallásban sem kell feltüntetni.
Ha a NAV által készített adóbevallás tervezetet szeretnéd, akkor abban sem kell feltüntetni.
Azt szeretném megkérdezni, hogy ha csak ápolási díj jövedelem van, akkor nem lehet visszaigényelni személyi adókedvezményt( betegség után járó)?
Köszönöm!
Tisztelettel:
Judit
Az ápolási díj adómentes jövedelem. Mivel nem kell adót fizetnie, nincs miből igénybe vennie az adókedvezményt.
A feltett kérdésre válaszolok mo.-i munkáltató visz ki német országba. Így gondolom könnyebben tud Nekem választ adni az előbbi kérdésre.
Válaszát előre is köszönöm.
Párommal már rég óta együtt élünk, de nem vagyunk házasok.
Most várjuk a babánkat és az lenne a kérdésem, hogy adókedvezmények tekintetében van e különbség ha házasok vagyunk vagy sem.
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel
Az adókedvezmény mértékét nem befolyásolja a szülők családi állapota.
Az adókedvezmény igénybe vételét viszont igen: a várandósság alatt csak az anya tudja igénybe venni az adókedvezményt a várandósság 91. napjának hónapjától. Az élettárs-apának erre nincs lehetősége.
Előfordul, hogy az anyának nincs miből igénybe venni, mert nincs adóköteles jövedelme. Ebben az esetben az anya az adóbevallásában "átadhatja" az apának a bébi utáni adókedvezményt.
A terhesgondozáson el ne felejtsetek igazolást kérni a várandósság 91. napjáról.
Jó babázást! :)
Azután szeretnék tanácsot kérek,hogy mo.-on bejelentett munkaviszonnyal külföldön végzett munka után milyen mértékű adó kötelezettségem lenne. A mo.-on bejelentett bér után szja megfizetésre kerül. A különbséget milyen és mekkora adó terheli? Nem szeretném ha később derülne ki az, hogy ezután adó fizetési kötelességem van.
Válaszát előre is köszönöm!
Ez attól is függ, hogy melyik országról van szó. Más a helyzet, ha olyan országban dolgozol, amellyel van kettős adózást kizáró egyezményünk, és megint más, ha úgynevezett harmadik országban végzel munkát.
A kérdésed nem teljesen egyértelmű. A magyarországi munkáltatód visz ki külföldre dolgozni? Vagy teljesen független a magyar és a külföldi munkaviszonyod egymástól?
Családi adókedvezménnyel kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni.
Férjemmel 3 gyermekünk van, 22 és 8 évesek, illetve egy 3 hónapos. A legnagyobb nappali tagozatos egyetemi hallgató, így családi pótlékot már nem kapunk utána. Az iskola mellett diákmunkát végez, amelynek a jövedelme általában meghaladja a minimálbér összegét. Az a kérdésem, hogy helyes-e, ha mi 66 000,- adókedvezményt érvényesítünk a kettő kiskorú után. Abból kiindulva, hogy három vagy több gyerek esetén gyerekenként 33 000,- adókedvezmény jár, és 2017. január 01. óta a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat végző gyerek is beleszámít a létszámba, de utána nem vehető igénybe adókedvezmény (ezért nem veszünk igénybe 99 000,- forintot).
Válaszát előre is köszönöm,
Zsuzsa
A családi kedvezményre való jogosultság együtt mozog a családi pótlékra való jogosultsággal.
Alaphelyzetben egy egyetemista és két kisebb gyermek után jó az elgondolásod. A családban az eltartott gyermekek száma 3, a kedvezményezett eltartottak száma pedig 2 gyerek. Ilyenkor a két kisebb gyermek után jár a családi kedvezmény, 2*33 000 Ft összegben.
Nálatok ezt a helyzetet izgalmassá teszi az, hogy az egyetemista gyermek jövedelemmel rendelkezik.
Ugyanis a családi pótlék megállapításánál (illetve adókedvezménynél, az eltartottak száma megállapításánál) figyelembe veendő szabály: Családok támogatásáról szóló törvény 12§. (1) ab) pontja: "családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti örökbefogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él |...| és aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben résztvevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik."
Nézzük meg a rendszeres jövedelem fogalmát. Rendszeres jövedelme annak van, aki legalább három egymást követő hónapban jövedelemmel rendelkezik és ennek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét.
A történet viszont folytatódik a Családok támogatásáról szóló tv. 14. §-ban: "Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. A szüneteltetés a 12. § (1) bekezdése szerinti számítást nem érinti."
A lényeg az utolsó mondat, ami értelmében a létszámba továbbra is figyelembe vehető a legnagyobb gyermek, és kétszer 33 000 forintnyi adókedvezményt igénybe vehettek.
A rendszeres jövedelem megléte igazából nem befolyásol semmit, csak középiskolás gyereknél van eltérés.
A leírtak alapján ez egy olyan ingatlan bérbeadás lesz, ahol bérleti díjat nem csak a rezsit kéri el a bérlőtől. A bevétele a bérlőtől átvett rezsi, költsége az Ön által megfizetett rezsiből a bérlőre eső rész. Ez a kettő meg fog egyezni, így jövedelme nem keletkezik. Lehet ilyet csinálni, teljesen szabályosan, viszont sajnos az adminisztrációt ugyanúgy meg kell csinálni, mintha rendes albérlője lenne. Szerződést célszerű kötni, bevétel, költség nyilvántartást kell vezetni és bizonylatot kell kiállítani az átvett pénzről. Sőt az adóbevallásban is fel kell tüntetni a bevételeket, kiadásokat, még akkor is, ha jövedelem nem keletkezik. Sajnos nincs olyan alsó határ, ameddig nem adóköteles az ingatlan bérbeadás.