|
Kérdezz-felelek
Szeretném megkérdezni Öntől, hogy mi lehet a valós oka annak, hogy egy kisbaba születése óta csak nagyon rövid szakaszokban alszik 20-30 perceket.A kisbaba két és fél hónapos, és az anyuka elmondása szerint, nappal is és éjjel is órákat fent van, ha néha elalszik, az sosem több 20-30 percnél, aztán megint fent van pár órát, és alszik 20-30 percet.Tulajdonképpen még sosem aludt órákat, sem nappal, sem éjjel!De ez olyan hihetetlen!, ilyet még sosem hallottam!Valamikor csak kimerül az a pici, és muszáj lenne aludnia!Sokat sír amikor fent van, már nem akar szopni, a cumisüveget fogadja el.El kell mondanom, amit én láttam, az anyuka mellett fekszik egy szimpla ágyon, éjjel, nappal, ha fent van a kicsi, az anyuka ül, vagy épp fekszik, úgy hogy a baba rajta fekszik a mellén órákon át, tulajdonképpen sokszor függőlegesen alszik, nem tud mozdulni, legalábbis nem úgy mintha az ágyában feküdne a saját kis helyén.Majdhogynem csak a szobában élnek egész nap, nem viszi levegőre, sétálni és ezt azzal indokolja, hogy ha nem a megszokott helyen van a baba akkor sír.....Én úgy gondolom, hogy nagyon rossz ez a módszer, mert igenis kell, hogy legyen a picinek saját, nyugodt szférája, ahol egyedül van, ahol szépen egyedül elaludhat, és nem kell őt azonnal felvenni ha megmozdul, vagy hangot ad, másképp is meg lehet nyugtatni, például simogatni, beszélni hozzá.Bár az anyuka már 38 éves, ez az első kisbabája, és talán ő sem tartja ezt a helyzetet kielégítőnek, helyesnek, mégis nap mint nap így él a kisbabával, össze zárva, ölbefogva, sírás, kimerültség mindkét részről, és képtelen ezen változtatni!Milyen következményei lehetnek Ön szerint a babára nézve?És miért van kizárva a baba életéből az Apa és a nagyszülők?Mi a teendő?, hogy lehet ezeket a súlyos problémákat a babaérdekében megoldani?Az anyuka elmondása szerint a gyermekorvos és a védőnő is azt mondta, hogy "nem baj ha nem alszik a baba csak rövid időket, 20-30 perceket, mert érdeklődő tipus, és azért van ez mert nem akar aludni, a társasággal akar lenni!".De könyörgöm, hogy létezhet ez?,és mennyit mondhatott el az anyuka?, és mennyit nem?Tisztelt Doktornő! Kérem sziveskedjék megírni, hogy mi az Ön véleménye a leírtakról.Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Kezs Katalin
Sajnos, amit Ön leír az nem egyedi és nem optimális. Azt javaslom, hogy elsősorban az apukával beszélje meg a helyzetet, illetve keresse meg a gyermekorvost és védőnőt. Ők objektívebben láthatják a helyzetet.
Üdvözlettel: