Balogh Andrea

Balogh Andrea

Gyerekpszichológus
Kedves Kérdezők! Csak a 4-30 év közötti korosztályban előforduló pszichés zavarokkal forduljanak hozzám!

Kérdezz-felelek

Böngéssz a korábbi kérdések és szakértői válaszok között.

20 kérdés ezen a lapon · összesen 1 230

2012. 12. 27.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea !

Igaz az én kisfiam még csak most novemberben volt 3 éves, de remélem tud segíteni a problémánkon,két problémám lenne az első,hogy a kisfiam nagyon vadul viselkedik az apukájával,minden előzmény nélkül rá üt, nem fogad neki szót,csak ha \" megzsarolom hogy anya szomorú lesz, vagy nem játszom vele, nekem mindent megcsinál, kimutatja,hogy mennyire szeret, de apával nagyon gonoszul viselkedik, persze hogy apa kevesebbet foglalkozott vele, mert dolgozik, de én is egy héten kétszer háromszor elmentem dolgozni,addig a mama vagy a dédi vigyázott rá, most már óvodába járunk/nehezen rázkodtunk bele mivel nagyon nagyon anyás / ebéd után hozom el,/január közepétől próbálnám az ott alvást/, de ezt a viselkedést már majd egy éve csinálja,most már az óvodába is bánt mindenkit,hiba magyarázok neki nap mint nap, megígéri,hogy többet nem csinálja , de nem tarja be, pedig elmondja,hogy mit csinált rosszul.Már próbáltam büntetni is, a kukásautó a mindene, megvontam tőle,hogy nem nézzük a kukásokat, de ez sem használt. Ilyenkor mit tehet a szülő ?
A másik problémám,hogy nagyon keveset alszik,pedig mondja,hogy fáradt, délután maximum 1 órát, nagyon mozgékony gyerek ,minden héten megyünk tornázni,ha az idő engedi kimegyünk az udvarra, sokat foglalkozom vele, nem nagyon játszik egyedül,reggel 6- 7 óra között ébred, este 9- fél 10-ig legkésőbb alszik, meg van a rendszeresség,vacsora,fürdési idő,meseolvasás minden elalvás előtt, nagyon ritkán alussza végig az éjszakát,szomjas, pisilni kell, anya hol van / külön szobában alszik születésétől fogva /.Ha már fáradt összevissza beszél,direkt mindennek az ellentétét csinálja, csak velem lehet rá hatni, de akkor meg elkezd hisztizni. Édesanyám azt mondta,hogy túl szigorúan fogom,/ még is csak nekem fogad szót, és nagyon kimutatja ,hogy szeret / én úgy gondolom,hogy kicsinek kell tanítani a gyermeket.
Nagyon remélem ,hogy tud segíteni, mert már nem tudom mit csináljak, nem veszekszünk a párommal, de így sokkal több a feszültség, azt mondja hogy,a kisfiúnk őt nem szereti, pedig ez nem így van.
Előre is köszönöm szépen a válaszát !
Timi
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

A kisfia viselkedésével kapcsolatában érdemes lenne leülnünk egy egy órás beszélgetésre, annak érdekében h részletesen fel tudjuk építeni a teendőket, hiszen a háttér, ami megteremt egy ilyen megnyilvánulást igen összetett, így a megoldás is!Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2012. 12. 27. 18:43Még nincs értékelés
2012. 12. 13.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Doktornő!

Tegnap voltam a 6 éves kislányom 1. osztályos fogadóóráján, ahol az osztályfőnöke azzal fogadott, hogy a kislányom azt mondta, hogy én üzenem, hogy nem kell tornáznia, mert meg van fázva. Nagyon meglepődtem, természetesen nem volt igaz, és nagyon kellemetlen volt a szituáció, főleg, hogy a kislányom az utóbbi időben nagyon sokat hazudik a mindennapokban is. Hazaérve megkérdeztem tőle, hogy miért nem tornázott és erre az én édesanyám felelte, hogy mert akkor kellett bepótolnia a matematika házi feladatát, amit itthon nem csinált meg a hétvégén. Nagyon elkeseredett az édesanyám, amikor elmeséltem neki a teljes történetet.
Mostanában nagyon sok hazugságon rajta kapom, pl. azt mondja, hogy már fürdött és fogat mosott, holott tudom, hogy nem, hiszen hiába van pizsamában, a fürdőben nem járt; azt állítja, hogy elpakolta az iskola táskáját, holott látom, hogy amióta hazajött, hozzá sem nyúlt; elvesz a testvérétől valamit és letagadja; bemegy a testvére szobájába, rendetlenséget csinál és letagadja.
Jelenleg ott tartok, hogy \"szobafogságra\" ítéltem, elvettem a tv-t, csak a konyhába és a fürdőbe jöhet ki a szobájából, abban bízva, hogy elgondolkodik azon, hogy miért nem szabad hazudni. Mindig próbáltam őszinteségre nevelni őket, nagyon közel állunk egymáshoz, mindig mindent elmondhatnak nekem, nem értem, miért viselkedik így.
Családi helyzetünk tavaly nyáron nagy mértékben változott, mert a gyermekek édesapja elköltözött tőlünk. Idén nyáron hozzánk költözött a mostani párom - őt látszólag elfogadták a gyerekek és a párom is elfogadta őket - valamint az édesapjuk is bemutatta már az új barátnőjét, akiről szintén jó véleménnyel voltak a gyerekek.
Sajnos a kislányom elég akaratos, néha nehéz kezelni a dühkitöréseit, gyakran képes felnőttekkel is verekedést kezdeményezni, a hátuk mögött grimaszokat vág és csúfolkodik, vagy utánuk rúg, gyakran csapkodja, rugdossa az ajtókat. Az ilyen rohamokat én viszonylag jól kezelem, de sajnos kéthetente az édesapjuknál már más a helyzet, az apa édesanyja többször bántalmazta a kislányt, melyet a 9 éves fiam a telefonjával rögzített is.
Szeretném a tanácsát kérni, hogy Ön szerint ez a kettős nevelés hatása-e, vagy \"csak\" a kiskamaszkor.
Köszönettel, Hajnal
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Elolvastam a levelét, és ha teheti minél előbb keressen meg telefonon, egyeztetünk egy időpontot és személyesen megbeszéljük a tennivalókat, mert ez a jelenlegi állapot könnyen válhat kórossá is, jó nevelési technikák szükségesek ahhoz, h a kislánya meg tudja oldani az új helyzetek új érzelmi kihívásait ! Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:


Balogh Andrea2012. 12. 13. 13:35Még nincs értékelés
2012. 12. 13.⧉
Olvasói kérdés
Segítségét szeretném kérni a 4 éves kislányom óvodai gondunkra!
A tavai évet egy másik óvodában jártuk ! Onnan átírattam a kerület legjobb hírű óvodájába mert a kis érzékeny visszafogott nehezen barátkozó de viszont okos hamar megtanul mindent , nem érezte ott jól magát minden nap győzködnöm kellett h muszáj oviba menni sírni már nem sírt beletörődött , óvónők nem figyeltek rá... sokszor azt láttam h egyedül sétafikál a terembe magányosan , nem segítették a beilleszkedését. + több negatív élmény. Májusra kezdte csak jobban érezni magát lettek barátai is de én addigra már átírattam a másik oviba ahová fel is vették!
Most már 3 hónapja jár oda (sokkal jobb óvoda óvónők is jobbak) viszont ö az egyedüli kicsi a többi 5,6 évesek . Csak ide volt hely . Mi erre folyamatában jöttünk rá h ez igazából nagy csoport.
Az igazi gondunk viszont másfél hete kezdődött minden nap többször fájlalja a fejét de aztán játszik tovább, óvónő szerint sz pszichés és egyre sűrűbb .Orvosnál voltunk nem talált semmit ,figyelgessük azt mondta.
Kérdeztem tőle h mi az amit nem szeret az oviban ,kiderült h az a 2-3 kislány aki szokott vele játszani túl sokat irányítja és teszik veszik öt mint egy rongy babát . Ö meg ezt tűri nem tudja kezelni.
Ma meg azt ajánlották hogy megpróbálják öt áttenni az ö korosztályának megfelelő csoportba ahol jobban is fog fejlődni!
Nos hát nagyon tanácstalan vagyok hogy kitegyem öt megint egy váltásnak!!!????
Köszönöm előre is válaszát !!
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Elolvastam a levelét, és ha teheti minél előbb keressen meg telefonon, egyeztetünk egy időpontot és személyesen megbeszéljük a tennivalókat, hiszen ezt a problémát nagyon személyre szabottan, pontosan körülhatároltan kell megoldanunk annak érdekében, h a kislánya egészséges fejlődése biztosítva legyen! Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:


Balogh Andrea2012. 12. 13. 13:32Még nincs értékelés
2012. 12. 13.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!a 6 és féléves fiam az elmult 1 hónapban 5 ször bekakil az oviba.eddig semmi gond nem volt a wc terén.Aza a furcsa,hogy nem is szól,ha hazajön nekem pedig nem szidom le.de a legdurvább hogy ebéd és alvás alatt is a kakiban ül és fekszik.azt mondja nem engedték ki!lehet tényleg így van,mert elég szigórúak az óvónénik.de nem veszik észre hogy a gyerek feszült és csak ül egyedül egy helyben,mert teli a gatya????Mit tehetnék?előre is köszönöm válaszát!
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Elolvastam a levelét, és ha teheti minél előbb keressen meg telefonon, egyeztetünk egy időpontot és személyesen megbeszéljük a tennivalókat, mert sok változtatásra, munkára van valóban szükség ahhoz, h ebből az állapotból kimozdíthassuk a kisfiát! Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea Gyermekpszichológus

Balogh Andrea2012. 12. 13. 13:29Még nincs értékelés
2012. 12. 13.⧉
Olvasói kérdés
Tisztelt Doktornő!

3 gyermekünk van(6,4 és fél évesek) férjemmel igyekszünk boldog, kiegyensúlyozott gyermekekké nevelni őket, ám ez nem könnyű számunkra.
A középső gyermekünk rettenetesen akaratos, hisztis, sokat veszekednek a testvérével is.
Vannak napok, amikor egész nap fegyelmezni kell őket, ami teljesen kiborít minket.
Van, amikor felkel éjjel kellős közepén és kakaót kér, felébresztve a hisztijével mindenkit.
Sokszor érzem azt, hogy jobb lenne világgá mennem, mert ezt már nem bírom, van amikor a férjem is engem okol, pedig én igyekszem vele is foglalkozni, türelmesebb lenni, de nehéz.
Kérem, írja meg mit tanácsol! Köszönettel.
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Elolvastam a levelét, és ha teheti minél előbb keressen meg telefonon, egyeztetünk egy időpontot és személyes megbeszéljük a tennivalókat, mert sok változtatásra, munkára van valóban szükség ahhoz, h se a gyerekei, se ön ne roppanjon bele ebbe az állapotba és az egészséges gyermeki fejlődés ritmusa biztosítva legyen! Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:

Balogh Andrea2012. 12. 13. 13:26Még nincs értékelés
2012. 12. 13.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!

Aggódó szülő vagyok egy kisfiam van aki idén kezdte az ovódát, márciusban tölti a 4 évet be.Eléggé elkapattuk én és a férjem illettve a nagyszülők is első gyermek, unoka aki elég nehezen is foggant meg. Nagyon tartottam az ovitól de eddig nagyon rendesen viselkedett,de most már nem akar szót foggadni az ovónéniknek, verekszik ami nem volt rá soha jellemző illetve dobálja a ruháit,ha bejönnek az udvaról. Teljesen tanácstalan vagyok mert itthon ez nem jellemző rá, bár a fegyelmezést nehezen tűri ami abból áll hogy bűntető székben kell ülnie amíg én nem mondom hogy felkelhet,akkor sír ordít és rángatja magát, de pár pillanat megnyugszik és megbeszéljük az adott problémát, ami hat is rá.Az ovónénink mondta hogy már nem akar játszani így vele senki, pedig mindig arról beszél,hogy most a barátom ez meg az. Itthon is ha kinnt vagyunk a játszótéren türelmesen kivárja a sorát szépen játszik az ismeröseim gyerekeivel.Nagyon szeret oviba is járni és nem értem ,hogy ott miért viselkedik így!Nagyon szépen köszönöm előre is a válaszát.
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Elolvastam a levelét, és ha teheti minél előbb keressen meg telefonon, egyeztetünk egy időpontot és személyes megbeszéljük a tennivalókat, mert sok változtatásra, munkára van valóban szükség ahhoz, h a kisfia át tudjon lépni egy következő érzelmi fejlődési szakaszba! Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:


Balogh Andrea2012. 12. 13. 13:21Még nincs értékelés
2012. 11. 25.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Először is elnézést a kérdésemért...de én Öntől szeretnék kérdezni (igaz a kisfiam még csak 2 és fél éves) :)
Bölcsödei beszoktatás a téma.
Talán ott kezdeném,hogy a kisfiammal eléggé össze voltunk/vagyunk nőve(amit soha se bántam). Két éves koráig szoptattam is,magától hagyta el,igaz néha még mindig odabújik,hogy érezze az arcával a bőrömet.
Nagyon értelmes,szépen beszél,napról-napra választékosabban. "Dackorszak" kezelhető (elsősorban figyelemelterelést alkalmazok) ...viszonylag szófogadó,apróbb huncutságoktól eltekintve...de érzi a határokat.
Szeptemberben kezdtük a beszoktatást egy családi napközibe (2 gondozónőre 7 gyerek van). Mivel csak januárban kezdek dolgozni (ez a beszoktatás megkezdése után derült ki), így a gondozónővel megbeszéltük,hogy a kisfiam tempójában fogjuk a folyamatot "véghezvinni".
Így sikerült otthagynom mindig úgy,hogy nem sírt,elköszönt,tudta,hogy anya dolgozik és jönni fog ebéd után. Viszont napközben elkezdtem neki hiányozni,néha sírdogált,de a figyelme elterelhető volt. A gondozónők figyelmesek,aranyosak és rengeteg energiát "tesznek bele".
kb. 1 hónapja elesett a bölcsiben (az arcát,orrát ütötte meg).Úgy érzem,hogy akkor ott szüksége lett volna rám,és nem voltam ott. Azt tapasztalom,hogy azóta ha itthon is kikerülök a látóteréből pl. zuhanyozni megyek,akkor pánikba esik,sír,keres,félelmet látok a szemében,nem hiszti. (még akkor is,ha előtte szólok,hogy hova "megyek")
A bölcsiben már csak sírva tudom ott hagyni. Ha mégis sikerül megvigasztalniuk,akkor is egy idő után újra kezdi. Már nagyon megvisel engem is,nem akarom kínozni. …nem látom a megoldást,hogy hol-hogyan lehetne ezen a helyzeten átbillenteni.
Amúgy az itthoni viszonyunk továbbra is jó,nem látok benne haragot,sértődést, megbántottságot . Most már a szeretetét is ki tudja mutatni,rengeteget simogat,szeretget,ölel,puszilgat. (igaz ő is sok szeretetet kap tőlem/tőlünk).
Mivel jelenleg tudom egy kicsit rugalmasabban alakítani az életemet...így több minden megfordult a fejemben,és ebben kérném a tanácsát.
Gondoltam arra,hogy most nem mennénk egy ideig,és majd januárban újra kezdenénk. (igazából azért "erőltetném", mert félek,hogy szeptembertől az oviba a sokkal több gyerek közé még nehezebben szokna be)
…. bármilyen javaslatra vevő vagyok, ami a kisfiam érdekét szolgálja. Várom mielőbbi válaszát! Köszönöm! Tisztelettel! Rózsa
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Elolvastam a levelét, és az a véleményem, hogy mindenképpen érdemes lenne leülnünk első körben egy egy órás beszélgetés erejéig, ahol részletesen, az ön gyerekére szabottan át tudjuk beszélni a teendőket. Ha gondolja keressen meg és nagyon szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2012. 11. 25. 08:06Még nincs értékelés
2012. 11. 18.⧉
Olvasói kérdés
Üdvözlöm!
Tanácsát szeretném kérni. óvodás kislányom decemberben lesz 6 éves és szeptembertől iskolába kellene menjen.de az óvodában nem hajlandó beszélni se az ovónökkel sem a dadával csak a gyerekekkel beszélget.a közös foglálkozáson a gyerekekkel közösen énekel,verset mond.Óvodán kivül beszél felnőttekel igaz kicsit szégyenlős.az egyik óvonő folyamatosan piszkálja is ez miatthogy nem beszél.ugy mond zsarolja ha nem beszélsz nem moshatsz fogat stb...most azt mondták ha nem beszél velük visszatartják és nem mehet iskolába.ezt megtehetik?hisz más felnőttekel beszél ,de ez az egy óvonő miatt senkivel nem akar mert fél ha a többivel beszél piszkálni fogja amiatt vele miért nem.a foglalkozásokon 100%részt vesz,mindent megcsinál.érettnek is tartják az iskolához.a beszéd miatt van gond.várom tanácsát,köszönöm:natasa-4
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Az ön által leírtak alapján nagy valószínűséggel szelektív mutizmusról van szó az önök esetében, de a pontos diagnózishoz elengedhetetlen h megnézzem a kislányát. Amennyiben szelektív mutizmus lesz a diagnózis, ezt egyrészt nagyon szépen lehet kezelni, másrészt pedig az iskola/a környezetváltás, ahol a gyerek nincs beskatulyázva még jót is tehet!!!
Ha gondolja keressen meg és szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2012. 11. 18. 17:05Még nincs értékelés
2012. 11. 14.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea! Három gyermekes anyuka vagyok! Van egy hét és fél éves fiam,és négy és fél éves iker lányaim.A kisfiammal kapcsolatban szeretnék öntől tanácsot kérni.Már egy ideje,számomra nem megfelelő a viselkedése.Először csak a reggeli öltözködésnél voltak problémák.Ez a ruha nekem nem jó,ez a zokni rojtos stb.stb.Ez mind hisztivel egybe kötve.Eleibe próbáltam a kedvébe járni,de rájöttem,hogy semmi értelme.Ezek után következet az ok nélküli hisztije,de oly módon,hogy szinte ön kívüli állapotban volt.Ilyenkor próbáltam szépen megkérni,hogy hagyja abba,de annál jobban folytatta.Sajnos,volt olyan eset is,amikor már nem tudtam magam tűrtőztetni és eljárt a kezem.Utána jött a lelkiismeret furdalásom,hogy miért kellett ezt csinálnom,hogy mit rontottam el,hogy idáig jutottunk.A nyár folyamán egyre többször mondta nekem,hogy mert te nem szeretsz ,utálsz engemet,elköltözök itthonról.Hiába próbálok vele beszélni,hiába kérdezem,hogy miből gondol ilyeneket,nem tud rá választ adni.Ráadásul szeptemberben megkezdtük az iskolát,nem is lenne vele gond,ügyesen számol,szépen ír,viszont a házi feladat megírásakor jön a hiszti,azzal a szöveggel,hogy én ezt nem tudom megcsinálni,ez túl nehéz,ilyenkor megint van egy kis összeveszésünk,de előfordul az is hogy elkezd velem kiabálni.ilyenkor az következik,hogy nálam is elszakad a cérna és ismét kiabálok vele.Megverni nem akarom,de nagyon nehéz tűrtőztetnem magam.Nem tudom,hogyan magyarázzam meg neki,hogy mindenki nagyon szereti ebben a családban.El se tudom képzelni mi válthatta ki belőle ezeket az érzéseket.Mindig mindent megkapott,amit szeretett volna,amit megígértünk neki,mindig teljesítve volt.Soha nem csaptuk be.Nagyon el vagyok keseredve!!!! Válaszát előre is köszönöm!!!
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Elolvastam a levelét, és mindenképpen javasolnék egy személyes konzultációt első körben, hiszen rengeteg kérdést át kellene beszélnünk, úgy nevelési eszközök területén, mint motivációs és keretrendszert illetően, annak érdekében h a fejlődés lépései a továbbiakban is biztosítva legyenek. Ha gondolja keressen meg, egyeztetünk egy időpontot és átbeszéljük a teendőket. Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2012. 11. 14. 17:43Még nincs értékelés
2012. 11. 14.⧉
Olvasói kérdés
Kedves doktornő! Van egy 7 éves kislányon második osztályos és az lenne a peoblémánk hogy nem figyel oda órán és zavarja az órai munkát . Az osztály egyik legjobb tanúlója,jár plusz matematika szakköre és zeneiskolába is furulyázni tanúl.Nem tudom mi lehet a probléma ha jó tanúló a tudásával nincs probléma azt mondják a tanárai csak nem figyel órán nem fogad szót nekik. Szeretném ha tudna egy megoldást mondani erre.Előrre is köszönöm.Üdv:Ferenc
Szakértői válasz
Kedves apuka!

Elolvastam a levelét, és mindenképpen javasolnék egy személyes konzultációt első körben, hiszen rengeteg kérdést át kellene beszélnünk, olyan háttér információkat, amelyek fenntartó tényezői lehetnek ennek az állapotnak. Ha gondolja keressen meg, egyeztetünk egy időpontot és átbeszéljük a teendőket. Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2012. 11. 14. 17:40Még nincs értékelés
2012. 11. 01.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!

Szeretnek Ontol tanacsot kerni a 3,5 eves kisfiammal kapcsolatban. Surgos lenne beszelnem egy pszichologussal, de kulfoldon elunk, ezert nincs lehetosegem ra. Vallal -e On internetes segitsegadast, peldaul a skypon?
Koszonom valaszat; Nagy E.
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Igen, vállalok, de előtte mindenképpen keressen meg telefonon egy időpont egyeztetés céljából.
Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2012. 11. 01. 07:08Még nincs értékelés
2012. 11. 01.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!

Kislányom nyáron töltötte a 3 évet ,szeptembertől óvodás, előtte bölcsis is volt.
Nem volt gond a beszokással ,talán a bölcsi miatt is ( bár nyáron itthon volt, mert márciusban kistesója született...
Az oviban (vegyes csoport) jól érzi magát, szívesen megy, aktív, tevékenykedik a többiekkel, azonban a délutáni alvás után vigasztalhatatlanul sír.Már ott sem uzsonnázik, mert az óvónők tanácsára ébredéskor érte megyek. ( Ha esetleg korábban ébred, és odaül az asztalhoz, akkor sem eszik, csak sírdogál).
mikor már átveszem is sír, bár akkor már nem meggyőződéses sírás, inkább olyan direkt jellegű.


Bölcsiben is volt hasonló, de nem minden nap.
Tudni kell, Dorkának a születésig volt egy ikertestvére.
Mindig nagyon kötődött, érzékeny kislány.
Kishúga ( fél éves) már a pocakban családtag volt, sosem volt féltékenység, az első perctől szeretgeti, mi is bevonjuk minden tevékenységbe, amibe lehet.

Vajon mitől lehet ez?
Hogy tudom őt segíteni?

Válaszát előre is köszönöm!
Gabi
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Leválási szorongást sejtek a háttérben, de annak érdekében h a diagnózis pontos legyen és ne csupán feltételezés, érdemes lenne megnéznem a kislányát és akkor a diagnózis függvényében konkrét megoldási javaslatokkal tudok szolgálni. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2012. 11. 01. 07:06Még nincs értékelés
2012. 11. 01.⧉
Olvasói kérdés
Tisztelt Szakértő!
Nagyobbik lányom közel 3 és fél éves, erős akaratú, és az alapján, amit a hasonló korú gyermekekkel küzdő szülőtársaimnak válaszolt, nyakig van a dackorszakban meg abban, hogy feldolgozza az óvoda miatti leválást. Egy gyakorlati problémával fordulok Önhöz. Pár hónapja nagyon elkezdett variálni az öltözködés terén. Amikor értem, hogy mi a preferenciájának az alapja (pl. a nadrágnak legyen gumis a dereka és ne túl merev az anyaga) igyekszem a kedvére tenni, de a napokban elkezdett a kabát/ mellény miatt "szenvedni", mondván nem jó, nem lányos, inkább a kék kardigánt stb. A hideg idő miatt viszont fontos a meleg öltözet, nem tudok és nem is akarok vitát nyitni azon, hogy milyen kabátot vegyünk fel- van, ami van - főleg hogy az alig egy éves togyogónkat is éppen elég belegyömöszölni a kabátba-sapkába. Viszont a nagylányom sokszor le is rángatja magáról a nem kívánt ruhadarabot.
Amennyiben lehet, ebben a kérdésben szeretnék ellentmondást nem tűrő lenni, azaz mondjuk nem jutalommal kecsegtetni őt azért, ha felveszi és magán hagyja a kabátot, hanem elfogadtatni, hogy ez van és kész. Általában igyekszem rugalmas, kreatív, figyelem elterelő (is) lenni, de ez a dolog, valahogy beteszi nálam a kaput.

Válaszát előre is köszönöm!
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Ebben a korban nagyon fontos a keretek meghatározása, érdemes lenne eljönnie egy egy órás beszélgetésre, ahol konkrét nevelési struktúrákat tudok önnel megosztani annak érdekében, hogy a gyerek fejlődése szempontjából a lehető legjobb módszerekkel segítse őt szülőként ezen az úton. Ha gondolja keressen meg, nagyon szívesen segítek. Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2012. 11. 01. 07:03Még nincs értékelés
2012. 11. 01.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Én egy apuka vagyok és van egy 5 és 7 éves lányom a feleségemmel most kezdjük újra a kapcsolatunkat mert volt egy kis félrelépése a lányok kb 10 hónapja viselkednek úgy ahogy nem szoktak nem fogadnak szót mindenért könyörögni kell nekik még akkor is ha nagyon szépen kérem.Sokan azt mondják hogy a gyerekek megérzik ha valami probléma van a családdal.A feleségem éjszaka én meg nappal dolgozom amióta a feleségem elkezdett flörtölni az illetővel azóta kezdte elhanyagolni a gyerekeket inkább elment melózni mint hogy velünk legyen és azóta elég sokszor mondták neki a gyerekek hogy gyűlöllek,utállak de nekem meg 90%-ban szót fogadnak de neki meg nem pedig alsó tagozatos tanító és sajnos tudja hogy a gyerekek sokkal jobban kötődnek hozzám mint hozzá mert én elég sokat viszem őket horgászni, kirándulni ,játszótérre meg ahová tudom.Amikor le kell fektetni őket akkor nekem kb 15 percbe kerül mese olvasás egy puszi és kész, neki kb 1 órába telik amire le tudja fektetni őket de legtöbbször segítenem kell neki mert már én nem bírom idegekkel kérdésem az lenne hogy mit tegyünk hogy máshogy viselkedjenek a gyerekek az anyukkal és szófogadóbbak legyenek. Előre is köszönöm a segítséget
Köszönettel: Gábor
Szakértői válasz
Kedves apuka!

A szülők közti érzelmi elhidegülés, az esetleges veszekedések, az anya részéről bekövetkezett érzelmi elhanyagolás természetesen nagy hatással van a gyerekek érzelmi fejlődésére, főleg ebben a korban. A biztonságérzetükön esett csorba,amit kétlem hogy szülőként helyre tudnak billenteni. Természetesen az önök munkája is szükséges, de ez mindenképpen pszichológiai tanácsadást igényel úgy az önök, mint a gyerekek részére, annak érdekében hogy fel tudják dolgozni a veszteségeket és át tudjanak lépni a következő fejlődési szakaszba. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2012. 11. 01. 06:59Még nincs értékelés
2012. 11. 01.⧉
Olvasói kérdés
Kisfiam decemberben lesz harom eves. Nagyon okos, ertelmes gyerek, szepen beszel, hihetetlen jo a memoriaja. Nagyon szeret a figyelem kozeppontjaban lenni, ha beszelgetunk mellette nagyon harsany lesz, mindig tul akar kiabalni minket. Nagyon szereti ha dicserik, mi meg gyakran dicserjuk, mert igy veljuk erositeni az onbizalmat. Adott esetben szidjuk is, de ugy veljuk hatarok kijelolese is fontos. Van egy negy honapos huga, es amikor allapotos voltam, (kb 6-7 honapos) elkezdett tikkelni a szemevel. nem tudtuk pontosan hogy az valtotta ki , hogy mindenki kezdte kerdezni, hogy varja-e a kisteso erkezeset, o meg nem tudta pontosan milyen lesz, vagy neha ugy tunt, hogy egy-egy "cifrara" sikeredett hiszti kozbeni szidas kovetkezmenye. Amiutan szultem erdekes modon megszunt. Szeptembertol elkezdte a napkozit. Az elso ket hetben sirt amikor elvaltunk es delben elalvas elott, de azon kivul ugy tunt, hogy jol van. Ket het utan mar nem sirt reggelente sem. Most kb tiz napja nem megy napkozibe mert beteg volt, es egy par napja jelentkezett ujra a tikkeles, es melleje meg a labaval is kenyszeresnek tuno mozdulatokat vegez: sarokra all es a labfejet probalja begorbiteni. A hangulata koznem nem valtozott; jokedvu es a kornak megfeleloen dacos. Probalunk minel tobbet foglalkozni vele, egyutt jatszani, a kisteso sem igenyli mar annyira a figyelmemet mint az elso hetekben. Persze a dackorszaka csak fokozodik es nagyon duhos, sir ha valami nem ugy van ahogy szeretne. Elofordul, hogy megkerjuk valamire szepen tobbszor is es ha nem teszi meg, a ferjem erosen raszol. Imadja az apjat es ezert ilyenkor erzekenyebben erinti a dorgalas, sirni kezd. Az akarata csorbitasa, a napkozi vagy a kisteso lehet a tikkeles kivaltoja, vagy mindharom egyszerre? Egy aggodo anyuka
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

A fiúk idegrendszere sérülékenyebb, ezáltal nagyobb arányban érintettek a tikkelés terén mint a lányok. A hiperaktív, erősen korlátozott, mozgékony izgága gyermekeknél gyakori eset. Saját nyugtalanságuk kielégüléséért küzdenek, így mutatkoznak meg rajtuk a tik jelei. Mindenképpen próbáljon meg valahogy feszültségmentes helyzetet teremteni, nem észrevenni és nagyon fontos, hogy tilos rászólni a gyerekre, hogy hagyja már abba és nyugodjon meg. Amennyiben a gyerek tünetei visszatérnek, ahogyan az önök estében is, viselkedésterápiával kedvező hatást érhetünk el. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2012. 11. 01. 06:52Még nincs értékelés
2012. 10. 25.⧉
Olvasói kérdés
3.3/4 éves fiamra sok mindent ráhagytunk a mama apa és anya.Egyedüli gyerek hiszti verekedés,harapás.Ha próbálom fékezni fokozodik olykor tör zúz.Megbeszélném ha lehetne,de még jobban kiborul.Elfogy a türelem fenékre csapás kiabálás igy\" szép\"lassan lenyugszik.Egy ideig jó volt a büntetőszönyeg de ez már a múlt.Apa 7 után jön haza és csak meséket nézünk lefekvésig ami 9-10 óra.Amúgy értelmes okos kisfiú.Ha ő érvényesül.Most szóltak az oviban ott is jelentkeztek a gondok.Hogyan tudnám orvosolni helyzetet? Szabályok?Módszerek amig nem késő.
Szakértői válasz
Kedves szülő!

Keretek szükségesek valóban a gyermeknevelésben, következetesség és kitartás. Ajánlanék önnek egy egy órás nevelési tanácsadást, ahol részletesen meg tudjuk beszélni a teendőket, ha gondolja keressen meg és szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2012. 10. 25. 17:24Még nincs értékelés
2012. 10. 25.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!Kisfiam tíz éves nagyon jó tanuló jó magatartású kisgyermek.Pici korától nagyon szorong ami eddig csak kéztördelésbe hasfájásokban nyilvánult meg nála.Pár éve hümmögő hangokat kezdett el kiadni,amit férjemmel csak egy rossz szokásnak tituláltunk.K.b egy hónapja egyik reggel hasmenés másik reggel hányás akadályozta abban,hogy iskolába tudjon menni.Most ott tartunk,hogy a fejét rángatja és az ujjait.Nem jár iskolába nagyon aggódunk az édesapjával.Öt ez nagyon zavarja szégyelli de azt mondja nem tudja irányítani.Tudom,hogy a terápia is sokat segíthet neki de úgy gondolom,hogy a szorongásain csak a beszélgetés nem segít.Gondolom a szakember fogja majd eldönteni,hogy kell e neki gyógyszeres kezelés is.csak azt szeretném megtudni öntől,hogy ezek a tikkek amit a fejével csinál elfognak e neki múlni ha a szorongásai csökkennek.Köszönöm szépen.
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Ezek a tünetek már inkább kényszerbetegségre utalnak, nem csupán szorongásra!A tünetek a gyógyszerek és terápia hatására folyamatosan csökkennek majd, de ez hosszú folyamat eredménye. Ha gondolja keressen meg és egyik gyermekpszichiáter kollégámmal szívesen bevállaljuk az önök esetét, úgy a gyógyszeres mint a terápiás részét. Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:
Balogh Andrea2012. 10. 25. 17:20Még nincs értékelés
2012. 10. 23.⧉
Olvasói kérdés

Kedves Andrea!
Kislányom 4 és fél éves, középső csoportos óvodás. Az óvónénije ma reggel megállított, hogy gyermekem \"kicsit átesett a ló túloldalára\" szerelem ügyben. Hozzátette, hogy ez ugyan életkori sajátosság, de lányom túlzásba esett. A csoportban egy kisfiútól időnként már szét kell választani, mert mindig csókolózni szeretnének. Otthon is sokat mesél a kisfiúról, bár előfordul, hogy hetente másba szerelmes. Természetesen mindig meghallgattam, meséltettem, kérdezgettem.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy férjemtől elváltunk és nem túl rég költöztem el gyermekeimmel (fiam 13 éves). Van egy társam, de lányom otthon nem lát, nem hall semmi olyasmit, ami ezt a viselkedést, hozzáállást indokolná.
Abban kérném segítségét, hogy hogyan tudnám ezt a problémát úgy megoldani, hogy fejlődésében törést ne okozzak, illetve ne legyen a gyermek gátlásos.
Köszönettel: Szilvia

Szakértői válasz

Kedves anyuka!

A kislánya ezen szélsőséges viselkedésének oka van, és valóban kár lenne ha egy fajta regresszív viselkedés hátráltatná őt a fejlődésben, ezért arra kérem ha teheti keressen meg egy egy órás beszélgetés erejéig és akkor részletesen fel tudjuk térképezni úgy a probléma hátterét, mint a megoldási lehetőségeket. Elérhetőségem: 30-355-0177


Üdv.:

Balogh Andrea2012. 10. 23. 07:16Még nincs értékelés
2012. 10. 23.⧉
Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Kisfiamat születése óta egyedül nevelem, de az apuka is látogatta kéthetente rendszeresen. Így a fiam megszokta, hogy van apukája, két hetente jön, jót játszanak és elmegy. Ez a gyakorlat működött egészen 4 éves koráig, amikor is apuka bejelentette, hogy nem látogatja tovább nálam a gyereket, elviszi magához. Hivatalos egyezség is született: egy pár alkalommal egy napra, aztán két napra viszi el. Nos ez első pár alkalommal nem is volt baj az elvitelekkel, de most az utóbbiaknál már nem akart menni a fiam az apjához, és a múltkor is úgy jött haza, hogy ugye anyu, nem hagyod, hogy többet elvigyen apa. Nem mondtam rá semmit, vártam, hogy egy kicsit lenyugodjon. De nagyon aggódom, mert közeledik a két napos elvitel, és ha már az egy naposakat így reagálta le, félek, hogy az ott alvás ellen is nagyon tiltakozni fog. Ő eddig csak velem aludt.
Mit tanácsol, hogyan készítsem fel a gyereket, hogy jókedvvel menjen? mit mondjak neki, mit tegyek? én csak az szeretném, ha nem kötelességből menne, hanem mert szeretné. Nagyon megköszönném válaszát. Egy aggódó anyuka!
Szakértői válasz
Kedves anyuka!

Több minden állhat a kisfia viselkedésének, félelmeinek a hátterében, és ahhoz h ezeket pontosan fel tudjuk térképezni és megoldani, elengedhetetlen lenne önnel egy személyes konzultáció, ahol részletesen fel tudjuk építeni a teendőket, a kisfiára szabottan. Ha gondolja keressen meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.


Üdv.:
Balogh Andrea2012. 10. 23. 07:12Még nincs értékelés
2012. 10. 23.⧉
Olvasói kérdés

Üdvözlöm!Segítségét szeretném kérni egy olyan dologban amivel nem tudok mit kezdeni!Külön váltunk a párommal,van egy közös kisfiunk aki most 4 éves és olyan probléma lépett fel hogy a kisfiam nem akar elmenni az apukájához arra hivatkozva hogy ott mindig sír fáj a hasa és hogy éhes,pedig nem megy idegen környezetbe mert addig ott laktunk mi is amíg nem váltunk külön!Én próbáltam olyan dolgokat bevetni hogy vigye magával a kis biciklijét vagy a játék autóját hátha majd nagyobb kedvvel fog menni,de nem jártam szerencsével!Mit tegyek ebben az esetben?Nem akarom azt hogy mindig féljen a fiam azoktól a hétvégéktől amikor mennie kell az apukájához!Észre vehetően ideges ettől a dologtól mert olyankor elkezd dadogni(egyébként is szokott néha) de ilyenkor van hogy nem tud kimondani szavakat!Ez lehet a félelemtől?Kértem tőle korábban ha el viszi hétvégére legalább éjszakára hozza haza, hogy ez ne következzen be!Köteles vagyok ebben az esetben is oda adni a fiamat az apjának ha ez a helyzet!?Sőt Ő maga mondja hogy nem akar menni!Mit lehet tenni hogy ne sérüljön a kisfiam?
Válaszát előre is köszönöm!

Szakértői válasz

Kedves anyuka!

Először is amennyiben a bírósági döntés az, h az apuka 2 hetente 2 napra láthatja a kisfiát, akkor sajnos bármennyire is ellenkezik a kisfia, önnek meg kell ezt tennie.
Érdemes lenne viszont azt megnéznünk, h mi az, ami konkrétan kiváltja a kisfiából ezt a viselkedést és ott, azon a ponton kezelni a kialakult állapotot!Első meglátásra, az is lehet a háttérben, h amikor apához megy, a régi megszokott környezetébe, akkor az egység mint olyan számára anyával lenne, hiszen ilyen emlékképek fűződnek neki a helyszínhez. Ez lehet az egyik lába a viselkedésének, de soha nem egyetlen tényből áll össze egy viselkedés változás. Keressenek meg ha gondolja, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:

Balogh Andrea2012. 10. 23. 07:08Még nincs értékelés

Kérdeznél a szakértőtől?

Tedd fel kérdésedet – a szakértőnk igyekszik válaszolni.