Azóta csak kapkodja a fejét az ember, különösen ha azon töri a fejét, hogy vajon az arany vásárlása, vagy a forex kereskedés lehet a jobb és biztonságosabb befektetési forma. Ez korántsem egy magától értetődő és egyértelműen kinyitható ördöglakat, amit az elmúlt pár nap történései is alátámasztanak.
Na de mielőtt ezekről lenne szó, következzen egy gyors áttekintés, hol is tart most a “százalékok háborúja”, ki kinek mennyit vetett ki, mit függesztett fel és mely szektorok számítanak a leginkább kitettnek ebben a helyzetben.
Amerika, Kína, Európa és a többiek
Tekintve, hogy a helyzet az egymás ellen kirótt vámok tekintetében napról napra változik, lehet, hogy már ezen szöveg megírásáig is lesznek módosítások, de a pontosabb eligazodás érdekében jöjjön egy helyzetfelmérés.
Jelenleg az Egyesült Államok irányából a kínai termékekre összességében 145%-os vám van érvényben. Trump a napokban ugyanis többszöri emelés után 125%-on állt meg, (vagy szünetel, ez ki fog derülni), ami a korábban kirótt vámokkal együtt adja a 145%-os értéket.
Peking természetesen nem ült tétlenül, ők először 84%-os vámot róttak ki az amerikai termékekre, majd ezt növelték meg 125%-ra. Ezzel egyidőben azt is jelezték, hogy az Egyesült Államokkal többé nincs miről tárgyalni és a világ többi részét szólították fel közös fellépésre.
A világ többi országa esetében a korábban kirótt vámokat 90 napig szünetelteti a washingtoni kormányzat, de a 10%-os egységes alap vám hatályban maradt. A szüneteltetés 57 országot érint, köztük az EU tagállamait, Japánt és Dél-Koreát.
Ami a vámháború során elsőként megtámadott Kanadát és Mexikót illeti, az ő esetükben 25%-os vámtételt alkalmaznak azon termékek esetében, amelyek nem felelnek meg az USMCA, azaz az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény feltételeinek. Amennyiben eleget tesznek ennek a kritérium rendszernek, akkor vámmentesek maradnak.
A 90 napos moratórium alól szintén kiesik az alumínium és a vas, amelyekre korábban 25%-os vámot rótt ki Amerika.
Felívelőben az arany - és a svájci frank
Ahogy már szó volt róla a cikk elején, korántsem egyértelmű a válasz arra a kérdésre, hogy jelen helyzetben a forex kereskedés, vagyis a valuta adásvétele, vagy az aranyba történő befektetés lehet a célszerűbb.
Ezt alátámasztja az a tény is, hogy a vám százalékok variálása közepette számos befektető járt jól, akik a világ országaira kirótt magas vámokról szóló hírek következtében beálló árfolyam zuhanás idején vásároltak, majd a 90 napos moratórium bejelentése után eladtak.
Ugyanakkor azonban a piac igyekszik hosszabb távra beárazni a várható helyzetet. Az ilyen esetekben fellépő védekezési mechanizmus pedig ebben az esetben is az arany vásárlása. A napokban egy uncia arany árfolyama áttörte a 3200 dolláros árfolyam határt, ami azt jelzi, hogy a piac igazán nagy játékosai ebbe az irányba fordulnak.
A másik biztonsági befektetésnek jelenleg egy valuta, a svájci frank bizonyul, amely tízéves csúcson van az amerikai dollárhoz viszonyítva. Ezzel kapcsolatban azt is érdemes megfigyelni, hogy a tulajdonosok egyre nagyobb ütemben szabadulnak meg amerikai államkötvényeiktől.
Az, hogy a befektetési szféra egyre inkább a biztonsági menedékek felé fordul, amelyek közül a legrégebbi és legtartósabb az arany, jelzi, hogy bizonytalan időszak elé néz a világ gazdasága. Ez a helyzet nem változik mindaddig, amíg nem derül ki, milyen ponton stabilizálódik a vámok terén kialakult adok kapok.
Egy kis arany történelem
Ha befektetésekről van szó, az arany az egyik legrégibb eszköznek számít. Ezért, a történetét érdemes megismerni annak megértéséhez, hogyan mozgott a világ gazdasága az egyes korokban és ebben milyen szerepe volt ennek a nemesfémnek.
Az olyan ókori birodalmak, mint az egyiptomi, ismerték és használták az aranyat, de elsősorban vallási ereklyék, ékszerek, dísztárgyak készítésére használták azt fel. Fizetőeszközként i.e. 560 környékén jelent meg.
Az egyre inkább fejlődő és terjedő kereskedelem ugyanis igényt fejlesztett ki egy egységes fizetőeszköz, fizetési forma kialakítására. Ez lett a pecséttel ellátott aranyérme, amit akkoriban a világ legtöbb pontján elfogadtak fizető és váltó eszközként.
A következő jelentős mérföldő az arany fizetőeszközként történő felhasználása szempontjából éppen ahhoz az Egyesült Államokhoz kapcsolódik, ahonnan a mostani gazdasági hullámzás elindult. Az ország kormánya ugyanis 1792-ben vezette be a bimetál szabványt. Ez egy olyan rendelkezés volt, amely megkövetelte, hogy minden monetáris egység mögött fedezetként ezüstnek vagy aranynak kell állnia.
Ez a rendszer a 19. században még életképesnek bizonyult, a következő centenáriumban azonban fokozatosan kivezették azt a gyakorlatból. Először is 1913-ban alapították meg a szövetségi tartalékokat, amely váltókat bocsátott ki. Majd, 1934-ben az aranytartalékokkal foglalkozó amerikai szövetségi törvény a kormányra testálta az aranyérmék feletti rendelkezést, amivel befejeződött az új érmék verése.
A történet utolsó szereplője Richard Nixon volt, aki 1971-ben szüntette meg a dollár aranyhoz kötött paritását. Ennek ellenére, ennek a színesfémnek a mai napig fontos szerepe van a világgazdaság működésében. Így például, a Nemzetközi Valutaalap és a világ vezető nemzetközi pénzügyi szervezetei és nemzeti jegybankjai rendelkeznek a világ aranykészletének nagyjából a 20%-ával.
Összegezve a fentieket és az arany kontra forex dilemma feloldását megkísérelni, elmondható, hogy az arany mindig jó befektetésnek számít. Ugyanakkor azonban, ahogy az ma is tapasztalható, a svájci frank is életképes befektetési opció, tehát a megfelelő döntés meghozatalakor érdemes számos szubjektív, a befektető személyes preferenciáin alapuló döntést hozni.
JOGI NYILATKOZAT
A jelen írásban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy befektetési elemzésnek. A kockázatokat reálisan mérlegelni kell, mint minden pénzügyi döntésnél.
Nyitókép: depositphotos
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)