Yulia-t egy férfi és egy nő rabolta el, és a rendszert kijátszva átvitték a belorusz–orosz határon. Hónapokkal később, mintegy 900 km-re Minszktól, a ryazani vasútállomáson találták meg. Előbb árvaházba, majd nevelőszülőkhöz került, akik nevelni kezdték.
A családja 20 évig őrizte a reményt
A szülők kétségbeesetten keresték eltűnt gyermeküket, minden állomást végigjártak, plakátokat ragasztottak, de hiába. A belarusz hatóságok is minden követ megmozgattak, de sajnos minden igyekezet ellenére úgy tűnt, hogy a kislánynak örökre nyoma veszett. Édesanyja és édesapja húsz éven át őrizték a reményt: hátha valamikor egyszer még viszontlátják szeretett lányukat.
A váratlan fordulat
Yulia történetében a váratlan fordulat akkor következett be, amikor élettársa, a 31 éves Ilya Kryukov miután értesült párja múltjáról, elhatározta, hogy segít visszatalálni a gyökereihez. Elszántan kezdett kutatásba, abban a reményben, hogy felkutatja Yulia vér szerinti szüleit, és újra egyesíti a családot, amelyet egykor tragikus módon választott el az élet.
Hónapokon át tartó keresés után Ilya végül rábukkant a Moiseenko családra. A kapcsolatfelvételt követően közösen úgy döntöttek, DNS-vizsgálattal erősítik meg a gyanút. Az eredmény egyértelmű volt: Yulia valóban Viktor és Lyudmila Moiseenko elveszettnek hitt leánya.
A 24 éves fiatal nő így hosszú évek után végre újra magához ölelhette vér szerinti családját – ám a múlt fájdalmai nem múltak nyomtalanul. Édesapját továbbra is mély bűntudat gyötörte, mert egy pillanatra sem tudott megbékélni lánya elvesztésével.
Yulia emlékei az eltűnés éjszakájáról már csak homályosan élnek benne, de határozottan úgy emlékszik, hogy egy férfi és egy nő ragadta el őt az apja mellől azon a végzetes vonatúton. Azt azonban már nem tudja pontosan felidézni, hogyan került végül Oroszországba.
A szülők kimondhatatlan hálát éreznek Ilya iránt, aki nemcsak Yuliának, de nekik is visszaadta azt, amit húsz éven át kerestek: a lányukat. A sors kegyes volt – még ha késve is –, és lehetőséget adott arra, hogy újra együtt lehessenek ebben az életben.
A történet valósággal mesébe illő: Yulia húsz év után végre újra találkozhatott édesanyjával és édesapjával. Az első találkozás könnyek között zajlott – egymás nyakába borulva ölelték át egymást, miután szinte felfogni sem tudták, hogy ennyi év kínzó várakozásának végre vége szakadt.
Érdekesség:
Kelet-Európában az eltűnt gyerekekkel kapcsolatos ügyeket igen szigorúan kezelik, ám a megoldott ügyek száma még így is meglehetősen alacsony. Az ilyen ügyek többségét sajnos sosem oldják meg.
Képek: YouTube / MVDBelarus
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)