2017-ben a japán társadalom megrendült, amikor kiderült, hogy egy férfi módszeresen vadászott azokra a szerencsétlen fiatalokra, akik Twitter‑posztjaikban az öngyilkossági gondolataikat osztották meg. A gyanúsított, Takahiro Shiraishi, segítő szándékot sugallva jelent meg, azt a benyomást keltve, mintha megértené őket, és osztozna a fájdalmukban:
„Segíteni akarok azoknak, akik valóban szenvednek. Kérlek, írj bármikor.”
Ezzel hamis remény keltve - de valójában csapdába csalta az áldozatait.
Három hónap alatt kilenc fiatalt csalt magához – főként nőket, de egy férfit is – Tokióhoz közeli otthonába, Zama városában. A legfiatalabb áldozat csupán 15 éves volt. Miután beengedte őket a lakásába, brutális kegyetlenséggel megfojtotta, megerőszakolta, megcsonkította őket, majd a holttesteiket feldarabolta. Néhány testrészt fagyasztóládákba rejtett, másokat kidobott. Az egyetlen férfi áldozattal – az egyik nő barátjával – azért végzett, mert az nyomozni kezdett eltűnt partnere után.
Az ítéletet 2020-ban mondta ki a bíróság, amely elutasította a védők érvelését, miszerint az áldozatok beleegyeztek az elkövetésekbe. Az esküdtek szerint a bűncselekmények előre kitervek voltak, kimondottan az emberi méltóságot is meggyalázták.
2025. június 27-én, pénteken hajtották végre a halálos ítéletet: Shiraishit akasztással végezték ki Japánban – ez volt az első kivégzés 2022 óta. Az igazságügyi miniszter alapos vizsgálat után hagyta jóvá a halálos ítéletet, hangsúlyozva, hogy a férfi „rendkívül önző indítéka” mély társadalmi megrendülést váltott ki. Emlékeztetett arra is, hogy a fogvatartottak többször csak a kivégzés reggelén szereznek tudomást sorsukról, ami pszichésen megterhelő számukra.
Ez az eset nagyon súlyos figyelmeztetés: mennyire kiszolgáltatottá válhatunk a digitális térben. Az internet anonimitása mögött a bűnözők is elszabadulhatnak. A közösségi média manapság nem csupán a kapcsolattartás felülete, hanem potenciális csapda, ha nem vagyunk elég körültekintőek, különösen, ha valaki pszichológiai sérülékenységünket használja ki.
A társadalom részéről felmerülhet a kérdés: képes‑e megvédeni az állam a felhasználókat? Szükséges‑e jogi szabályozás a mentális egészséggel összefüggésben a közösségi platformokon? Hogyan akadályozhatjuk meg, hogy egy jó szándékúnak tűnő üzenet ilyen tragédiához vezessen?
Nyitókép: a sorozatgyilkos (Wikipedia/Takahiro Shiraishi) és a lakása (Wikipedia/Asanagi)
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)