A Michigani Egyetem 14 ezer hallgató bevonásával készült vizsgálata azt mutatta, hogy a mostani nemzedék 40 százalékkal kevésbé empatikus, mint a 80-as, 90-es évek egyetemistái. A kutatók szerint a növekvő nárcizmus és az ezzel párhuzamosan csökkenő empátia lehet a fő oka annak, hogy a gyerekek és fiatalok körében meredeken nő a depresszióval és a mentális betegségekkel küzdők száma.
Empátiaóra Dániában
Dánia régóta a világ legboldogabb országának számít. Ennek egyik oka az lehet, hogy náluk már az iskolában is külön órát szentelnek az empátia oktatásának – írja a Quartz magazin.
A Klassens Tid – vagyis osztályóra – 6 és 16 éves kor között minden évfolyamon heti egy órában szerepel a tantervben. A gyerekek az óra folyamán a saját készítésű sütijüket majszolják, közben megbeszélik a csoport problémáit: ha valakit kiközösítenek, bántanak, vagy ha bármilyen ellentét ütötte fel a fejét a közösségben. Megtanulnak beszélni a problémákról, és ami még fontosabb, meghallgatni is a másikat.
„Az osztály minden álláspontot végighallgat, és együtt dolgozunk a megoldáson. Fontos, hogy a gyerekek is hallassák a hangjukat, hiszen ők is részei a közösségnek. Hisszük, hogy akkor leszel valaki, ha észrevesznek” – mondta el Iben Sandhal, a Gyereknevelés dán módra című, magyarul is megjelent könyv szerzője. Ő maga is tartott pedagógusként ilyen órákat, amelyekre úgy emlékszik vissza, mint a hét fénypontjára.
Az empátiaóráknak régi hagyománya van Dániában: már 1870 óta tartanak hasonlókat az iskolákban, hivatalosan pedig 1993-ban emelték be a tantervbe. Fontos, hogy az órát meleg, barátságos környezetben tartsák meg, ami kulcsfontosságú eleme a dán életérzés - eredeti nyelven hygge - elérésének.
A boldog dánok titka
Noha a dán boldogság egy ideje komoly világhírnévre tett szert, nehéz ezt valóban egzakt módszerekkel mérni. Tény, hogy Dániában minden adott ahhoz, hogy a lakosok elégedettek legyenek: egyenlő fizetés nőknek és férfiaknak, társadalmi szolidaritás, magas szintű oktatási, egészségügyi és idősgondozási rendszer. Egyesek szerint azonban a dán boldogság titka mindössze annyi, hogy a nép elvárásai nem különösebben magasak: egyrészt rendkívül elégedettnek vallják magukat, másrészt viszont egy tanulmány szerint a dán nők 38, a férfiak 32 százalékát diagnosztizálják életükben legalább egyszer valamilyen mentális betegséggel.
A boldogság meglehetősen összetett állapot, nem lehet egyetlen tényezőtől függővé tenni. Az azonban biztos, hogy a magyar gyerekek is sokat profitálhatnának a dán stílusú empátiaórákból.
Kapcsolódó cikkeink:
- Hygge életstílus: 8 boldogságtipp, amit te is eltanulhatsz a dánoktól
- Életrevaló és magabiztos dán fiatalok - Hogyan nevelik gyermekeiket a világ egyik legboldogabb országában?
- Az ország, ahol nem isznak és drogoznak a kamaszok - az izlandi csoda
- Csodákat érhetsz el vele: a gyereknevelés négy alapköve
Kép: YAKOBCHUK VIACHESLAV / shutterstock
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)