Szeptember 27 után visszakerül az alkotója, Szmrecsányi Boldizsár műtermébe a Városligetben felállított Csillagnéző című szobor, tudta meg a Családinet a Műcsarnoktól. Mint kiderült: a szobor, amely egy terpeszben ülő, meztelen férfialak, a lába között erektált pénisszel, a Szabadjáték – Szobák című kiállítás részeként került a Műcsarnok melletti területre.
A Műcsarnok kommunikációs osztályának a tájékoztatása szerint ez a kiállítás egy kiállítássorozat, az évente megrendezésre kerülő Szalon része. A Csillagnéző a Városligeten belül a Műcsarnokhoz tartozó területen, annak előkertjében, közvetlen közelében áll. Ide helyezéséről - mint minden kiállított műnél - a művészeti igazgató és a kiállítás kurátora döntött. Ahogy már írtunk róla: a Csillagnéző nem először bukkant fel közterületen: 2015-2016-ban egy ideig a felújított Várkert Bazár területén, az Öntőház udvarán lehetett látni. A Műcsarnoktól kapott információnk szerint ezután a szobrász műtermében volt, és ugyanide fogják vinni újra, amikor szeptember 27-én bezár a kiállítás.
A Csillagnéző feltűnése a gyerekek egyik kedvenc budapesti helyének számító Városligetben sokakban kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, mi lesz, ha az arra járó kicsik szembesülnek az erektált pénisz látványával. A témát szakértők segítségével csütörtökön alaposan körbejártuk.
Most a Műcsarnok is megírta nekünk az álláspontját a Csillagnézőről: "Ez a szobor egy archaizáló, stilizált férfialakot ábrázol, amely a fűben ülve az eget kémleli. Semmilyen negatív és ízlésromboló tartalommal nem rendelkezik." A kommunikációs osztály hozzátette, hogy felfogását illetően a Csillagnéző a firenzei Dávid szobor vagy az archaikus görög kúrosz szobrok sorába illeszkedik. Megjegyezték azt is, hogy "a Műcsarnok nagy hangsúlyt fektet a gyermek programok szervezésére, és a művészeti oktatásra, számos művészetpedagógiai foglalkozást tartunk sikeresen évtizedek óta", céljuk, hogy "a kortárs művészet minél szélesebb körben, és minél korábbi életkorban eljusson a látogatókhoz". Azzal, hogy az idei Szalon a Szabadjáték címet kapta, a művészet szabadságát szerették volna hangsúlyozni.
Fotók: köztérkép
.jpg){kind=small}
