Csak anya korszak - miért alakul ki és mihez kezdhetsz vele?

“Nekem csak anya tölthet vizet!” 

“Csak anya köthet be a kocsiba!” 

Gyakorló szülők a végtelenségig tudnák folytatni ezeket a mondatokat. Ezt az állapotot úgy is nevezik, hogy “csak anya korszak”. Ilyenkor a kisgyerek nem fogad el mást, nem segíthet neki senki az anyukáján kívül. 
 

Miért alakul ki a “csak anya” jelenség? 

A kicsik megszületésük után úgy érzik, hogy az anyával egységet alkotnak. Nemcsak lelkileg, hanem testileg is. Körülbelül fél éves korukban kezdik el észrevenni, hogy ez mégsem így van, anya közben-közben eltűnik és nincs állandóan mellette. Mivel még kicsik, ezért nem képesek felidézni azt, hogy anya mindig visszajön.  

A baba szeretné fenntartani azt az állapotot, amikor anya mindig vele van, mert ez ad neki biztonságot. Akkor érzi jól magát, ha anya ott van, vagy ha bármikor odamehet hozzá. Az elválás nagyon nehéz a számára. 

Az apukák sokszor nehezményezik, hogy abban a kevés időben, amikor ők otthon vannak, a baba nem foglalkozik velük. Csak anyát akarja, nem játszik és nem is beszélget apával. Nem könnyű élethelyzet, főleg akkor, ha apuka napközben alig várja, hogy hazaérjen a családjához. 

Szakemberek szerint ez a jelenség egyáltalán nem az apa ellen szól. A kisgyerek nem azt akarja mutatni, hogy nem szereti az apukáját, sőt. Amíg napközben anya mindig ott van, addig apa reggel elmegy és egész nap nem látja. Mivel még nem tudja felidézni, hogy majd hazajön, ezért az ez iránti félelmét vetíti ki. Aggódik, hogy talán soha nem jön haza. 

Ahogy cseperedik, az apukához való kötődés is egyre erősebb lesz. Az elválás tőle ugyanolyan nehéz, mint az anyukától. Mivel azonban apának minden nap el kell menni dolgozni, ezért a babának minden nap át kell élnie azt a szomorúságot, amit apukája “elvesztése” okoz. Még kicsi, így nem érti, hogy majd este hazajön, csak azt érzékeli, hogy nincs ott és lehet, hogy soha vissza sem jön.  

A babák még nem tudják ezt így megfogalmazni, csak a fájdalmat érzik. A fájdalom pedig egyet jelent azzal, hogy anyára van szüksége, mert ő ad neki biztonságot, megnyugvást napközben is. Ezért utasíthatja el apát, amikor végre hazajön. 
 

Mit tehetsz anyukaként, ha a gyermeked elutasítja az apukáját? 

Semmiképpen ne fenyegesd vagy büntesd a gyereket, ha “nem szereti” apát. Logikus érvekkel még nem lehet hatni a kicsikre, ezért a büntetést sem fogja érteni. Sőt, lehet, hogy egy újabb rossz élményt fog hozzákapcsolni apa eltűnéséhez. 

Helyette inkább próbáld úgy alakítani a napjaitokat, hogy apa mindig a részese legyen. Beszélgessetek sokat apáról, mesélj a babának napközben arról, hogy apa most mit csinál. Ha van rá lehetőségetek, akkor hívjátok is fel, hogy hallja a hangját. 

Ebédkor tegyetek félre neki néhány falatot. Eleinte lehet, hogy furcsán néz majd rád a kicsi, de kipróbálhatjátok, hogy minden ebédkor vagy uzsonnakor néhány finom falatot félretesztek apának. Ezt hangsúlyozd is ki a kicsinek. Ajánld fel neki, hogy készítsetek apának egy külön kis tálkába finomságot, hogy amikor hazajön, akkor majd ő is megkóstolhassa. Figyelj oda rá, hogy amikor apa hazajön, akkor tényleg megkóstolja. Vond be a gyermeket és együtt adjátok oda apának, amit készítettetek neki. Ha látja, hogy apa örül, akkor a következőd kis adagoknál már ő maga is segédkezni fog.  

Nagyon fontos, hogy ha általában elutasítja a kicsi az apukáját, amikor megjön, akkor semmiképpen ne erőltessétek a játékot. Ha tettetek félre neki valamilyen finomságot, akkor azt odaadhatjátok, de egyébként próbáljatok a lehető legtermészetesebben viselkedni, amikor apa megjön. A legjobb, ha apa fokozatosan folyik bele az otthoni tevékenységekbe, így a gyereknek lesz ideje megszokni, hogy újra otthon van apa.  

Alakítsatok ki rituálékat, amiket apával közösen csináltok. Például legyen valamilyen játék, amit mindig akkor játszatok közösen, ha apa hazaérkezik. Pár alkalom után már alig várja majd a kicsi, hogy együtt játszhasson apukájával.  
Nem kell nagy dolgokra gondolni. Elég néhány olyan apróság, ami örömet okoz a kicsinek. A hangsúly a rendszerességen van. Például nagyszerű ötlet lehet, hogy alvás előtt mindig apa viszi be a hátán a gyermeket az ágyába, vagy apa úgy takarja be, hogy fellebbenti a takarót és hagyja ráesni a kicsire, mint egy hótakarót. Bármilyen vicces kis momentum erősítheti az apa-gyermek kapcsolatot.  

Kép forrása: Yan fotója a Pexels oldaláról