A szegregáció új formája: egyházi iskolákba menekítik gyermekeiket a jobb módú családok

Míg egy egyházi iskolába járó gyermekre 200 ezer forint normatív támogatás jut, addig az állami oktatásban tanuló társára ennek alig a negyede, 55 ezer forint fordítható - többek között ezt tartalmazza Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest ügyvezetője által készített elemzés.

Romhányi munkájához a Magyar Államkincstár adatait használta fel, a kiszámítás azonban nem volt egyszerű: a magyar oktatásfinanszírozás nehezen átlátható, az egyházi iskolák pedig az államitól eltérő jogcímek alatt kapnak támogatást.

A több pénz, és az ezzel járó kedvezőbb körülmények - modernebb épület, színvonalasabb programok - mellett sok család számára egyéb szempontból is vonzóak ezek az iskolák. Az egyházi iskolák kevésbé központosítottak, mint az államiak, ami a szabad tankönyvválasztásban is megnyilvánul - és ez nem utolsó szempont a sokat bírált állami tankönyvek fényében.

Olvasd el ezt is: A jövő évtől csak állami tankönyvből taníthatnak a tanárok - videóüzenetben tiltakoznak a szülők

A pedagógusok is gyakran jobban fizetettek, ami azzal jár, hogy többen jelentkeznek ezekre az állásokra, könnyebb a valóban elhivatott és motivált kollegákat kiválasztani és megtartani.

Emellett az egyházi intézményeknek joguk van felvételi beszélgetésen szűrni a diákok családjait, aminek eredményeképpen a 2010-es évekre ezek az iskolák lettek a magánintézmények helyett a szegregáció fő színterei. 2016-ban már 200 ezer diák tanult egyházi fenntartású általános- vagy középiskolában (magániskolában 60 ezer), az érintett szülők pedig az országos átlagnál magasabban képzettek es jobb módúak voltak.

Márpedig kit lehetne hibáztatni azért, ha a jobban felszerelt, motiváltabb pedagógusokkal teli, jobb minőségű oktatást nyújtó iskolát választja a gyerekének - személyes vallásosságától teljesen függetlenül?

Kép: MichaelGaid / Pixabay