Ott ült a szobájában a gép előtt, és azt hittük, így biztonságban van, nem történhet vele semmi baj. Hiszen itthon van, velünk, látszólag védve a külvilágtól.
Ez az illúzió omlik össze bennünk, amikor megnézzük a Netflix egyik legnépszerűbb sorozatát, az „Adolescence”-t.
Az Adolescence alkotói – Stephen Graham színész és Jack Thorne forgatókönyvíró – tabuk nélkül nyúlnak napjaink tinédzsereinek égető problémáihoz. A sorozat nagy visszhangot keltett: a brit miniszterelnök támogatja, hogy iskolákban vetítsék le, mint intő példát az online tér veszélyeire, szakértők pedig üdvözlik, hogy a széria ráirányítja a figyelmet a fiatalok védelmére az internet káros tartalmaival szemben.
Ez a sorozat minden kamasz gyermeket nevelő szülő számára komoly figyelmeztetés. A történet Jamie-ről, egy átlagos 13 éves fiúról szól, aki egyik napról a másikra elképzelhetetlen helyzetbe kerül: meggyanúsítják egyik osztálytársa meggyilkolásával. A dráma azonban nem csupán arról szól, hogy ki a tettes – hanem arról, hogyan jutott idáig egy látszólag normális, átlagos tinédzser egy normális, átlagos családban.
Jamie tragédiája valójában már sokkal korábban elkezdődött, az online világ rejtett bugyraiban. A sorozat világosan bemutatja, hogyan vált Jamie az online zaklatás, kortárs megaláztatások és toxikus közösségi média tartalmak áldozatává, miközben a szülei ebből szinte semmit sem vettek észre. Miért nem? Mert azt gondolták, hogy otthon, a saját szobájában biztonságban van.
Egy emlékezetes jelenetben a nyomozó, Luke Bascombe (Ashley Walters) rádöbben, hogy ami felnőtt szemmel ártalmatlan üzenetváltásnak tűnt Jamie és a meggyilkolt lány, Katie között az Instagramon, az valójában kódolt gúny és cyberbullying.
Katie bejegyzései alatt használt bizonyos emojik (pl. a dinamitrúd emoji) a gyerekek titkos nyelvén Jamie megalázására szolgáltak – a dinamitrúd egy „felrobbanó vörös pirulát”, az internetes manoszféra nőgyűlölő eszméit jelképezte, a „100” emoji pedig arra az incel szubkultúrában terjedő elméletre utalt, mely szerint a nők 80%-a a férfiak top 20%-ához vonzódik. Magyarán Katie nyilvánosan „incelnek” bélyegezte Jamie-t, gúnyolva őt a közösségi médiában. Ez az alattomos online zaklatás a felnőttek számára észrevétlen maradt – Bascombe nyomozó és a többi szülő is döbbenten szembesül azzal, milyen alattomos tartalmakkal mérgezik egymást a gyerekek az interneten.
Szülőként érdemes tanulnunk Jamie szüleinek fájdalmas példájából. Gyakran azt hisszük, ha fizikailag jelen van a gyermekünk, akkor nincs miért aggódnunk. Pedig az igazi veszélyek manapság éppen ott vannak, ahol nem látjuk őket – a gyerekeink telefonján, laptopján, közösségi oldalain. A digitális világ nem csak barátságokat és lehetőségeket rejt, hanem veszélyes eszméket, rejtett bántalmazásokat és olyan lelki terheket is, amelyekről gyermekeink gyakran hallgatnak.
Amikor mi voltunk gyerekek, ha gúnyoltak, megaláztak minket, azt csak néhányan tudták a környezetünkből. Ma egy megalázás az közösségi médiában akár százak szeme láttára történhet, másodpercek leforgása alatt. Ha ilyenkor a gyerek, a kamasz nincs kihez forduljon, nem tudja elmondani a szüleinek, vagy egy értő felnőttnek, annak beláthatatlan következményei lehetnek.
Gyakran találkozunk azzal, hogy a kamasz gyerekek mennyire magányosak tudnak lenni saját családjukon belül is. Úgy érzik, hogy szüleik nem érthetik meg őket, így inkább bezárkóznak saját világukba, amit mi – szülők – sokszor képtelenek vagyunk követni. A sorozat üzenete tisztán cseng: ha nem ismerjük eléggé gyermekeink (online) világát, ha nem beszélgetünk velük mélyebben (virtuális) élményeikről, könnyen elveszíthetjük őket.
Az „Adolescence” fájdalmas, de nagyon fontos tanulságot közvetít számunkra. Meg kell tanulnunk, hogy nem szégyen, ha nem értünk mindent, de felelősségünk kérdezni, odafigyelni, és megtanulni azt a digitális nyelvet, amin a gyerekeink kommunikálnak. Szülőként akkor teszünk jót, ha nemcsak fizikailag, de érzelmileg és mentálisan is jelen vagyunk a gyerekeink életében.
Ne várjuk meg, míg baj történik. Beszélgessünk, kérdezzünk, figyeljünk – mert a gyermekünknek ránk van szüksége. Most talán jobban, mint valaha.
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)