Miről is szól a státusztörvény?
A másfélszer annyi munkaidő és a csapszerelés szabadság alatt is normális lenne a törvény szerint
Gondolj bele abba, hogy a munkahelyed HR osztálya behívna egy beszélgetésre valamelyik nap, és közölné veled, hogy a jól megszokott, 8 órás munkavégzés helyett a fél napodat, vagyis 12 órát kellene munkával töltened.
Emellett a megszabott 7 szabadnapból, ami felett saját magad rendelkezhetsz, lenne 2-3 olyan, amikor a munkáltatód azt mondaná, hogy meg kéne bent csinálni a csöpögő csapot, valamint el kéne ültetni pár virágot a telephely kertjében. Felháborodnál te is, nem?
A helyzet az, hogy a tanárok esetében is hasonló dolgokat szeretnének bevezetni. 8 óra helyett 12 órás munkaidő, 3 hónap helyett 6 hónap próbaidő, valamint 2 hónap helyett 6 hónapos felmondási idő.
Emellett a nyári szabadság ideje alatt lenne 15 nap, amikor behívhatnák őket olyan munkákra, amik nem kapcsolódnak a munkaköri leírásukhoz. Ami még tetézi az egészet, hogy a közoktatásban dolgozók ezentúl vasárnap is dolgozhatnának, és nem feltétlenül a hozzájuk legközelebb eső iskolában, hanem konkrétan bárhol az ország területén.
Hosszabb tanév, kevesebb végkielégítés, bekamerázott tantermek
Sokan irigykednek azért, mert a tanárok június közepén leteszik a tollat és ceruzát, és augusztus közepéig fel sem veszik azokat. Az új törvény szerint július 15-ig kitolhatnák a tanévet, ami plusz egy hónapot jelent.
Drasztikusan megrövidítenék a végkielégítés összegét is: míg jelenleg egy 20 éve pályán lévő tanár 8 havi illetményt kapna, ezt a jövőben 1 hónapra csökkentenék.
Ha már a tüntetést említettem: a státusztörvény még ezt is korlátozná.
Se munkaidőben, se munkaidőn kívül nem mondhatna negatív véleményt egy tanár a munkáltatójáról, a tanítási módszerekről, a tankönyvekről: se a közösségi média felületein, se az utcán, se sehol. Napközben megfigyelhetik és lehallgatják, amiről elvileg előre fogják tájékoztatni, hogy a jogai ne sérüljenek, de arról mélyen hallgatnak, hogy mi a helyzet a diákok jogaival? Vajon ők is beleegyeznek abba, hogy bekamerázzák a tantermet és felvételt készítsenek róluk?
Védik a tanulók jogait, de milyen áron?
Ha ez nem lenne elég felháborító, még azt is meghatározták, hogy a tanár munkaeszközeibe - például laptop vagy telefon - a munkáltató bármikor belenézhet, még akkor is, ha ezek saját tulajdonúak.
Gondolj bele, téged hogyan érintene, ha a te saját mobiltelefonod vagy a laptopod kéne megmutatnod a munkáltatódnak azzal a címszóval, hogy a munkával kapcsolatos dolgaidat ellenőrizi?
Elég, ha a családodról készült képeket látja, miközben mást keres, tulajdonképpen azokhoz sincs semmi köze.
Legtöbbször a tanulókra hivatkoznak: hogy az ő művelődésükhöz való jogokat védik, de ha például egyik napról a másikra megszűnne a közeletekben lévő iskola arra hivatkozva, hogy a tanárok jogtalanul tüntettek, akkor az vajon mennyire védi a tanulók jogát? Hogy reggelente nem 5 percet, hanem 1 órát kell majd utazniuk, hogy tanulhassanak? Hogy a megszokott környezetből egy teljesen új helyre kerülnek? Hogy a korábbi osztálytársaik közül csak páran kerülnek az új helyre?
Valószínűleg semennyire.
A törvénytervezet az alábbi oldalon olvasható, van még benne számos olyan pont, ami eléggé megkérdőjelezhető.
Érted már, miért tüntetnek a tanárok, diákok és szülők?
Kapcsolódó cikkeink:
- Több ezren gyűltek össze a tanárokért, és azonnal lezárták a Margit-hidat - Élő közvetítések a hídfoglalásról
- "Ha most erősek vagyunk, ha most kiállunk magunkért, győzni fogunk!" - Egységes sztrájkot hirdetett a PDSZ október 5-re
- Lavinát indított el a pénteki kormányrendelet: egyre több iskolában sztrájkolnak a tanárok
- Sírva nevetünk: zseniális és őszinte reklám arról, miért (ne) legyünk tanárok
- Nincs tető az iskolán, áll a víz mindenhol, de a tankerület szerint alkalmas az épület a tanításra
- Így spórolnak a rezsiköltségeken: elmarad az őszi szünet, hosszabb lesz a téli szünet az iskolákban
- Havi 8000 Ft-ot kér egy gimnázium a szülőktől, és nem a rezsiköltségek miatt
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)