Változások a felvételi pontszámításban
Az új rendelet a 2024-ben felvételizőket, de lehetséges, hogy részben már a 2023-ban felvételiző diákokat is érinti - foglalta össze a legfontosabb változásokat az Eduline.hu. Ha segíteni szeretnénk gyerekünknek a továbbtanulásban, érdemes megtanulnunk, hogyan is igazodjunk el a felvételi-rendszer útveszőjében. Ezek a legfontosabb tudnivalók jelenleg:
1. A minimumponthatárok
Nem lesz a továbbiakban központi minimumponthatár. Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmények szakonként más-más minimumponthatárt szabhatnak meg.
A minimumponthatárok:
- az alap- és osztatlan szakokon 280 pont
- a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont
- a mesterszakokon pedig 50 pont.
Vagyis attól függően, hogy hova jelentkezik a diák, akinek ezeknél kevesebb pontja lesz, annak se az állami ösztöndíjas, se az önköltséges forma nem áll majd rendelkezésére a felsőoktatási továbbtanulásban.
2. Már nem számítanak bele természettudományos tárgyak jegyei
Néhány évvel ezelőtti változtatás volt, hogy a pontszámoknál figyelembevették azt is, hogy ki milyen jegyet szerzett a természettudományos tantárgyakból, például földrajzból, fizikából, kémiából, biológiából. Ez még akkor is beleszámított, ha valaki bölcsészkaron vagy művészeti irányban tanult volna tovább.
2024-től azonban ezek a tantárgyak már nem számítanak, helyettük össze kell adni
- a magyar nyelv és irodalom,
- a történelem,
- a matematika,
- egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),
- valamint egy legalább két évig tanult, a felsőoktatási intézmény által meghatározott egy tantárgy
utolsó két év végi osztályzatait, majd utána ezt kettővel meg kell szorozni.
Vagyis a természettudományos tantárgyak jegyei csak akkor fognak beleszámítani, ha a választott főiskola vagy egyetem kifejezetten kéri, például az orvosi pályán.
3. Jönnek az intézményi pontok
2020-ban jött be az a változás, miszerint legalább egy tantárgyból emelt szintű érettségit kell tenni ahhoz, hogy alap- és osztatlan szakokra felvételizni lehessen. Ez 2024-től már nem így lesz.
Vagyis nem lesz kötelező emelt szintű érettségizni valamelyik tantárgyból ahhoz, hogy alap- vagy osztatlan szakon tanulhasson a diák.
Másrészt pedig a főiskolák és az egyetemek dönthetnek arról, hogy az egyes szakokra kell-e, és ha igen, akkor miből kell emelt szinten érettségizni.
A többletpontok új neve: intézményi pontok. Az emelt szintű érettségikért intézményi pontokat lehet majd kapni.
4. Jobban megéri majd emelt szinten érettségizni
Eddig csak a többletpontok miatt volt érdemes az emelt szintű érettségit választani, 50 többletpont járt ugyanis érte. Ez azonban most megváltozik: a közép- és az emelt szintű érettségiket más súllyal fogják figyelembe venni.
Az átszámítás szabályairól a következő táblázat született. Eszerint például egy 77 százalékos középszintű érettségiért csak 51 pont fog járni, míg egy 77 százalékos emelt szintű érettségiért marad a 77 pont.
Forrás: Magyar Közlöny
5. Az egyetemek döntenek majd a többletpontokról, vagyis az intézményi pontokról
Az új felvételi rendszerben ugyanúgy maximum 100 pluszpont lesz megszerezhető. A többletpontokról azonban a főiskolák és az egyetemek fognak dönteni. Az intézmények felvételi vizsgát is tarthatnak, de plusz pont járhat:
- nyelvvizsgáért,
- munkatapasztalatért,
- kompetenciatesztért,
- és emelt szintű érettségiért is.
De mint ahogy korábban, most is járhat plusz pont sporteredményekért, esélyegyenlőségért, valamint tanulmányi és művészeti versenyeken elért helyezésekért.
Az új ponszámítási szabályok a 2024 szeptemberében kezdő diákokra vonatkoznak majd, de már a 2023-as felvételi rendszerben is dönthetnek úgy a főiskolák és egyetemek, hogy nem kell emelt szintű érettségi vagy nem lesznek minimumponthatárok.
Indexkép: Depositphotos.com
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)