Miért jó a népmese?
Mert egy másik nyelven beszél. A jelképek gazdag és a tudatalattink számára érthető, képszerű és örömteli nyelvén. Emiatt nem kell megmagyarázni, nem igényli a didaktikus tanulság levonatását a gyerektől, felnőttől. Nem kell a végén túl sokat magyarázni, a szereplők elvontabbak, mint a mai mesék esetében, mégis olyan egyetemes nyelven mutatják meg a világ dolgait, amitől a gyerek tanul.
A Köcsögkirály, vagy Köcsög Jankó című mesét olvashatjuk is, de a népszerű Magyar Népmesék sorozatban meg is nézhetjük:
Ebben a mesében is van bőven minden, amit a kisebbségekről tanulhatunk. Az alacsony növésű Köcsög Jankó, a szegény legény, aki eleve hátrányból indul. A királylány sánta, ami miatt a királyfiak elfordulnak tőle. De a mese jelképei megoldják az összes bajt, az apró szegény legény pedig végül Köcsögkirály néven uralkodásra jut.
Mama, mesélj a másságról!
Amikor a mesékben gondolkodunk, azt hihetjük, hogy a másságról mesélni új dolog, valamiféle liberális huncutság, amivel a bűzös nyugat fertőzi a magyar gyermekszíveket, de ahogy a fenti népmeséből is látszik, bizony van bőven a mi népi mesekincsünkben is olyan, ami a toleranciára nevel.
A népmese nevén is nevezi a dolgokat, meg nem is
Ki ne ismerné azt a magyar népmesét, ahol a leány megmutatja a tulipántos „csunyáját” Jankovics Marcell csodálatos jelképvilágú rajzán.
A jelképek világának épp az a lényege, hogy olyan egyetemes nyelvet írjon egy-egy nép lelkébe, amelyből szavak nélkül is érteni lehet. Még ma, ha valakinek azt mondom, hogy rózsám, vagy galambom, akkor is érti, hogy a kedvesemnek tartom. A mesék emiatt egy spirituális (archaikus -mágikus) kincset is hordoznak, és is érdemes őket a gyerekink számára olvasni.
Miért inkább olvassunk?
Bár a korábbi két videót én magam is ide hivatkoztam, hiszen a meséket alkotó hatalmas tudású rendező, jelképszakértő Jankovics Marcell olyan népi elemeket alkalmazott és képi világát tekintve elvont, a gyereki képzeletet kiegészítő, támogató és nem elnyomó világot hozott létre, amelyet még a leginkább tévéellenes szülők is elfogadnak, mégis azt mondom, inkább szóban meséljük a népmeséket a gyereknek. A mesék jelképei ugyanis nem a kép, hanem a szó útján hatnak. A lélekbe íródnak, és a képzelőerő mindennél fontosabb hozzájuk. Illyés Gyula örökérvényű gyűjteménye, a 77 magyar népmese remek kiindulópontot ad a mesék megismeréséhez.
A Népmese Napja – mióta ünnepeljük?
A Népmese napja egyébként nem régi ünnep. Benedek Elek születésnapja, szeptember 30 immár kerek 15 esztendeje a népmese ünnepe is egyben. Ilyenkor az olvasás, a népmese hallgatás, a mesélés kap figyelmet nem csak a sajtóban, hanem az iskolai és az óvodai nevelési programokban is. Benedek Elek, ahogy Kodály, Bartók és Ádám Jenő, a népzenét, ő a népmesét gyűjtötte. Érdemei a népmesék megismertetésében és megszerettetésében és a magyar meseirodalom összerendezésében örök érvényűek.
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)