Csillogás a kamerák előtt, a takarásban bántalmazás és gyermekgyilkosság
Barsi Judit tragikus élete egy alkoholista, bántalmazó apa mellett
Barsi József az 1956-os forradalom után menekült el Magyarországról, és előbb New York-ba, majd Kaliforniába költözött.
Nemcsak a magyar konfekciós öltönyét és hegyes orrú cipőjét vitte azonban magával a messzi kontinensre, hanem erős alkoholbetegségét és bántalmazó hajlamait is, melyeket az óceán fölötti szél sem tudott kifújni az elméjéből.
A New York-i években a férfi megnősült, és házasságából két gyermek is született, azonban az alkoholfüggőség miatt az első feleség kilépett a házasságból, és a gyermekeket is magával vitte.
József és Virovacz Mária egy bárban ismerkedett meg, ahol a nő pincérnőként dolgozott. Mindketten magyar kivándorlók voltak, és mindketten bántalmazó családi környezetből érkeztek a „népek olvasztótégelyébe”. Múltjuk hasonlósága hamar sorsközösségbe sodorta őket. A kívülről harmonikusnak tűnő kapcsolat kulisszái mögött azonban olyan ördögi gonoszság lapult meg, ami végül az egész család erőszakos halálához vezetett.
Barsi József amennyire szeretett inni, annyira nem szeretett dolgozni, így a kis család Mária pincérnői fizetéséből élt, nem túl nagystílű életmódot folytatva. Mária a traumatizált gyermekkorát kiskora óta álmodozással próbálta oldani, melyekben színésznői ambíciók, tündéri női karakterek szerepeltek.
Mária és József közös kislánya, Judit a sors bonyolult összjátéka folytán később valóban a Hollywood-i hírességek életét élhette, miközben végig árnyékként leselkedett rá édesapja kegyetlen irigysége és indulata.
Máriát elkápráztatták a helyi sztárok, és szerette volna lányában újra élni az álmait, a kis Juditot próbálta a színészpálya felé irányítani. Egy délutánon a jégpályán forgató filmes stáb valóban felfigyelt a bájos szőke kislányra, aki törékeny testalkatú volt, és vidáman, mosolygósan rótta a köröket a jégen.
Teljesült az anya álma
Juditot az édesanyja akkorra megtanította a szerinte tökéletes testtartásra és az érthető, jól vivő színészi hangra, és a jégpályát sem véletlenül látogatták olyan gyakran, hiszen ott mindig zajlottak forgatások. A stáb azért is látott nagy lehetőséget a kislányban, mert korához képest aprócska testalkatú volt, tehát olyan karaktereket tudott fegyelmezetten eljátszani, melyek nálánál fiatalabb gyermekeket jelenítettek meg. Judit szakmai alázata és kitartása sok pénzt hozott a stúdióknak, de egy ideig nem gondolkodtak el azon, hogy ezek a tulajdonságok milyen háttér tünetei.
Mária nagy álma beteljesült, Juditot felfedezte a filmipar, és egyre több produkcióba hívták. Az egyszerűbb reklámszerepek után a kislányt gyerekszínészi karrier várta, minden ajtó megnyílt előtte, szerepet kapott a Cápa bosszúja és az Alkonyzóna epizódjaiban is.
Kísérteties jelzése volt a sorsnak, hogy Judit az 1984-es Fatal Vision sorozatban egy olyan kislány szerepét kapta, akit a saját édesapja gyilkolt meg.
A férfi több százszor elmondta ismerőseinek, hogy meg fogja ölni a feleségét
Judit évente 3-4 filmben forgatott, és folyamatosan szerepelt reklámokban is. Mindenki boldog, pezsgő kislánynak látta, holott 1987-re már súlyos tüneteket okozott nála az állandó feszültség és félelem. Hormoninjekciókat kapott, hogy testi növekedése beérje a kortársaiét, tépkedte a macskája szőrét és a saját szempilláit, és többször szólt a stúdióban, hogy fél hazamenni, mert az apja mindig részeg.
„Tudom, hogy meg akarja ölni az anyámat” – mondta felnőtt barátainak, és az egyik forgatáson pánikrohamot is kapott, teljesen összetört, amitől az ügynöke nagyon megijedt.
Ebben az időben a Szerelemhajó című filmben a karácsonyi angyal szerepét játszotta, miközben otthon a játéksárkányát az apja összetépte, vagy azzal fenyegette meg, hogy ha hazajön a filmezésből, meg fogja ölni őt.
A rendőrség háromszor tartóztatta le a férfit ittas vezetés miatt, és mindháromszor elengedték némi dorgálással, nem firtatva a családi háttértörténetet. Mária egyszer próbálkozott fizikai erőszak miatti feljelentéssel, de a rendőrség nem látta a bántalmazás fizikai nyomait, így nem emeltek vádat a férfi ellen. Az eset még nagyobb veszélybe sodorta a nőt, aki a férfi számára eddigre veszélyforrásként jelent meg, olyasvalakiként, aki akár börtönbe is küldheti őt.
Tipikus bántalmazói viselkedés, hogy amikor az áldozat elkezdi a menekülés stratégiáját kidolgozni, és meghozza a döntését, akkor csap át a legdurvább és legelkeseredettebb fizikai erőszakba.
Judit keresete és keresettsége két év alatt az egekbe szökött. Becslések szerint évente 100.000 dollárt keresett, ebből egy háromszobás házat vásároltak a Canoga Park negyedben, egy festői völgy szélén. Ám minél sikeresebb és gazdagabb lett a kislány, az apa annál kiszámíthatatlanabbá és veszélyesebbé vált.
A férfi keményen ivott, és féltékenységből eredő agresszióját a nőre és lányára zúdította. Fenyegette is ijesztgette őket, a későbbi visszaemlékezésekből
kiderült, hogy az ismeretségi körben több százszor elmondta, hogy meg fogja ölni a feleségét. Egyik cimborája ellenvetéssel próbálkozott: „Ha megölöd az anyját, mi lesz a kicsivel?” A férfi így válaszolt: „Akkor őt is meg kell ölnöm”.
Az édesanya és a kislány is adott jelzéseket, segítséget kértek a külvilágtól. Judit ügynöke a hisztérikus rohamok miatt ragaszkodott ahhoz, hogy az akkor kilenc éves és 112 cm magas kislány pszichiáterhez kerüljön, az orvos pedig értesítette a családvédelmi szerveket. Mária félt elhagyni a férjét, és a számára biztonság látszatát keltő értékes házat, azonban titokban kibérelt egy kis lakást a stúdió mellett. Azt gondolta, hogy ha válási szándékát bejelenti, a férfi egész biztosan megöli majd, és ígéretéhez híven felgyújtja a holttestét, ugyanakkor a családvédőnek megígérte, hogy végigcsinálja a válási procedúrát. Mária időnként a bérelt lakásba menekült Judittal, ám ez a szökési lehetőség végül kevésnek bizonyult ahhoz, hogy megmentse az életüket.
A tragédia napja
1988. július 27-én egy szomszéd lövéseket hallott a házból, és telefonált a 911-nek. A szomszéd épp elégszer hallotta a férfit fenyegetőzni ahhoz, hogy rögtön arra gondoljon: a férfi megölte Máriát.
A rendőrség arra ért ki, hogy a férfi a garázsban öngyilkos lett, Mária a folyosón feküdt holtan, Judit pedig az ágyában. Mindkettőjüket lelőtte az a férfi, akinek védeni és szeretni kellett volna őket, büszkének és hálásnak lenni azért, amilyen lehetőséget nyújtott a családja számára a sors. A két holttestet leöntötte benzinnel, és mielőtt öngyilkos lett, meggyújtotta őket. A gyilkosságot a jelek szerint július 25-én követte el, tehát két napig bezárkózott a holttestekkel, csak utána végzett magával.
Barsi Judit Amerika számára ma is Judith Barsi, amerikai színésznő, aki filmjeiben tovább él. A The Land Before Time-ban Judit egy vidám és élénk kis dinoszaurusz hangján szólal meg, aki a filmben gyakran "Yep, yep, yep” felkiáltással adott hangot életörömének. A kislány Los Angeles-i Forest Lawn Memorial Parkban található sírkövére ezt a feliratot vésték, ezzel adózva életigenlésének és küzdelmének. Utolsó filmjének címdalát, a Love Survives című dalt az ő emlékének ajánlották.
A gyilkos apát nem ebben a temetőben hantolták el, és hogy örök nyugalomra lelt-e, arra nincs garancia.
Indexkép: SCOTT ON TAPE - Your Pop Culture Tour Guide / Youtube
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)