A szülői elidegenítés (Parental Alienation) témájában tartotta első szakmai konferenciáját jogi és pszichológus szakemberek bevonásával Az Apák az Igazságért Egyesület. A november 30-án tartott rendezvény elsődleges célja a figyelemfelhívás volt – ugyan nemzetközi szinten már több törvény is született a témában, Magyarországon erről még kevés szó esik, és a jogi, pszichológiai eljárásokban is ritkán merül fel.
Mi is az a szülői elidegenítés?
1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló törvény 2 cikk. 2. Az Egyezményben részes államok megteszik a megfelelő intézkedéseket arra, hogy a gyermeket hatékonyan megvédjék minden, bármely formában jelentkező megkülönböztetéstől és megtorlástól, amely szülei, törvényes képviselői vagy családtagjai jogi helyzete, tevékenysége, véleménynyilvánítása vagy meggyőződése miatt érhetné őt. |
A szülői elidegenítés során az egyik szülő olyan módon sajátítja ki a gyermekét, hogy érzelmi zsarolással vagy fenyegetéssel próbálja a másik szülő ellen hangolni őt. Jellemző az érzelmi manipuláció, aminek eredményeképp a gyermek lassan teljesen elfordul a másik szülőtől és értéktelennek minősíti. A cél érdekében az elidegenítő szülő akár hamis vádakat is felhoz, és büntető eljárás alá vonja a másik felet.
Mivel a folyamatnak súlyos mentális hatásai is lehetnek a gyerekre nézve, a szindrómát egyfajta mentális gyermekbántalmazásnak is minősítik. Az elidegenítés során gyakran megtörténik, hogy a gyermekben olyan negatív érzések is eluralkodnak, mint az önhibáztatás, a düh, és depresszió alakul ki náluk.
„Ez az „állapot” azért is különösen veszélyes a gyerekre nézve, mert sokszor nincsenek is tudatában, hogy bármiféle bántalmazásnak esnek áldozatul. A következmények azonban súlyosak lehetnek. Amennyiben az elidegenítő szülő sikerrel jár, a gyermek mindenféle indok nélkül visszautasítja a másik szülőt” - mondja Tomasovszki László pszichológus. Noha a szindrómának jellemzően nincsen egységes jogi háttere, egyes bíróságok már elismerik a szülői elidegenítést a gyermekekkel való visszaélés egyik formájaként, Brazíliában és Mexikóban például bűncselekménynek számít az elidegenítés, de Romániában és Ausztriában is jogi következményei vannak.
Mi a helyzet itthon?
Hazánkban a szülői elidegenítés ismerete és kezelése még gyerekcipőben jár. Az Apák az Igazságért Egyesület 2014-ben jött létre, hogy olyan szülők számára nyújtson tanácsadást, jogi segítséget, akiktől a gyermeküket próbálják elidegeníteni. Mindemellett a lehető legszélesebb társadalmi kommunikációt kívánják kifejteni a témában, szakemberek bevonásával. Mivel a válások után jellemzően az édesanyának ítélik meg a gyerekeket, a közvélemény hajlamos az apákhoz kötni a pedig ez tévedés.
„A szülői elidegenítést sokszor a férfihez kötik tévesen, holott nemtől független, minthogy Az Apák az Igazságért Egyesület tagjai között is számos anya található. A konferencián éppen ezért kizárólag szakmai alapon közelítettük meg a kérdést, és az volt a célunk vele, hogy felhívjuk a figyelmet a jelenségre, felismerhetővé tegyük a szülői elidegenítés jeleit a gyermekvédelmi jelzőrendszerben, és szakmai párbeszédet folytassunk. Ezt a célt elértük. Pontos hazai adatok nem születtek még a témában, de a gyámügyi eljárások kb. 90%-nál fellelhető a szülői elidegenítés” - mondta Szaniszló Csaba, Az Apák az Igazságért Egyesület elnöke.
Fontos az edukáció
A szülői elidegenítés több szakterületet is érint, éppen ezért a konferencián jogi és pszichológus szakemberek is beszéltek a témáról. A jelenség bemutatása és szimptómái mellett szó esett a gyámhatósági eljárásokról, az apai szerepről és jelenlétének fontosságáról egy gyermek életében, de rámutattak a magyar igazságügyi szakértés anomáliáira is. A hazai előadók mellett a szakmai konferenciához egy videóelőadás keretében Amy J.L. Baker amerikai pszichológus, kutató, a téma egyik legnagyobb nemzetközi szaktekintélye is csatlakozott. A közel 200 résztvevő 70%-a pszichológiai, jogi, gyámügyi területről érkezett.
Abban minden szakértő egyetértett, hogy a jelen konferenciához hasonló megmozdulások, ezáltal az edukáció, valamint a társadalmi kommunikáció nagy mértékben hozzájárulhatnak, hogy a szülői elidegenítés folyamata kellően felismerhető legyen, és még azelőtt meg lehessen állítani, mielőtt a gyermek súlyos lelki sérüléseket szenvedne el.
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)