Az egyéni munkarend körüli viták azért élesek, mert egyszerre több, egymásnak feszülő érdek találkozik bennük, és mert a téma érzékeny jelzője az oktatás rendszerhibáinak.
Az egyik oldalon az a szülő áll, aki valamilyen okból menteni igyekszik a gyerekét a közoktatásból, a mai szabályozás azonban ezt jóval szűkebbre húzta. A másikon az a szülő, akinek az otthonmaradás a munkáját és a keresetét viszi el, mégis olyan helyzetbe kerül, hogy nem érzi szabadnak a választását.
A történet szereplői
Az intézményvezető
Az iskola vezetőjét a szülői közösség helyezheti nyomás alá, hogy nyugodt és fejlesztő légkört biztosítson a neurotipikus többség számára. A „problémás” gyerektől való megszabadulás elvárása így az intézményvezetőn csapódik le. A gyermek érdeke viszont sérülhet azzal, ha a közösségből kikerül, és a szociális képességei otthon nem feltétlenül fejlődnek tovább.
Az agresszív viselkedés attól önmagában nem oldódik meg, hogy a gyerek otthon marad, és a szülőtől sem várható el, hogy szakember szerepét vegye át.
A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyerekek esetében külön szabály érvényesül: ők fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesítik a tankötelezettségüket. Ez egyéni vagy csoportos formában, intézményben, otthoni ellátás keretében vagy a gyermek ápolását, gondozását végző intézményben is megszervezhető. Ha a szakértői bizottság véleménye szerint a gyermek iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, tankötelezettségét egyéni fejlesztés keretében teljesíti. Ez nem azonos az egyéni munkarenddel. Az otthoni ellátás ugyanakkor komoly fizikai, lelki és munkavállalási terhet róhat a családra.
A gyermekvédelem
Viselkedési zavarral küzdő gyerek esetén, főleg, ha agresszió is megjelenik, gyermekvédelmi kérdések is felmerülhetnek. Az egyéni munkarend engedélyezésére irányuló eljárásban az Oktatási Hivatal megkeresheti a gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot is. Nincs azonban olyan általános szabály, hogy ezek a szervek ilyenkor az iskolába járással történő tankötelezettség-teljesítés mellett foglalnának állást, az egyedi helyzetet kell vizsgálni.
Pedagógus segítsége nélküli otthoni oktatás ezekben az esetekben komoly terhet rak a szülőre, akinek pedagógiai képzettség nélkül kell rendszeres és motivált munkára bírnia egy egyébként is beilleszkedési nehézséggel küzdő gyereket. Ez önmagában nem gyermekvédelmi veszélyeztetettség, de ha a helyzet a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését ténylegesen gátolja vagy akadályozza, gyermekvédelmi kérdés is felmerülhet. Így a gyermekjóléti szolgálat véleménye szembe is kerülhet az iskola véleményével.
A pedagógus, akire nagy terhet ró a rendszer
Nem hagyható ki a képletből a pedagógus sem, akinek a körzeti integráló iskolában, magas osztálylétszám mellett, gyakran kevés speciális ismerettel kell helytállnia egy sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerek mellett. Az intézményvezetőnek arra is tekintettel kell lennie, hogy a tanárai a kudarcélmények és a tartós terhelés hatására kiéghetnek, és fennáll a pályaelhagyás veszélye.
Olvasd el ezt is: Integrált oktatás: és a pedagógusnak ki segít?
Törvénymódosítás 2019-ben: a magántanulói státusz helyett egyéni munkarend
2019 szeptemberében lépett hatályba a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása, amely megszüntette a magántanulói státuszt, és bevezette az egyéni munkarend fogalmát. A törvény indokolása szerint a cél az volt, hogy az iskolába járástól eltérő teljesítésre csak akkor kerüljön sor, ha azt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a fejlődése és tanulmányai szempontjából előnyös.
A módosítás előtt az intézményvezető engedélyezhette a tankötelezettség magántanulóként való teljesítését, akár határozatlan időre is. A háttérben állhatott külföldi tartózkodás, súlyos betegség vagy beilleszkedési, tanulási nehézség, de a szabályozás nem követelt minden esetben külön szakértői dokumentumot, a szülő kérelme alapján is engedélyezhető volt a magántanulói státusz. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a 2019/2020-as tanévben 9545 gyermek tanult magántanulói státuszban vagy egyéni munkarendben, a 2020/2021-es tanévben pedig, a 2020. október 16-i adatok szerint, már csak 5214 tanuló rendelkezett egyéni munkarenddel. A változás után tehát rögtön az első évben látványos csökkenés történt, és a szűkebb keret azóta is fennáll.
Ki dönti el, ki kaphat egyéni munkarendet, és mi az eljárás rendje?
Köznevelési intézményben, tehát általános iskolában és gimnáziumban az egyéni munkarendet nem az intézményvezető, hanem az Oktatási Hivatal engedélyezi, a szülő vagy a nagykorú tanuló kérelmére, és csak határozott időre. Szakképző intézményben, tehát technikumban és szakképző iskolában más a szabály: ott az igazgató dönt az egyéni tanulmányi rendről. Ezért fontos, hogy a kérelem a megfelelő döntéshozóhoz kerüljön.
A kérelmet főszabály szerint a tanévet megelőző június 15-ig kell benyújtani. Ez az adminisztratív részlet a gyakorlatban sokat számít, mert a „nehezen kezelhető” gyerekek körül a tanárok és a szülői közösség gyakran október vége, november eleje felé kezdi elveszíteni a türelmét, és keres alternatív megoldást. Év közben azonban csak akkor lehet kérelmet beadni, ha a határidő után merül fel olyan új körülmény, ami akadályozza a mindennapos iskolába járást, például ha a család külföldre költözik, ha a tanuló egészségi állapotában lényeges változás lép fel, vagy ha balesetet szenved. Önmagában a „nehezen kezelhető” minősítés nem elég, év közben azt kell bemutatni, milyen, a határidő után felmerült körülmény akadályozza a mindennapos iskolába járást.
A kérelem elektronikusan, az Oktatási Hivatal űrlapján, vagy postai úton nyújtható be. Postai benyújtásnál szabadon megfogalmazott kérelem is benyújtható. Kötelező megadni a kérelmezett időszakot. Két gyakorlati részlet, ami sok elakadást megelőz: az egyéni munkarend feltétele az aktív tanulói jogviszony, és arra az iskolára kell kérni, ahol a gyerek ténylegesen tanul. Ha az indok az életvitelszerű külföldi tartózkodás, elég erről nyilatkozni, külön bizonyító dokumentumot nem kell csatolni.
Mit jelent az egyéni munkarend a gyakorlatban?
Az egyéni munkarend a kötelező tanórai és egyéb foglalkozások alóli teljes körű felmentést jelenti, az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével, és nem mentesít egyetlen tantárgy tanulmányi követelményei alól sem. Ebből következik két olyan szabály, amit érdemes előre tudni:
- Részleges egyéni munkarend nem létezik. Nincs mód arra, hogy csak egy tantárgy óráinak látogatása alól, vagy az edzések miatt az első és az utolsó órák alól szóljon az engedély. Ilyen részleges felmentést az iskola igazgatója adhat, és akkor csak azokból a tárgyakból keletkezik osztályozóvizsga-kötelezettség.
- Főszabály szerint minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tenni, félévkor és a tanév végén, az iskola pedagógiai programja szerint. A magatartást és a szorgalmat nem értékelik. Külföldi tartózkodás esetén a félévi minősítés az igazgató döntése alapján mellőzhető.
Gyakori félreértés, hogy az egyéni munkarend automatikusan felmentést ad a készségtárgyak alól. Nem ad: készségtárgy tanulása alól az igazgató adhat felmentést, ha a tanuló sajátos helyzete ezt indokolttá teszi, önmagában az egyéni munkarend ténye viszont nem alapozza meg.
A felkészítés kérdésében pedig az indok dönti el, kire hárul a feladat:
| Helyzet | Ki készíti fel a gyereket? |
|---|---|
| SNI vagy BTMN tanuló, a szakértői vélemény alapján | Az iskola köteles gondoskodni a nevelésről, oktatásról, a felkészítésről, az osztályzatok megállapításáról és az ehhez szükséges pedagógusokról, a szakértői véleményben foglaltak szerint. |
| Tartós betegségben szenvedő, tartós gyógykezelés alatt álló tanuló | Az iskola köteles gondoskodni a felkészítésről és az osztályzatok megállapításáról. |
| Egyéb indok, például külföldi tartózkodás vagy versenysport | A felkészítésről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. |
Fontos tudni, hogy az iskola kötelezettsége akkor sem jelenti a teljes tanítási óraszám pótlását. Az SNI vagy BTMN miatt szakértői vélemény alapján, illetve tartós gyógykezelés miatt egyéni munkarendben tanulók egyéni felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll rendelkezésre. Ez az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. Sok családban emellett még külön fejlesztést és szakembert is fizetni kell.
Az otthon tanuló gyerek ugyanakkor nem feltétlenül szakad el az osztályától: az intézményvezető engedélyével részt vehet a tanórákon és az egyéb foglalkozásokon, felvehető napközibe és tanulószobára is. Ez a gyerek szempontjából sokszor a legfontosabb részlet: az engedélyezett iskolai programokon nem kell teljesen elszakadnia az osztályközösségtől.
A buktatók, amikbe a legtöbb család belefut
- Nem szünet. Az egyéni munkarend nem mentesít a tanulmányi követelmények alól, és önmagában nem oldja meg a tanulási problémát, a felkészülés jelentős része a családra hárulhat.
- Visszamenőleg nem engedélyezhető, a korábbi hiányzásokat tehát nem igazolja.
- Iskolaváltásnál a határozat hatályát veszti, ezért új kérelmet kell beadni.
- Tartós betegség esetén az Oktatási Hivatal jelenlegi tájékoztatója szerint járó- vagy fekvőbeteg-szakellátásban dolgozó szakorvos igazolása szükséges; magánrendelésen kiállított igazolás nem fogadható el.
- Két sikertelen alkalom után vissza az iskolába. Ha a tanuló neki felróható okból kétszer nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy kétszer nem teljesíti a követelményeket, az igazgató értesíti az Oktatási Hivatalt, és a tanuló a következő félévtől már csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.
- Ha az ok megszűnik, az egyéni munkarend visszavonását kell kérni. Erre nincs külön űrlap: írásban, postai úton kell kérelmezni az Oktatási Hivatalnál.
- Őrizd meg a benyújtás igazolását, kérj érkeztetést vagy iktatószámot, elektronikus benyújtásnál mentsd le a visszaigazolást. Elutasításnál vagy ügyintézési problémánál ezekre tudsz hivatkozni.
Presszionálhat-e az iskola?
Mivel az eljárás a szülő kérelmére indul, az iskola nem dönthet a szülő helyett: nemet lehet mondani az iskola kérésére. Ha az iskola mégis választásra próbálja kényszeríteni a szülőt, jellemzően a fegyelmi eljárás és az egyéni munkarend között, érdemes írásban kérni az álláspontot és annak jogszabályi alapját, mert a szóban elhangzó nyomásgyakorlásra később nehéz hivatkozni. Elakadás esetén a fenntartóhoz, állami iskola esetén a tankerületi központhoz, valamint az oktatási jogok biztosához is lehet fordulni.
Az elutasításnak is van korlátja: az Alkotmánybíróság 9/2021. (III. 17.) AB határozata szerint az Oktatási Hivatal a jogszabályoknak megfelelően előterjesztett kérelmet akkor utasíthatja el, ha megállapítható, hogy a kérelem elutasítása szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét. Ha a kérelem a jogszabályban előírt követelményeknek nem felel meg, a Hivatal főszabály szerint hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, tehát egy pótolható formai hiba önmagában még nem jelenti az ügy végét.
A valóság ettől függetlenül kemény: aki kiveszi a gyereket a körzetes integráló iskolából, sokszor nehezen talál olyan intézményt, ahol a gyermek sajátos szükségleteinek megfelelő ellátás biztosítható. A tankötelezettség áll az egyik oldalon, a megfelelő befogadó iskola megtalálásának nehézsége a másikon, és ezzel a harccal sok szülő marad egyedül.

Kép: Depositphotos.com
– Anya, olyan jó lenne, ha otthon lehetnék, hidd el, szorgalmasan mindent megcsinálnék - mondta egy iskolai bántalmazáson átesett kislány.
Erre a rendszernek nincs jó válasza; egy-egy életút egyéni ötletek és kreatív megoldások mentén oldódik meg. Az egyéni munkarend ezért nem cél, hanem eszköz: akkor működik, ha van mögötte konkrét terv arról, mi lesz a gyerekkel a következő időszakban.
Kapcsolódó cikkeink
- Iskolai bántalmazás: mit tehet a szülő?
- Integrált oktatás: és a pedagógusnak ki segít?
- Százezreket érint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése
A cikk tájékoztató jellegű, és a frissítés idején hatályos szabályozáson alapul. Utolsó szakmai ellenőrzés: 2026. augusztus.
Források
- Oktatási Hivatal: Tájékoztató az egyéni munkarenddel kapcsolatos tudnivalókról
- Oktatási Hivatal: Gyakran ismételt kérdések az egyéni munkarendről
- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
- TASZ: Egyéni munkarend – így adhatsz be sikeresen kérelmet
Indexkép: Depositphotos.com




