A gyerekek rögtön észreveszik, ha a másik gyerek vagy felnőtt különbözik valamiben az átlagostól, a megszokottól. Rácsodálkoznak a különbözőségre, de ez csak egy pillanatig tart náluk. Legtöbbször fel is tesznek ezzel kapcsolatban egy kérdést. Erre a kérdésre szoktunk mi felnőttek nem megfelelően reagálni. Valószínűleg azért, mert nem fordítjuk le a gyerek életkorának megfelelő nyelvre a gondolatainkat.
Ha a gyerek életében mindennapossá válik egy eltérő külsejű ember, akkor sokkal hamarabb el tudja fogadni és eszébe sem jut kigúnyolni vagy kirekeszteni a másikat, mint egy felnőttnek. Ez az alapból jövő tiszta gyermeki érzés, de ha a többi gyerek, vagy a felnőttek megbélyegeznek valakit, akkor hajlamos lesz követni ezt a példát. Tehát a rasszizmus megelőzése a felnőttek példamutatásával kezdődik.
Nem csak a multikulturális országokban fontos az elfogadó magatartás, az elfogulatlan gyermekek nevelése. A szülők tudják leginkább továbbadni az előítéleteket, ugyanakkor abban is nekik van a legnagyobb szerepük, hogy gyermekük mindenkivel tiszteletteljesen viselkedjen.
Nézzünk néhány tippet arra, miként állhatunk pozitív mintaként gyermekünk előtt:
Ismerd el a különbségeket!
A legegyszerűbb és legalapvetőbb lépés, hogy mi magunk is elfogadjuk, és gyermekünkkel elfogadtassuk a sokféleséget.
A gyerekek 4 éves koruk körül kezdenek kérdéseket feltenni a másságról. „Miért sötétebb a bőre annak a kisfiúnak, mint az enyém?” A szülő ilyenkor pánikba esik, mit is mondjon. A legrosszabb épp az, ha a gyerek megérzi, hogy nem őszintén beszélnek vele, amikor ő őszintén érdeklődik.
Tanítsuk meg a gyereknek, hogy külsőleg sokféle kinézetűek, bőrszínűek lehetnek az emberek, de a lényeg nem a külsőben rejtőzik. Ha eltérő a külseje a másiknak, ugyanolyan belső értékekkel rendelkezik.
Használhatunk olyan analógiákat, amiket a gyerek könnyen megért: például van vanília fagylalt, csokoládé és tejkaramella, mindegyik különböző ízű, de mind nagyon finom.
Légy pozitív szerepminta!
Az orrunk alatt eldörmögött megjegyzések a faji gyűlöletről, kisebbségekről, nagyobb súlyt nyomnak a latba, ha észreveszi a gyerek, mintha órákon át kiselőadást tartunk neki, hogyan viselkedjen másokkal. A gyerek adóvevője épp az ilyen elszólásokra fogékony. Tehát csak akkor lehetünk pozitív példa számára, ha mindig, minden helyzetben egyértelműen és egyféleképpen vélekedünk és cselekszünk.
Magyarázzuk el a sztereotípiákat!
A gyerekeket számtalan sztereotípiának lehetnek tanúi. A televízióban látottak, de az utcán érzékelhető negatív általánosítások mély benyomást tesznek rájuk. Magyarázd el a gyereknek, ha például lát egy viselkedésformát az utcán egy kisebbségi csoporttól, akkor abból nem lehet általánosítani, hogy annak a csoportnak minden tagja hasonlóan viselkedik.
Tanítsd empátiára!
A gyerekekkel el lehet beszélgetni az emberek közötti különbözőségekről. Tárjunk fel olyan szituációkat, ahol a gyerek lenne kisebbségben. Beszélgessünk el arról, hogyan érezné magát például egy másik kultúrában, ha mindenki különbözne tőle és emiatt csúfolnák és bánnának vele mostohául, mit érezne, hogyan reagálna, mit várna el az emberektől, hogyan viselkedjenek vele?
Mutass neki sokféleséget!
A homogén kultúrában felnövekvő gyermekek nehezebben fogadnak el mindenféle másságot. De az, amiről nem beszélünk, még létezik és a gyerek is szembe fogja találni vele magát. A legjobb, ha megmutatjuk neki a különbözőségeket. Vigyük el etnikai éttermekbe, múzeumokba, olvassunk neki más kultúrákról, vallásokról, mutassunk ezekről képeket, könyveket.
Mit tehetünk, ha gyermekünk válik előítélet áldozatává?
Ebben az esetben is a szülői minta a legmeghatározóbb. A szülőnek kell megvédenie gyermekét, de ajánlatos megtanítani a gyereknek is, hogy kiálljon magáért. Az első feladat mutatni és érzékeltetni, hogy haraggal és dühvel nem oldható meg a gond, a legfontosabb a nyugalom és a higgadtság. Tanítsuk meg a gyereket arra, hogy szavakkal érveljen, ne agresszióval. Mondja el, hogy azzal, amit mondott rá például a társa, megbántotta és ne mondja még egyszer. Ha nagy az incidens tanácsos szólni a tanárnak is az iskolában, vagy a sértő gyerek szüleinek. De minden esetben lényeges a megfontoltság, hiszen az előítéletet használó gyerek lehet, hogy épp otthon hallotta, amit mondott.
Gyerekek és a rasszizmus |
| MEGOSZTOM A FACEBOOKON! |
Alkohol egy életen át!
Annyi hasznos olvasnivaló van, amit érdemes lenne mindörökre a fejembe vésni, de vajon fogom ezt tudni a későbbiekben is?
Ha majd ott leszek az adott szituációban, fogom tudni mi a helyes válasz, a helyes hozzáállást? Csak remélni tudom, hogy igen!
Orsa, ha több ilyen cikket olvasol és neked lesz gyereked, akkor biztos, hogy ezek a sorok előfognak jönni, ha ilyen szituáció adódik. : )
A másik gondolatom, hogy az integrált közösségek szerintem nagyon pozitívan képes a rasszizmus kérdését is kezelni. Ha már az oviba együtt játszanak a cigány-nem cigány, vak és látó stb. gyerekek, ők egy életre megtanulhatják (jó esetben), hogy a világ mennyire sokszínű.
Tehát fontos a pozitív hozzááéllás.
Itt találtam egy cikket ami kapcsolódik témájában - akit érdekel, érdemes elolvasnia.
A jogaikat természetesen meg tudták tanulni, csak azt nem hogyan kell a társadalom hasznos tagjává válni.
Na jó, csak viccelek, de azért gondolod át. Az óvodában EGYENLŐ minden kisgyerek. Rosszt tapasztalatod van, hogy ennyire szélsőséges vagy? Mert nekem a budapesti óvodákban ennyire nincs rossz tapasztalatom.
Most pl alattunk is lakik egy familia, akiknek a ház, vagyis mi, a többi lakó fizeti a vizet, a fűtést, mert nekik nincsenek kötelezettségeik, csak jogaik, és még ők vannak felháborodva, hogy a ház megpróbálja rajtuk behajtani a tartozást! Őket pl cigánynak mondom, pedig fehér emberek.
Hogy miért vállalnak annyi gyereket? Mert az állam eltartja, és lesz kit elküldeni lopni, mert 14 éves kor alatt nem büntethetőek, ezért!
Érdekes módon én nem járok, és nem is jártam el lopni a napi megélhetésért, mondjuk a bodzaszedésből sincs 200nm-es házam... Tudod az a szomorú, hogy az ember azt látja, hogy nekik mindent lehet, az aki meg rendesen, tisztességesen próbál boldogulni, az fogja be a pofáját, és fizessen, aztán ha ledolgozott egy életet, akkor kiszúrják a szemét egy olyan nyugdíjjal, amiből képtelenség megélni.




