A nagy felzúdulást keltő, május 28-i hírekkel ellentétben a családi pótlék rendszerében érdemi változás nem várható. A családi pótlék előre láthatóan továbbra is a gyermek születésétől tanköteles korának végéig, legfeljebb 20 éves koráig fog járni. Változatlanul érvényben maradna az is, hogy a családi pótlék folyósítása felfüggesztésre kell, hogy kerüljön azon családok esetében, ahol a gyermek tankötelezettségének nem tesz eleget (nem jár iskolába vagy lóg az iskolából). Úgy néz ki, hogy továbbra is fenntartanák a jelenlegi rendszer azon elemét is, hogy a gyermeket egyedül nevelők és a gyermeket közösen nevelők más-más elbírálás alá essenek.
Ugyanakkor az állam - még egyenlőre nem tudni, hogy milyen formában - arra kötelezhetné a nagykorú gyermekeket, hogy tartsák el szüleiket, ha azok erre önhibájukon kívül eső okok miatt nem képesek.
A korábban kiszivárgott hírek szerinti munkavédelmi szabályok kidolgozása továbbra is folyamatban van. Ennek keretében a szülésről visszatérő anya részmunkaidős foglalkoztatását kötelező lenne biztosítani a gyermek 3 éves koráig, továbbá a gyermekek nevelésében részt vállaló édesapákra nagyobb figyelmet szentelnek, melynek szem előtt tartásával kívánják a gyermekek után járó pótszabadságok rendszerét átdolgozni.
A jogszabályi fogalomváltozás mellett számos eddigi juttatás elnevezésének megváltozása is várható, további konkrétumok erre vonatkozóan egyenlőre nincsenek.
Kovács Andrea
03.06.2011
Ami a részmunkaidőt illeti a gyerek 3 éves koráig: én nem engedném! A GYES 3 éves korig jár, használják ki, töltsék legalább ezt a néhány évet a gyerekkel! Egy kisgyereknek ezerszer fontosabb, hogy az anyjával legyen, mint az, hogy minden hülyeségre legyen otthon pénz! Mert legyünk őszinték: az emberek a fizetésük jelentős részét a reklámoktól vezérelve, hülyeségekre költik! Ide sorolom a reklámozott hiteleket is!
Ami meg az apák részvételét illeti a gyereknevelésben: sajnos, egyre kevesebb az olyan család, ami a hagyományos felállást mutatja: papa, mama, gyerekek. A legtöbb család felbomlott, a szülő vagy egyedül neveli a gyerekét, sok esetben a külön élő szülő ellen, vagy új társa (társai) vannak, akiktől össze-vissza születnek újabb gyerekek. Ezekben a "családokban" végül is milyen szerepet szánnak az apának?
Ha egy tisztességes Munka Törvénykönyvet kreáltak volna, ami ténylegesen védi a dolgozókat a munkaadó túlkapásai ellen, akkor az apáknak - a munkájuk maradéktalan elvégzése mellett - lenne elég idejük, erejük türelmük ahhoz, hogy az otthon töltött időt a családjukkal töltsék! Vagy rosszul látom?




