Versenyfutás a munkáért: ne higgy el mindent!

„Találtam otthonról, a gyerek mellett végezhető munkát, de egy ötoldalas tervet kérnek tőlem a leendő munkakörre vonatkozóan az önéletrajz mellé. Félek, hogy pusztán ötletet gyűjtenek.”

Számtalan hirdetést olvasva mindig felmerül bennem a kétely, az otthon végezhető munkáról, főleg akkor, ha az nincs pontosan meghatározva. Klasszikusan a távmunkát összemossák az otthon végezhetőség fogalmával, sajnos a kettő nem ugyanaz. A távmunkának tekintjük a munkavégzésnek azt a formáját, amikor a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen, hanem attól távol végzi el rendszeresen napi munkáját, melynek eredményét a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásával juttatja el munkaadójához, ezzel szemben a kecsegtető ajánlatok, amelyek azt ígérik, amit otthon lehet végezni, nagy valószínűséggel valótlant ígérnek. Fizessen be a munkavállaló pár ezer forintot és akkor kap kiközvetített állást, vagy összeszerelhető tárgyakat. Az összeszerelés megtörténik, csak a fizetséggel elfelejtenek visszajönni. A cikkben szereplő kérdés során is hasonló kételyek merülnek fel bennem.

Előfordul olyan is, hogy a munkáltató egy személyes találkozó során, vagy több munkaegyeztetés után arra kéri a munkavállalót, hogy az állásnak megfelelően készítsen tervet a célállás elnyeréséért, ám a címben megfogalmazott kérdés szerint félő, hogy ötletgyűjtésről van szó. Hallottam már olyanról is, hogy a pályázás során a terv összeállítása egy újabb kiválasztási forduló, vagy úgymond próbaidő. Természetesen ez a helyzet bizalmon alapul, illetve a munkavállaló részéről egyfajta befektetésnek minősül; ha megfelelő munkát adok ki a kezemből, akkor szívesen fognak alkalmazni… Ám milyen munka az, ahol az álláskeresőnek kell úgymond fizetnie először azért, hogy munkához jusson, miért nem elég az önéletrajza, a motivációs levele, a referenciái, a munkatapasztalata és a három hónap próbaidő? Ebben az esetben hol van a munkáltatói bizalom? A helyzet a kívülállóban is visszás érzéseket kelt és a munkavállalóban is bizalmatlan érzéseket szül. A helyzetet legegyszerűbb tisztázni illetve a miértekre rákérdezni, és utána eldönteni szükségünk van-e erre?

Fejér Noémi Tanácsadó szakpszichológus, metamorphoses meseterapeuta és munka-pályaorientációs tanácsadó

Bemutatkozás

Megjelent cikkek

Kérdezz-felelek