A csecsemőkori primitív reflexek ösztönös, nem tudatosan irányított válaszreakciók különböző külső behatásokra. Az idegrendszer éretlensége váltja ki őket, ezért mindenképpen gondot jelent, ha későbbi életkorokban is megfigyelhetőek.
Lépegető reflex (6-10 hetes korig)
Az újszülött a hóna alatt függőlegesen tartva és lábait a talajhoz érintve lépegető mozdulatokat tesz. Ez a reflex már az anyaméhben érezhető – ezt csinálja, amikor úgy érezzük, rugdos -, és nagyon hamar eltűnik, hogy aztán a járás tanulásakor immár tudatosabb formában térjen vissza.
Moro reflex (2-4 hónapos korig)
Átkaroló reflexnek is nevezik. Ha a kisbaba megijed, erős hangot hall, vagy elveszti az egyensúlyát, karját és lábait széttárja, majd ölelő mozdulatot tesz. Az egyensúlyérzék kialakulásában van fontos szerepe.
Markoló reflex (3 hónapos korig)
A fogó- vagy markoló reflex során a kisbaba, ha ujjunkat a tenyerébe helyezzük, olyan erősen rászorít, hogy akár meg is tudjuk emelni. Később a tudatos fogás elsajátításában játszik szerepet.
Ha túl sokáig fennmarad, akadályozza a finommozgások fejlődését, és görcsös ceruzafogáshoz vezet.
Kereső és szopó reflex (3-4 hónapos korig)
A fiatal csecsemő, ha a szája szélét megérintjük, az ujjunk felé fordítja a fejét, és szopó mozdulatot tesz. Újszülöttkorban az önálló táplálkozás miatt fontos ez a reflex, később pedig a beszédtanulás során lesz fontos szerepe.
Ha túl sokáig fennmarad, rágási nehézségek, helytelen artikuláció, nehézkes beszédtanulás és nyálfolyás jelentkezhet.
Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (5-6 hónapos korig)
Ha a baba feje oldalra hajlik, az azonos oldalon lévő karját és lábát kinyújtja, az ellenkező oldalon lévőket pedig behajlítja. Ez a reflex már az anyaméhben megjelenik, és hozzájárul többek között ahhoz is, hogy az érett magzat az anyával együttműködve tudja a saját születését támogatni.
Ha a későbbiekben is fennmarad, megnehezíti a járástanulást, mivel az egyik oldalon megfeszülő, másik oldalon ellazuló végtagok miatt a gyermek hamar elveszíti az egyensúlyát. Iskoláskorban a ceruzatartás is gondot okozhat.
Galant vagy hátgerinc-csípő reflex (9 hónapos korig)
A magzat 20 hetes kora táján jelenik meg. Ha a hason fekvő baba gerince mentén végigsimítunk, azonnal felhúzza a lábait, és elfordítja a csípőjét. Mivel a reflex a hólyag és a belek működésével is összefüggésben áll, azok a gyerekek, akiknél ez sokáig fennmarad, az átlagnál később lesznek szobatiszták.
Szimmetrikus tónusos nyaki reflex (6 hónapos kortól 11 hónapos korig)
A négykézláb álló baba fejét felemelve a sarkára ül le, és a két karjával támaszkodik. Ha a fejét lehajtja, a lába kiegyenesedik, a karja behajlik. Ez a mozdulatsor segít a talajtól való felemelkedésben, de megakadályozza a mászást, ezért 11 hónapos korig integrálódnia kell.
Babinski- vagy talpi reflex (10-24 hónapos korig)
Ha a csecsemő talpán tompa tárgyat húzunk végig, lábujjai kifelé szétnyílnak. A reflex járástanuláskor tűnik el végleg. Ha mégis fennmarad, egyensúlyproblémákat, nehézkes járást okoz.
Landau reflex (3 hónapos kortól 12-24 hónapos korig)
Ha a babát a mellkasánál megtámasztva vízszintesen felemeljük, hátgerincét megfeszíti, homorítja, fejét felemeli. Ha a fejét előrebillentjük, a feszítés megszűnik. A maga idejében ez erősíti a gerinc izomzatát, óvodás korig fennmaradva azonban már egyensúlyozási nehézségeket okoz.
Tónusos labirintus reflex (előre hajoláskor 3-6 hónapos korig, hátrahajoláskor 3 évig)
A fej előre hajtásakor a baba a karjait a törzse előtt behajlítja, lábait felhúzza. Hátrahajláskor a törzsét homorítja, végtagjait kinyújtja és széttárja. Mindez elősegíti a helyes izomtónus és izomműködés kialakítását, valamint a fej- és testtartás stabilizálását.
A későbbi életkorokban folyamatos lábujjhegyen járást okoz.
A sokáig fennmaradó primitív reflexek idősebb korban részképesség-zavarokhoz és tanulási nehézségekhez köthetőek, ezért ilyenkor érdemes még iskoláskor előtt megfelelő terápiát (Ayres-terápia, Alapozó-terápia, TSMT stb.) kezdeni.
Figyelem! A reflexek meglétének ellenőrzése orvosi feladat, óva intünk attól, hogy otthon magad próbáld reflexmozgásokra ösztökélni a picit! Szakszerűséget igényel egy ilyen törékeny apróság mozgatása, egy rossz mozdulattal bajt okozhatsz, ezért bízd a gyermekorvosra a feladatot! Soha ne feszítsd meg babád testét, ne tegyél a testrészeivel erőltetett mozdulatokat, ne állítsd lábra, ültesd fel idő előtt, mert komoly károkat okozhatsz! A fejlettségének megfelelő, megengedett mozdulatokról mindig kérd ki a védőnő, gyermekorvos véleményét.
Kapcsolódó cikkeink:
- Egy gyakori, mégis szinte ismeretlen rendellenesség: a szenzoros integrációs zavar
- Száz sérült baba közül nyolcvanon segít a Dévény-módszer
- Nyugtalan alvás babakorban: mitől lehet rossz alvó a pici?
- A korai fejlesztés módszerei
Kép: Oksana Kuzmina / shutterstock
A gyerekbetegségek hozzátartoznak az óvodások, iskolások mindennapjaihoz. Megúszni nem lehet, de felkészülni rá igen. Szülőként sokat tehetünk az immunrendszer megedzéséért, ha pedig már itt a baj, a minél gyorsabb gyógyulásért.
.jpg){kind=small}
