|
Kérdezz-felelek
Nekem egy olyan kérdésem lenne Önhöz,hogy párom nem közeledik hozzám, szerintem félelemből, soha nem kezdeményez, mindig nekem kell,és utánna hamar végez. Tudni kell, hogy 2 éve élünk együtt mindig ilyen volt,ha én kezdeményezek soha nem lök el,de magától még soha nem fogta meg a mellemet,ha odateszem a kezét, akkor is elhúzza. Mi lehet ennek az oka ennyire gátlásos? Nekem már több fiúm sőt élettársam is volt,de ilyen még nem. 41 éves vagyok két felnőtt gyerekkel. A mostani párom Román és 36 éves. Mi lehet a probléma? Szégyenlős? De én mit tegyek mindig én kezdjek, már meguntam, olyan érzésem van mindig,hogy akkor nem is szeret,hogy tudok erre választ kapni mit csináljak, hogy ezt érezzem is.Mert mondani mindent lehet........
Önnek mi a véleménye erről? Nem kíván meg soha? Már arra gondoltam,hogy kitartok kiváncsiságból mikor kezdi ő,már 2 hete várom, mindig fáradt. Elötte azért hetente volt, mikor én úgy akartam, hát férfi az ilyen?
Nagyon várom válaszát,köszönöm, hogy meghallgatott.
Ildikó
Talán ezt jobb lenne vele megbeszélnie.
Én nagy általánosságokban csak annyit tudok mondani, hogy Maga már beérkezett, anya, élete teljében... Míg ő ki tudja, mennyire felnőtt. Ha Maga az, aki eltartja, de legalábbis biztosítja a házat, élelmet, akkor bizony lehet, nem érzi a párja elég férfinak magát ahhoz, hogy kezdeményezzen.
Ugyanakkor ha valaki fáradt, kimerült, akkor pihenésre van szüksége, anyáskodó szeretetre, és nem szexre, szeretőre. Ha nem képes párja időt és energiát tartalékolni együttlétükre, hát sokáig nem is lesz belőle semmi.
Remélem sikerül megbeszélniük, miért is nem működik a dolog, és rendbejönnek, vagy esetleg Maga elfogadja, hogy többször kénytelen kezdeményezni, mint szeretné. (A mindig viszont nem biztos, hogy elfogadható, hacsak Maga nem képes utasításokkal ellátni partnerét, hogy az mit és hogyan is csináljon, hogy Magának jó legyen...)
Üdvözlettel: