Korábban is csak a munkavállalói rendes és a munkáltatói rendkívüli felmondás volt az, aminél csak 3 hónap várakozási idő után kezdték el folyósítani a járadékot. A közös megegyezés tehát régen sem volt gond a járadék szempontjából, most meg végképp nem az, mert már egyáltalán nincs jelentősége annak, hogy milyen jogcímen szűnt meg a munkaviszony.

Gyed nem jár arra az időre, amikorra bért kapsz. A végkielégítéssel és a szabadságmegváltással nincs baj, az mehet a gyed alatt, de a felmondási időre járó bérhez tartozik egy időszak, amikor munkavégzés nélkül megkapod a béredet, erre az időre pedig nem leszel gyedre jogosult. Az egészségbiztosító erről onnan értesül, hogy a munkáltatónak be kell jelentenie, ha valamilyen ellátás folyósíta alatt megszűnik a munkaviszony és jeleznie kell, hogy milyen kifizetéseket teljesített ezzel össszefüggésben.
Praktikusabb kiszámolni, hogy a felmondási időre járó bér és a végkielégítés együtt mennyi lenne és azt úgy beleírni a megállapodásban, hogy a közös megegyezésre tekintettel X Ft-ot fizet a munkáltató. Így a pénzt megkapod, de nem lesz a felmondási időnek meghatározható időszaka - mert egyetlen nap munka vagy felmentés nélkül kapod meg - amikor nem járna a gyed.

A gyed automatikusan átcsap passzívba, ha megszűnik a biztosítási jogviszony a folyósítása alatt, tehát nem kell külön passzív gyedet igényelni. Viszont a tb kiskönyvet be kell küldeni, mert az ott van a folyósítás alatt, a végén pedig bejegyzik a passzív ellátás időszakát. Szakbarbár 2013. 05. 23. 21:41