|
|
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Szakértő!
Előzmény információk:
Első gyermekünk 2018.04.17-én született. Feleségem 2012.szeptember 1-től határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik.
A cég 2017-től három alkalommal is egyesült, ebből kifolyólag névváltozások történtek, de a munkaviszony ugyanaz maradt a jogutódnál (új munkaszerződést nem írt alá).
A feleségem a gyermek születésekor igénybe vette a CSED-et, majd a GYED-et kapja azóta is.
Fizetésnélküli szabadságát a gyermek két éves koráig kérte a munkáltatónál anno a nyilatkozatban.
Elvileg tehát 2020.04.18 nappal munkába kellene állnia, pontosabban először a felgyűlt szabadságokat letölteni, majd ezt követően munkába állni.
A jelenlegi helyzet az, hogy kb. 7 hetes terhes, vagyis kb. 2020. október közepén születik a második gyermekünk.
Legegyszerűbben úgy tudnám megfogalmazni a kérdésem, hogy ebben a helyzetben anyagi szempontból Ön szerint mi a legkedvezőbb megoldás számunkra,
figyelembe véve azt, hogy a feleségem a gyermek születéséig ténylegesen nem szeretne munkába állni, és természetesen szeretnénk elkerülni egy a
tájékozatlanságunkból adódó olyan helyzet előidézését, hogy a munkaáltatónak lehetősége nyíljon felmondani neki, vagy bármilyen, számunkra anyagilag
hátrányos helyzetet teremteni.
A célunk tehát az lenne, hogy az első gyermekkel otthon tudjon lenni 3 éves koráig (ha jól tudom a gyes-t esetünkben igényelhetjük majd májustól),
illetve az, hogy a második gyermekre is legalább a korábbi bére alapján kalkulált CSED, GYED összeg járon majd neki, a második gyermek két éves koráig
(ha jól olvastuk, akkor esetünkben ez a "kedvezményszabály" elve alapján így is lesz, ha a cégnél az egyesülések miatti változás nem jelent új munkáltatót
ebben a kontextusban, ami ha minden igaz kizárná a kedvezmény szabály alkalmazását).
Kérem tehát segítségét abban, hogy Ön szerint a fentiek alapján milyen lépéseket tegyünk és milyen időzítéssel lenne célszerű?
Mi erre gondoltunk: 2020. április 18-cal "papíron" munkaviszonyba lép, vagyis elkezdi a szabadságát letölteni, majd táppénzre megy (kb. félidős terhes lesz ekkor).
A gyermek születésétől pedig igényli a CSED-et, majd a GYED-et. Itt kérdés a fentiek miatt a CSED, GYED számítási módja (egy helyen azt olvastam, hogy a kedvezményszabály
elvét csak akkor lehet alkalmazni, ha ugyanannál a munkáltatónal van, ugyanabban a szerződésben...)
Válaszát tisztelettel megköszönve,
Tóth Gábor
Előzmény információk:
Első gyermekünk 2018.04.17-én született. Feleségem 2012.szeptember 1-től határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik.
A cég 2017-től három alkalommal is egyesült, ebből kifolyólag névváltozások történtek, de a munkaviszony ugyanaz maradt a jogutódnál (új munkaszerződést nem írt alá).
A feleségem a gyermek születésekor igénybe vette a CSED-et, majd a GYED-et kapja azóta is.
Fizetésnélküli szabadságát a gyermek két éves koráig kérte a munkáltatónál anno a nyilatkozatban.
Elvileg tehát 2020.04.18 nappal munkába kellene állnia, pontosabban először a felgyűlt szabadságokat letölteni, majd ezt követően munkába állni.
A jelenlegi helyzet az, hogy kb. 7 hetes terhes, vagyis kb. 2020. október közepén születik a második gyermekünk.
Legegyszerűbben úgy tudnám megfogalmazni a kérdésem, hogy ebben a helyzetben anyagi szempontból Ön szerint mi a legkedvezőbb megoldás számunkra,
figyelembe véve azt, hogy a feleségem a gyermek születéséig ténylegesen nem szeretne munkába állni, és természetesen szeretnénk elkerülni egy a
tájékozatlanságunkból adódó olyan helyzet előidézését, hogy a munkaáltatónak lehetősége nyíljon felmondani neki, vagy bármilyen, számunkra anyagilag
hátrányos helyzetet teremteni.
A célunk tehát az lenne, hogy az első gyermekkel otthon tudjon lenni 3 éves koráig (ha jól tudom a gyes-t esetünkben igényelhetjük majd májustól),
illetve az, hogy a második gyermekre is legalább a korábbi bére alapján kalkulált CSED, GYED összeg járon majd neki, a második gyermek két éves koráig
(ha jól olvastuk, akkor esetünkben ez a "kedvezményszabály" elve alapján így is lesz, ha a cégnél az egyesülések miatti változás nem jelent új munkáltatót
ebben a kontextusban, ami ha minden igaz kizárná a kedvezmény szabály alkalmazását).
Kérem tehát segítségét abban, hogy Ön szerint a fentiek alapján milyen lépéseket tegyünk és milyen időzítéssel lenne célszerű?
Mi erre gondoltunk: 2020. április 18-cal "papíron" munkaviszonyba lép, vagyis elkezdi a szabadságát letölteni, majd táppénzre megy (kb. félidős terhes lesz ekkor).
A gyermek születésétől pedig igényli a CSED-et, majd a GYED-et. Itt kérdés a fentiek miatt a CSED, GYED számítási módja (egy helyen azt olvastam, hogy a kedvezményszabály
elvét csak akkor lehet alkalmazni, ha ugyanannál a munkáltatónal van, ugyanabban a szerződésben...)
Válaszát tisztelettel megköszönve,
Tóth Gábor
Terhesen felmondási tilalom védi, úgyhogy a munkáltató - jogszerűen - nem tud neki felmondani függetlenül attól, hogy milyen ellátásban részesül vagy nem részesül.
A kedvezményszabály lényegét jól ismeritek. Ez azonos munkahelyen újra szülve alkalmazható. Ha egyetemleges vagy munkáltatói jogutódlás történt, akkor alkalmazni kell, de nem biztos, hogy a munkáltatók ezt úgy jelentették le, hogy kiderül belőle a jogutódlás ténye - több ilyet láttam már. Meg kellene kérdezni az illetékest - könyvelő, bérszámfejtő, HR-es? -, hogy amikor átkerült a jogutódhoz, akkor a T1041-es bejelentés első oldalán jelölték-e a jogutódlást. Ha igen, akkor is praktikus lenne minden egyes ellátás igénylése mellé egy rövid kísérőlevelet írni erről, hogy a lényeges, ritka körülmény ne kerülje el a kormányhivatal figyelmét - fogalmam sincs, hogy erre a rendszer figyelmeztetni-e bármilyen módon, vagy nagyon alaposan meg kell nézni, hogy feltűnjön. Ha nem így volt beküldve annó a T1041-es, akkor pedig van idő rendezni.
A szabadság és utána táppénz teljesen jó megoldás, ráadásul így, hogy szabadság is van, nagyobb eséllyel alkalmazza helyesen a bér rendezésére vonatkozó Mt-beli rendelkezést a munkáltató. Gyakori, hogy a bért csak akkor emelik, ha legalább szabadságot kivenni visszamegy a kismama, pedig gyedről vagy gyesről közvetlenül táppénz esetén is kellene.
Ha mindenki mindent jól csinál - jogutódlás jól van jelentve, kormányhivatal észreveszi és jól kezeli, bér emelve volt (ez a számoktól függően csak az esetek egy részében érdekes), akkor az új csed és gyed alapja az aktuális, emelt szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, illetve az előző csed alapja közül a magasabb lesz. Vagyis vagy ugyanannyit kap, vagy többet, de semmiképpen sem kevesebbet.
A kedvezményszabály lényegét jól ismeritek. Ez azonos munkahelyen újra szülve alkalmazható. Ha egyetemleges vagy munkáltatói jogutódlás történt, akkor alkalmazni kell, de nem biztos, hogy a munkáltatók ezt úgy jelentették le, hogy kiderül belőle a jogutódlás ténye - több ilyet láttam már. Meg kellene kérdezni az illetékest - könyvelő, bérszámfejtő, HR-es? -, hogy amikor átkerült a jogutódhoz, akkor a T1041-es bejelentés első oldalán jelölték-e a jogutódlást. Ha igen, akkor is praktikus lenne minden egyes ellátás igénylése mellé egy rövid kísérőlevelet írni erről, hogy a lényeges, ritka körülmény ne kerülje el a kormányhivatal figyelmét - fogalmam sincs, hogy erre a rendszer figyelmeztetni-e bármilyen módon, vagy nagyon alaposan meg kell nézni, hogy feltűnjön. Ha nem így volt beküldve annó a T1041-es, akkor pedig van idő rendezni.
A szabadság és utána táppénz teljesen jó megoldás, ráadásul így, hogy szabadság is van, nagyobb eséllyel alkalmazza helyesen a bér rendezésére vonatkozó Mt-beli rendelkezést a munkáltató. Gyakori, hogy a bért csak akkor emelik, ha legalább szabadságot kivenni visszamegy a kismama, pedig gyedről vagy gyesről közvetlenül táppénz esetén is kellene.
Ha mindenki mindent jól csinál - jogutódlás jól van jelentve, kormányhivatal észreveszi és jól kezeli, bér emelve volt (ez a számoktól függően csak az esetek egy részében érdekes), akkor az új csed és gyed alapja az aktuális, emelt szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, illetve az előző csed alapja közül a magasabb lesz. Vagyis vagy ugyanannyit kap, vagy többet, de semmiképpen sem kevesebbet.
Szakbarbár
2020. 02. 20. 18:11
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}
