Az a gond, hogy a járadék vége és a munkaviszony kezdete között mostmár több, mint 30 nap lesz - hacsak nem vállalja be valaki, hogy bejelent egy június 10. előtti dátummal. Csak vidéken van gond az elkésett bejelentésből, a gond az 30.000 és 100.000 közötti bírságot jelent, utóbbi a felső határ, de nem muszáj azt kiszabni, gyakoribb a kevesebb. A leggyakoribb pedig az, hogy ott sincs belőle probléma.

Látni fogod, hogy sok múlik rajta, úgyhogy én megjátszanám. Egy rövid, a folyamatosságot megteremtő munkaviszony vagy megbízás után pedig vállalkoznék, mert az olcsóbb. Járulékfizetési kérdésekkel itt nem foglalkozom, mert az már időigényes. Konkrét tervek gyártására ott a fizetés szolgáltatásom.

Hogy miért gond a folyamatos biztosítás megszakadása:
+30 nap levegőben lógással megszakad a biztosítás folyamatossága, ennek 3 hátránya van:
- csak annyi napig kapsz táppénzt, amennyit az új helyen dolgozol, tehát meg kell felezni a bejelentés és a csed kezdete (-28. naptól már indítható) közötti időszakot és a felében járulékolni kell, a másik fele meg táppénz
- a táppénz alapja csak a minimálbér
- mértéke csak 50%
Ha nem szakadt volna meg a folyamatosság, akkor 1 hónap után az egész terhességet barátságos összegű táppénzen tölthetnéd.

A csednél és a gyednél már nincs hátrány a megszakadt biztosításból, az így is, úgy is ugyanannyi, az aktuális helyen elért bérből számolódik, de van egy felső határa. A bér, vagy vállalkozóként a járulékalap az utolsó jogviszonyban 220.000 Ft körül optimális, ebből így a helyzetből kihozható legtöbb, minimálbér kétszerese alapú csed és gyed lesz, gyedből ez a maximálisat jelenti. Szakbarbár 2015. 06. 21. 14:27