Szakbarbár

Egyszerre több ellátásra is jogosult leszel, ilyenkor választani kell, hogy melyiket kéred. Családilag összesen 1-et kérhettek több gyermek után. Van, amikor a régi ellátás a több, van, amikor az új, ez mindenkénél más, a régi és a mostani bértől függ. (A szerződésben akkor is van egy aktuális béred, ha épp nem dolgozol.)

A tgyás és a gyed biztosítástól és jövedelemtől függő ellátás, úgyhogy a munkáltatónak biztosításra és jövedelemre vonatkozó friss adatokat kell közölnie. Ha ezt nem kéne, akkor nem derülne ki, ha pl. megszűnt a munkaviszony csak elfelejtették bejelenteni, ha dolgoztál gyed mellett és azt Te felejtetted el bejelenteni, vagy hogy úgy emelkedett a béred menet közben, hogy az érinti az új tgyás és gyedet. 0 bérezett nappal ugyanis a következő ellátások alapja a tgyás 1. napján aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbérkétszerese.

A tgyás és a gyed 2 jogosultsági feltétele a szüléskor vagy legalább a várható időt megelőző 28. napon egy aktuális biztosítási jogviszony és a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosítás. Előbbivel egyelőre nem rendelkezel, utóbbiról nem írtál eleget, mert nem tudni, hogy munkaviszonyból voltál-e gyesen vagy sem, az viszont biztos, hogy ez sem a jó irányba alakul azzal, hogy most nem ketyeg a biztosításod. Időd van még, hogy összeszedd a hiányzó 2,5 hónapot, kéne valami biztosítással járó jogviszonyt találni. Ha ennyit dolgozol, akkor utána ennyi táppénzt kaphatsz és ezzel már majdnem elérted a 36. hetet, amikortól igényelheted a tgyást.

Milyen bért kéne visszafizetni? Amit meg sem kapsz, mert táppénzen vagy? Ilyen hülyeséget még soha nem hallottam. Határozott idejű munkaszerződés munkavállalói megszüntetését az Mt. nem ismeri, ami nincs, annak pedig szankciója sincs. Egyébként sem akarod megszüntetni - az más kérdés, hogy bármennyire is égsz a vágytól, hogy dolgozz, alakulhat úgy, hogy nem tudsz. Ennek lehet nem örülni, de ennél többet a munkáltató nem tehet. (Ha igen, akkor meg egy tuti bukott és sokba kerülő munkaügyi jogvita elé néz.)

Mt. 88. § (1) A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti.

A jelenlegi szabályok szerint, amik akár többször is változhatnak addig, így nem sok értelme van most erről beszélni, elég, ha a gyes végén terhes vagy, mert a jún. 23 az egy jó dátum. Ha addig szülsz, a gyeded is 2013.12.31 előtt (akár az előtte való évben) indul és akkor az nem minimálbéralapú, ha meg később, akkor meg valami van a gyes és a szülés között, ami biztosítja azt, hogy ne minimálbér legyen a gyed alapja.

Ha nem dolgozol legalább 180 naptári napot, a szabadság, ünnep beletartozik ebbe, de a táppénz nem, akkor teljesen mindegy, hogy mit csinálsz és milyen sorrendben, a következő tgyás és gyed alapja a minimálbér kétszerese. Korlátlan tgyáshoz legalább 180 bérezett nap kéne.

Ha táppénzre mennél, már annak is van egy felső határa, így hiába jönne be a gyed alapja, a 2009-es átlag, legfeljebb havi bruttó 156.000 Ft lehetne a táppénz. Ez a munkáltatónak havi 52.000 Ft költséget jelent.

Az adójóváírás a bruttó ellátásokat - minimálbér kétszeresének a 70%-a minden - nem befolyásolja. A nettót befolyásolná, de Nálad nem merül fel az, hogy le kéne állítani.

A terhesség és a keresőképtelenség külön-külön is felmondási tilalom. Bármit csinálsz is, vagy bármilyen sorrendben, a következő tgyás és gyed alapja az akutális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, mert ha szabadságon vagy, akkor ezt a bért kapod, eből számolnak átlagot, ha táppénzen vagy, akkor pedig mivel az nem számít bele az átlagba, a szerzdődés szerinti bért veszik alapul.

Arra viszont figyelj, hogy 9-es kóddal vegyenek táppénzre, ez jelöli a veszélyeztetett terhességet. Ha ezt nem ismeri az orvos - viszonylag új szabály - és 8-ast ír rá, akkor - ha a munkáltató nem tiltakozik, mert ez neki is rosszabb - akkor bejön a 70%-os betegszabi a táppénz előtt és az csúnyán le tudja húzni az átlagot.

Én bizony le nem írnám, hogy én kérem megszüntetni a munkaviszonyt. Viszont ha ők megszövegezik, beleveszik, hogy a közös megegyezésre tekintettel X Ft-ot fizetnek és ezt elküldik aláírva, akkor azzal úgy nem lenne problémám. Nem kell ilyen butaságot játszani, hogy jutalom (ugyan mire?), ezt ezen a jocímen meg lehet oldani, amit említettem.

Az egy összegben, egyetlen munkanap nélküli kifizetés egyébként kifejezetten kedvező, mert adózni ugyanúgy adózik, illetve adójóváírás nincs, de ez eltörpül amellett, hogy ebben az esetben 17,5% járulékkal nem kell számolni, mert ilyen-olyan okból az nem terheli ezt a kifizetést. Ha elkezded letölteni a felmondási időt, akkor abból már lejön a járulék.

A 30 nap felmondási védelemnek az első felében kiadnák a szabadságot, úgyhogy a felét lenne korrekt még hozzácsapni a kifizetendőkhöz.

Táppénzre a keresőképtelen beteg szokott menni, nem az, aki 2 éve kereshetne másik munkát vagy nem szimpatikus az álláskeresési járadék összege.

Szerintem a problémád az, hogy nem az irányadó időszakban gondolkodsz - hanem kevered a számítási időszakkal. Ott kell nézni, hogy mi volt.

Pl egy 2011.10.04-én induló gyedhez az irányadó időszak - feltéve, hogy a biztosítás azóta folyamatos - 2010.01.01.-2011.11.03. Ha itt van 49 nap régi gyed, valamennyi gyes, valamennyi táppénz és 168 nap tgyás, akkor a méltányolt dolgok: tgyás, gyed miatt nincs 180 bérezett nap, (hiszen ezekből sokkal több van, mint 180), ezért az Ebtv. 48. § (5) bek-t, a kedvezményszabályt kell alkalmazni és a gyed alapja annyi lesz, amennyi az előző ellátásé volt. Ez jelen esetben a tgyás, ami annó 0 bérezett napból a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után lett megállapítva, akkor a gyed alapja is ugyanennyi lesz.

Az ápolási díj folyósítása szolgálati idő, de a nyugdíjátlagot nem rontja. Van pár jövedelem - gyes, munkanélküli ellátások, ápolási díj - , amikkel együtt és amik nélkül is kiszámítják az átlagot és ha ezzel együtt kevesebb, akkor nem számítják bele. De a szolgálati időbe, amitől függ, hogy hány %-a lesz az átlagnak a nyugdíj, abba ilyenkor is beleszámít, tehát mindkét szempontból kedvezően a szabály.

Gyakorlati tapasztalatom ebben a témában nincs, úgyhogy csak a jogszabályt tudok Neked idézni:
Bizonyos karakterek helyett 3 számű számok lesznek, elkezdtem kitörölni, de nagyon sokáig tartana. úgyhogy egyszerűen csak ne foglalkozz vele.

1993. évi III. törvény


a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Ápolási díj

40. §191 Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
41. §192 (1)193 Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló
a) súlyosan fogyatékos, vagy
b) tartósan beteg 18 év alatti
személy gondozását, ápolását végzi.
(2)194 Az ápolási díjat – a 43/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során
a) súlyosan fogyatékos személy az, akinek
aa) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó – halló – életmód folytatására képes,
ab) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0–F84.9),
ad) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes
és állandó ápolásra, gondozásra szorul;
b)195 tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
(4)–(5)196
42. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
a)197 az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg;
b)198 rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak,
c)199 szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója;
d)200 keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.
e)201
(2)202 Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghal,
d)203 az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.
(3)204 Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
(4)205 Az ápolási díjra való, 41. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy számára a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak meg, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint tíz éve folyósítják.
43. §206 (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos
a) igazolását arról, hogy az ápolt
aa) súlyosan fogyatékos, vagy
ab) tartósan beteg,
b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.
(2) A háziorvos az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást
a)207 az orvosszakértői szerv orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy
b) a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy
c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás
alapján állítja ki.
(3)208 A háziorvos az (1) bekezdés aa) pontjában foglalt igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.
(4) Az ápolási díjat kérelmező személy, illetve az ápolási díjat megállapító szerv
a)209 az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolás felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől,
b)210 az (1) bekezdés b) pontjában foglalt szakvélemény felülvizsgálatát az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértőtől
kérheti.
43/A. §211 (1)212 A települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére a 44. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt összegű ápolási díjat állapít meg.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
a) étkezni, vagy
b) tisztálkodni, vagy
c) öltözködni, vagy
d) illemhelyet használni, vagy
e) lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni,
feltéve, hogy esetében az a)–e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.
(3)213 A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet.214
(4)215 Az ápolási díjról döntést hozó szerv a módszertani intézmény által kijelölt szakértőnek a (3) bekezdés szerinti szakvélemény elkészítéséért díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.216
(5)217 A (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatát a szociális hatóság által külön jogszabály szerint kijelölt szakértő végzi.
43/B. §218 (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete – az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén – ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150%-ánál alacsonyabb jövedelmi jogosultsági feltételt nem írhat elő.
(2) Az (1) bekezdésben, valamint a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj megállapítása során a 41–43. §-okban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3)219 A települési önkormányzat rendeletében szabályozhatja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét mely esetekben nem teljesíti [42. § (2) bek. b) pont], valamint a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató, intézmény feladatait ezen kötelezettség teljesítésének ellenőrzésében.
44. § (1)220 Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg
a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében,
b) 130%-a a 43/A. § (1) bekezdésében, és
c)221 legalább 80%-a a 43/B. § (1) bekezdésében
foglalt esetben.
(2)222 Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
(3)223 Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy – ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt – az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.

Ha a 6 hét letelte után azonnal nekiláttok a következő projektnek, akkor is csak 2013 elején szülsz. Még azt sem tudjuk, hogy idén év közben nem változik-e valami, meg hogy jóvőre mi lesz, nemhogy 2013-ban.
Az viszont biztos, hogy a lejáró szerződés nem könnyíti meg a dolgodat. Küldj mailt, mert én innen nem látom a címedet, ahonnan kérdeztél, javasolok valamit, ami megoldás lehet erre.

Táppénzre az megy, aki keresőképtelen. Ha az, akkor ha biztosított, jogosult a táppénzre. A táppénz nem számít bele a következő tgyás és gyed alapjába, viszont ha nem 9-es, hanem - helytelenül - 8-as keresőképtelenségi kóddal állítják ki a táppénzes papírt, akkor - ha a munkáltató sem zavar vissza az orvoshoz, hogy javítsa - ott bejön a 70%-os betegszabi a táppénz előtt és az már beszámít.
A 12 napra csak egy bizonyos esetben kell gyúrni. Ha ez egyáltalán érdekes, akkor viszont a táppénz is jó ehhez (táppénz, tgyás, gyed, bérezett nap, ezekből együtt kell legalább 12), úgyhogy önmagában emiatt nem kell szabadság.

0 bérezett nappal a következ tgyás és esetedben gyed alap is a tgyás 1. napján érvényes szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ha táppénzre és/vagy szabadságra mennél, akkor is ugyanez a helyzet. Ha nem mész táppénzre, akkor a tgyást érdemes a szülés várható idejét megelőző 28. naptól már igényelni.

A 49 nap gyed, a 120 nap táppénz és a 168 nap tgyás önmagában külön-külön is több, mint az áhított 12...

2012-ben induló tgyáshoz 2011.01.01. és a tgyást megelőző nap közötti időszak az irányadó. Itt esélytelen a 180 bérezett naptári nap, mert csak a munka, szabadság, betegszabadság az, ezekből pedig nem lesz ennyi. Ha kevesebb van, akkor bármit csinálsz is addig, a minimálbér kétszerese a tgyás alapja. A gyedé ugyanennyi.

A tgyást a szülés várható idejét megelőző 28. naptól tudod igényelni.

Az aug. 1-től változó szabadságszámítás azt érinti, akinek a fizetés nélküli szabadsága aug. 1. után kezdődik. Visszamenőleges alkalmazása helytelen.

A távmunkában végzett megbízásos munka jó, de: Bármilyen munkavégzés életszerűtlensége nő az idő előrehaladtával. A részleteket akkor piszkálják meg, ha kamunak gondolják és ugye minél idősebb terhes vagy, annál életszerűtlenebb és annál könnyebben húzzák rá ezt. Nem véletlenül javasoltam azt, amit, ezt tartom a legbiztonságosabbnak.

Felteszem, 2012 július közepénél hamarabb szülsz és így még a gyeded is 2012-ben indul. Ebben az esetben a tgyás és a gyed alapja a minimálbér kétszerese. A tgyásé mindenképpen ennyi, a gyedé szerencsétlen esetben lehetett volna a minimálbér, de ha még jövőre elkezdődik ez is, akkor az alapja a tgyás alapjával, a minimálbér kétszeresével egyezik meg.

Ha táppénzre vagy szabadságra mennél, akkor is ugyanez a helyzet, mert a táppénz nem számít bele az átlagba, szabadságból meg nem lesz legalább 180 bérezett napod, hogy korlátlan lehetne a tgyás.

Táppénznél nagyon vigyázz arra, hogy 9-es legyen a keresőképtelenség kódja - ez így helyes, ha nem veszélyeztetett terhességgel, hanem a minden mást leíró 8-assal vesznek állományba, akkor azt Te is és a munkáltató is megszívnátok. A táppénz alatt ketyeg a munkaviszonyod, szolgálati időd, biztosításod.

A 3 év alatti gyermek, a keresőképtelenség és a terhesség külön-külön is felmondási tilalom.

A biztosítás megszakadása miatt nincs figyelembe vehető jövedelmed. Járadékról igényelt gyed alapja a minimálbér, ha nincs az irányadó időszakban legalább 180 bérezett nap. Neked ugye a megszakadás miatt 0 van.

A veszélyeztetett terhesség keresőképtelenségi kódja a 9-es. A 6-os az egy nagyon speciális eset, annak adnak 6-os kóddal táppénzes papírt, aki tgyásra nem jogosult, mert nincs meg a szükséges előzetes biztosítása, de a gyermekágy időszakára táppénzt igényelhet, ami több, mint a gyes. Ne add le így, mert sokáig tart, mire lelevelezed az egészségbiztosítóval, vagy ő az orvossal, hogy miről van itt szó. Inkább javíttasd ki, mielőtt leadod.

Ha esetleg a tgyásodat kezdted volna meg, akkor az sem 6-os, annak egyáltalán nincs kódja, mert az nem keresőképtelenség. Ilyenkor a táppénzes papír tetetején megjelölik a terhesállmány szót és a megjegyzés rovatba beírják a szülés várható idejét.

Bruttó 285.000-es átlagból nettó 158.000 körüli tgyás és maximális, nettó 76.000 Ft-os gyed várható. Ezek idei összegek, családi kedvezménnyel és adójóváírással nem számoltam.