|
|
Kérdezz-felelek
Egyelőre nem tudom hol tudnám felkeresni (privát beszélgetésben), így itt megpróbálom leírni a problémám lényegét:
2020-ban egy stresszes hét után egyik nap súlyos szívritmus zavarra ébredtem. Ez után a háziorvos csináltatott egy nagy labort és 8.1 mU/l TSH-ra derült fény, 11.46 pmol/l T4, 5.04 pmol/l T3 értékekkel.
Anti-TG: 111 IU/ml
Anti-TPO: >599 IU/ml
Kardiológusnál többnél is jártam, mind azt mondták lényegében rendben vagyok.
Viszont a Hasimotomat kényelmesen elintézték azzal, hogy magas a TSH-m, és erre (szelén szedése után) T4 utánpótlást írtak elő, először 35-50 majd 62ug-al, és már egy bő éve 75ug-ra akarják emelni, azonban van egy súlyos probléma, amit nem ismer el senki, ráadásul vizsgálatok nélkül kijelentik, hogy ez nem lehetséges!
Alig egy éve, amikor már elkezdtem szedni a trioxint, volt egy (már sokadik) rosszullétem egyik éjszaka, és attól kezdve (2021.11.) egy állandó gyomorégés/irritáció kezdődött el, fokozatos erősödéssel, hónapról-hónapra.
Felsorolni se tudom mi mindent kitaláltak már és kezeltek: idegi túlérzékenységgel kezeltek (Teperinep), hogy elmúljon.
Ettől lett némi változás, de gyomortükrözésen állítólag volt epe a gyomrom és gyomorszájban.
A lényeg, hogy 1 éve realizáltam, hogy a trioxin utánpótlás az egyébként normál szintemet megduplázta (24-26 pmol/l), és ekkor már szörnyen égett a gyomrom egész nap. Ez volt kb. 3 éve.
Egy éve, mivel senki nem igazolta, hogy a magas trioxin okozhat gyomorpanaszokat, elkezdtem 1-2 napra kihagyni az adagokat (tovább nem bírtam), és meglepő módon 2-3 nap késleltetéssel drasztikusan javultak a tüneteim!
Újra és újra megismételtem ezt hónapokon keresztül és amikor folyamatosan szedem a (jelenleg) szintroxint, kb. 5 nap elteltével visszaerősödik a gyomorsavas és főleg epés égés a gyomromban addig, amíg szünetet nem tartok.
Tavaly ősszel tudtomon kívül megemelkedett a TSH-m 6,5-ig, mert véletlenül 2 hónapon át ébredéskor protonpumpagátlót szedtem, majd kb. 2 órával később a szintroxint, hátha ettől kevésbé irritál a gyógyszer hatóanyaga.
Ez be is vállt, csak a labor eredményig nem tudtam, hogy azért mert nem szívódott fel rendesen, így lement a T4: 12,2 pmo/l értékre, vagyis a közel normál értékre, amin korábban még nem volt gyomorégésem!
Most, hogy újra este szedem be a protonpumpagátlót, a vezetett naplómon is jól látszik, és érzem is, hogy az őszi időszaknál elviselhetetlenebb a gyomor (és most már bélgörcsös) panaszaim.
Nem tudom mi áll pontosan az egész hátterében, de pl. a mellékvesém működéséről még semmit nem tudunk, mivel az is azon a hármas tengelyen van, kéne tudni nincs-e kifáradva, mivel 7 éve nem tudok pénzhez jutni, és ez nyilvánvalóan 0-24 órában stresszben tart, ami nem tesz jó, így február vége felé tervezem a kortizol szintemet is megmérni, de TSH,T3,T4, Anti-TPO, ACTH, TRAK van még a listámon.
Szóval van egy magas TSH-m, ami mellett a T3/T4 rendben van (volt / lenne szintroxin nélkül), és persze ott a gyulladás, de azt is egyértelműen bebizonyítottam, hogy a T4 hormon bevitele, de még csak a szelén szedése is akkora pajzsmirigy túlműködést okoz, hogy extrém módon elsavasítja / epe-savasítja a gyomrom.
Csináltam egy laktózterhelést is ott bár az orvos nem mondott semmit, számomra igen fura, hogy 30 perc elteltével H2 kilégzés már emelkedést mutatott (2017-ben is volt egy ilyen mérésem, és akkor nem emelkedett), 45 perc elteltével meg olyan hasmenést okozott, ami konkrétan megegyezett egy hashajó hatásával, csak tömény víz folyt belőlem, de semmilyen más laktózos étel/ital nem okoz még csak enyhe hasmenést sem, csak a terhelés!
Ez után kikönyörögtem egy Normix kúrát, de nem tett túl nagy csodát, csak azóta a 40mg-os protonpumpagátlót 20-ra tudtam csökkenteni.
Cukorterhelésem is volt, ott konkrétan olyan szinten terhelte a gyomrom, hogy a korábban az éjszakai, mindenki által pánikrohamnak vélt (nem az) súlyos hányingeres, minden létező bőrfelületemre kiterjedő verejtékezéssel járó rosszullétem annyira erős volt, hogy hajszál híján eszméletvesztésig fajult.
Utána átálltam lassan felszívódó szénhidrátokra, meg 2 évig Merckformint szedtem (1,5 éve nem szedem), és azóta ez nem ismétlődött meg, de a stresszes és fizikai terhelés minden formáját nem tolerálja a szervezetem, legfeljebb 10-20 percig, aztán órákig tart mire kipihenem, és nem tudom a magas TSH miatt edzeni magam, mert csak egyre gyengülök.
2 éve álltam át a szintroxinra. Akkor a 2.5-3.5 közötti TSH-m lement 1.6-ra, majd fél évvel utána visszaállt 3.7-5.1 közötti értékre úgy, hogy a T4 fokozatosan csökkent 19-14 végül 2 hónapja 12-re, és ez van most másfél éve.
Tekintve, hogy a magas T4 okozza a gyomorpanaszokat, és a TSH minden emelés után legkésőbb egy évvel vissza emelkedik a felső határ fölé, nem fog megoldást hozni ha a végtelenségig emelem újra meg újra a T4 bevitelt, csak ront a helyzeten.
További érdekesség, hogy ha nem tartom be a teljes kiőrlésű diétámat, vagyis úgy étkezem, hogy a vércukrom hagyom felugrani 7-8-as értékre, akkor mondhatni fantasztikusan, energikusan érzem magam. Legalább is rövid távon.
Sétálást javasoltak heti 5/30 perc, de borzasztó agyködös/álmosság szerű állapotot idéz elő, ezért 1 hónap után abba hagytam, mert komoly károkozásokat voltam képes okozni ebben a zavart állapotban magam körül, és akár magamban is.
Tudunk-e esetleg részletesebben konzultálni, vagy elég ennyi is, hogy meg tudja mondani, hogy milyen labort kellene a korábban említettek mellet még megvizsgálni, hogy igazolható legyen, mi viszi fel állandóan a TSH-m magasra az esetleges kortizolon kívül?
Mellesleg ugyan ekkora aránylagos mértékben emelkedett a Prolaktin szintem is (502).
Fél éve csináltattam koponya Sella MR-t, de úgy nézett ki minden rendben van a hipotalamusz/hipofízisben. Persze az mellékes, hogy sápadtan, félájultan keltem ki a gépből...
Szóval egyre rosszabb a helyzet, 4 éve nem tudok munkát vállalni, már a hobbimra is alig van energiám, boltba menni is életveszélyes, munka meg egyszerűen szóba sem jöhet.
Egyre komolyabbak a bélpanaszok is az utóbbi hónapokban, és 1 hónapja már erősödik a memória/koncentrálási zavar főleg rövid távon.
Köszönöm, hogy megtisztelt ezzel a kérdéssel. A legutóbbi szakmai napon ezért kívántam részletesen kitérni arra, hogy a TSH önmagában nem elegendő a pajzsmirigy Sajnos az un. protokollok világában még gyakran hivatkoznak a TSH meghatározó szerepére. A kérdés aktualitását azzal is bizonyítottam, hogy jelenleg a hypothyreosis klinikai diagnózisára a mesterséges intelligenciával gyors és a betegek számára is alkalmas módszert dolgoztam ki.
Mi tehát a TSH?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy (nem a pajzsmirigy!) állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
Fiatal koromban nagyon örültem annak, hogy saját fejlesztésű módszerrel a hormonok szintjét meg tudjuk határozni. Azt reméltük, hogy ezzel a dolgok nehezén túl vagyunk. Tévedtünk! A rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése.
Nem véletlenül hívtam fel a nemzetközi és hazai irodalomban erre a kérdésre a figyelmet már 2016-ban már közleményekben is!.
{Életveszélyes lehet, ha pajzsmirigybetegeket csak a TSH érték alapján kezelik!
Prof. Dr. Balázs Csaba ● 2016-03-22 12:42}
Mikor és milyen laboratóriumi vizsgálatokat érdemes a pajzsmirigy betegség gyanúja és kezelése alatt nézni?
A fenti kérdést szinte naponta teszik fel a kedves Olvasók, a betegek és kollégák egyaránt. Hosszas okfejtés helyett inkább irányelveket szeretnék leírni, hogy könnyebben eligazodhassanak ebben a dzsungelnek látszó ismerethalmazban. Betegeimtől tudom, hogy gyakran kénytelenek az internet különböző fórumain információt gyűjteni. Be kell vallani, hogy a hiteles adatok elérése nem mindig könnyű, sőt néha félrevezető is lehet.
Ennek több oka is lehet:
Sokan azt gondolják, hogy egyetlen laboratóriumi vizsgálatból, amolyan „varázs gömbből” megtudhatják betegek-e vagy szerencsére nem.
• Többször leírtam már, hogy a laboratóriumi értékek száraz adatok, amelyek értékelése csak a beteg panaszainak, és vizsgálati leleteinek birtokában lehetséges. Hasonló a helyzet a képalkotó vizsgálatokkal (ultrahangos és izotópos vizsgálatokkal is).
• A hormonok meghatározása során további nehézséget jelent, hogy a mérések immunológiai módszerekkel történnek, ezért sok esetben nem a biológiailag aktív anyagot mérik. Ráadásul a módszerek laboratóriumonként eltérők, és ami még fontosabb az, hogy a „határértékek” jelölésénél több dolgot nem vesznek figyelembe (életkor, napszak, gyógyszerek szedése stb.).
Mielőtt a részletekre kitérnék, két olyan betegünk eseték kívánom röviden bemutatni, akik laboratóriumi vizsgálatai félrevezetőek voltak és további kezelés valóban életveszélyes állapotot eredményezett:
• Első beteg: 32 éves fiatalasszony, akit lényegesebb panasz és fizikális vizsgálat nélkül laboratóriumba küldték. Az elvégzett TSH érték 100 feletti értéket (!) mutatott. A szakrendelésen elkezdett l-tiroxin kezelés először 100 ug-gal lényeges változást nem mutatott a leletében, amelyet a kezelés után 7 nappal ismételtek meg ugyanabban a laboratóriumban (!). Ezt követő hetekben az l-tiroxin dózisát 100 ug-gal emelték, annak ellenére, hogy szívtáji panaszok, rendetlen szívdobogás lépett fel! Amikor már 500 ug-os dózisig eljutottak szívpanaszai fokozódtak és súlyos ritmuszavar lépett fel, ezért akut intenzív osztályra utalták. Ekkor találkoztam a beteggel, akinek a pajzsmirigy megnagyobbodott volt, egész testében remegett, szabálytalan szív-működés (134/min!) volt észlelhető. Az elvégzett EKG súlyos ritmuszavart mutatott (pitvarfibrilláció). Az elvégzett speciális laboratóriumi vizsgálattal sikerült bizonyítani, hogy a biológiailag hasznos TSH, 4,8 IU/l volt!), az anti-TPO és a TSH elleni antitest egyértelműen pozitív volt. A gyógyszer dózisának radikális csökkentésével a ritmus-zavar megszűnt, a betegünk állapota 7 nap alatt fokozatosan rendeződött, a kontroll vizsgálatok során lényeges panasza nem volt.
• A második beteg: 38 éves asszony, aki az egyik intézményében (ún. ”kiemelt intézményben” történt szűrővizsgálata során elvégzett laboratóriumi eredményeiben a TSH értéket nem mérhetően alacsonynak mérték! Ezt úgy értelmezték, hogy súlyos pajzsmirigy túlműködés áll fenn, ezért azonnal nagy dózisú gátlószeres kezelést kezdtek (Metothyrin). A kezelés előtt a pajzsmirigy nem volt nagyobb, nem volt sem gyors szívműködése, sem lényeges fogyása. A 3 havonként történt TSH értékek csak nem változtak, de a beteg egyre hízott, menstruációs ciklusa felborult. Időnkénti látás-zavara és gyengesége, ill. alacsony vérnyomása volt. A második év végére 30 kg-t hízott, vércukor értékei megemelkedtek és ezért cukorbetegsége miatt gyógyszeres kezelést kezdtek. Ekkor jelentkezett szakrendelésünkön. Kiderült, hogy a cukorbetegség valóban fennáll, de a pajzsmirigye nem nagyobb, vérnyomás 90/60 volt, felálláskor a vérnyomása csökkent, szédülés lépett fel. A TSH értéke ismét 0,001 alatt volt. Felvetettem, hogy a betegség hátterében nem a pajzsmirigy elsődleges folyamata áll, hanem az agyalapi mirigy elváltozása. Az elvégzett tiroxin (T4) trijódtironin (T3) és a kortizol (mellékvese hormon szint) egyaránt igen alacsonynak bizonyultak! Az elvégzett agyalapi mirigy MRI vizsgálata a mirigy károsodását mutatta ki (ún. „empty” azaz üres sella szindróma). Mi is ez az elváltozás? Az üres (empty) sella olyan anatómiai elváltozást jelöl, melynek lényege, hogy képalkotó eljárással a sella kitágult, agyi folyadék („liquor”) tölti ki. A lényeg az, hogy mind a pajzsmirigy, mind a mellékvese és a szexuális hormonok termelődése károsodik, aminek következtében csökken pajzsmirigyműködés, mellékvese elégtelenség és menzeszzavar alakulhat ki. A beteg a megfelelő hormonok pótlásával fokozatosan fogyott, vércukorértékei normalizálódtak, szédülése megszűnt, menzesze rendeződött, de még nem jutott áldott állapotba. Ezt várjuk….!
A fenti példák persze nem azt jelentik, hogy az általam is végzett és javasolt vizsgálatok fölöslegesek volnának. Alábbiakban csak a laboratóriumi vizsgálatokra koncentrálva két fő csoportot lehet és kell elkülöníteni:
I. Szűrővizsgálatok
II. A betegek kezeléséhez szükséges kontroll tesztek
I. A szűrővizsgálatok általában nem a pajzsmirigybetegség okát hivatottak kideríteni, hanem azt, hogy túlműködés (hyperthyreosis), ill. alulműködés (hypothyreosis) gyanítható-e. Leggyakrabban elvégzett vizsgálat a TSH, azaz a pajzsmirigy stimuláló hormon.
Mi a TSH?
(TSH=Thyroideae, azaz a pajzsmirigyet stimuláló hormon)
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy! - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről.
A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak”, vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran - miként azt fentebb említettem -, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy-működése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „kőbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
- a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (a TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de a 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél!)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét (egyik betegünkben is ezt mutattuk ki!)
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
A TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus csökkent működés laboratóriumi (!) kritériuma, hogy a TSH 2,5 és 10 között legyen és ugyanekkor a pajzsmirigy hormonjai: T4 (tiroxin) és a T3 (trijódtitorin) viszont ne legyenek a kóros tartományban. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak tájékoztató jellegűek, a klinikai tünetek nélkül a diagnózis nem készíthető el.
Ad. I. Szűrővizsgálatok
A jelenlegi nemzetközi álláspont az egész lakosságra vonatkozó szűrővizsgálatokat nem támogatja. Az alábbi esetekben az ún. magas rizikóra való tekintettel a következő esetekben célszerű ezeket elvégezni:
• Újszülöttekben
• 50 év feletti nőkben
• Gyermekvállalás előtt
• Terhesekben, az első trimeszterben
• A szülés után 6 héttel és 6 hónap múlva Azokban az egyénekben, akik családjában pajzsmirigy vagy autoimmun betegség fordult elő
• Aki más endokrin, ill. anyagcsere betegségben szenvednek (pl. cukorbetegség)
Az első vizsgálat a TSH, de amennyiben ez kóros, ill. értéke nincs összhangban a klinikai képpel, akkor a szabad T3 és T4 és a pajzsmirigy peroxidáz elleni antitest (TPO elleni antitest) mérése is indokolt (American Thyroid Association Guidelines 2007/www.thyroid. org/index.html).
Ad II. Betegek kezeléséhez szükséges kiegészítő vizsgálatok (a klinikai és fizikális vizsgálatok után!)
• A csökkent működés esetén észlelt emelkedett TSH szint csak lassan változik a szakszerű pajzsmirigy hormon pótlása után. Tehát 4-6 hétig célszerű várni a következő vizsgálatra!
• Az alacsony TSH érték, amely a túlműködést jelzi, még lassabban változik, ezért 6-8 hét után javasolható az ellenőrzés a T4 és a T3 hormonokkal együtt.
• A túlműködés esetén a TSH-receptor elleni antitest meghatározása is fontos 3 havonta, mivel ennek a vizsgálatnak diagnosztikus és prognosztikus értéke van.
• Az izotóp vizsgálat a túlműködés esetén fontos lehet, mert támpontot jelent abban a fontos kérdésben, hogy göbös pajzsmirigy okozza-e a fokozott hormontermelést (toxikus adenoma)
• Az ultrahang (UH) vizsgálat hasznos a betegség diagnosztikájában és a göbök változásának utánkövetésében. Arra azonban nem alkalmas, hogy a pajzsmirigy működéséről (túlműködés vagy csökkent funkció) pontos adatokat kapjunk.
• Minden esetben gondolni kell arra, hogy egyes gyógyszerek megváltoztathatják a mérési eredményeket: pl. szervetlen jód, amiodaron, dopamin, lítium.
Úgy gondolom, hogy a fentiek azt sugallják mindenki számára, hogy ne mechanikusan (protokollok) alapján, vizsgálat nélkül (!), s ne egyszerűen a leletet kezeljük, hanem a beteget!
Fontos, hogy holisztikus szemléletben, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az egész embert vizsgálva közelítsük meg a háttérben álló okokat. A holisztikusnak, integratívnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse. Nem a szervek, hanem a lélek és a test egységének. A pajzsmirigybetegségekről is kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége. Vizsgálni és gyógyítani ezért az egész embert kell. Remélem, hogy a fentiekkel kedves Olvasónak segíthettem megszabadulni sok felesleges vizsgálattól és még több gyötrődéstől, aggodalomtól.
Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték! Figyelembe kell venni a következőket:
• Az egyéni, azaz individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg lakóhelyének jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető. Gyakran hívtak ilyen betegekhez konzíliumba és nehéz volt a kollégákkal is elfogad-tatni, hogy betegeknek nincs fokozott pajzsmirigyműködésük!)
• az alkalmazott gyógyszereket!
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
• TSH elleni antitest jelenlétét
Mi az ún. normál érték?
Az alábbiak az irányadók a TSH értékek esetében. Hangsúlyozni kell, hogy csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részben diagnózist.
Ami a konkrét kezelését illeti: először is a Hashimoto diétát javaslom (alább egy rövid javaslat).
A Hashimoto (autoimmun) thyreoiditis diétás kiegészítő kezelése
Napjainkban az autoimmun típusú, így a Hashimoto pajzsmirigygyulladásban (HT) szenvedők aránya világszerte növekszik. A helyes és a lehetőség szerinti korai diagnózis és az oki kezelés mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a különböző diéták. Az alábbiakban nemzetközi tanulmányok javaslatait kívánom ismertetni a kedves Olvasóval.
Ajánlott élelmiszerek
Zöldségek
A zöldségfélék fogyasztását naponta többször ajánlják, ami az egészségeseknek is javasolt. Ennek magyarázata az, hogy a zöldségfélék un. fitoszterolokat tartalmaznak, amelyek kedvező immunmoduláns hatásúak és gátolják az autoimmun folyamatokat, az auto- antitestek, döntően az anti-TPO (pajzsmirigy-peroxidáz enzim) elleni antitestek képződését és káros hatásait.
Kalciumban gazdag ételek
A pajzsmirigyhormonok fő szerepe az anyagcsere szabályozása, de részt vesznek a csontszövet rekonstrukciójában is. A hypothyreosis (HT) egyik következménye a csontszövet rekonstrukciójának csökkenése, amely a csont mineralizációjának gátlásából adódik. Ezért a hypothyreosisban szenvedő betegek étrendjének gazdagnak kell lennie étrendi kalciumban, például, sajtban, kishalakban. A gond az, hogy a HT-ben szenvedő betegek közel 75% -ban laktóz-intolerancia is volt. További kutatások azt jelzik, a HT-betegek étrendjéből történő laktóz elhagyása önmagában is csökkentette a TSH szintet a tiroxin (L-T4) kezelés nélkül. Ezért javasolható, hogy amennyiben a tiroxint szedők esetében a TSH koncentrációja nagy ingadozását mutat, akkor célszerű esetleges laktóz-intoleranciára is gondolni.
Gyümölcsök
A gyümölcsfogyasztást legalább naponta egyszer ajánljuk. A gyümölcsök és zöldségek bőségesen tartalmazzák a polifenolokat és a mikroelemeket, ezek gyulladáscsökkentő, immunmoduláló és antioxidáns hatásukról ismertek a szervezetben.
Teljes kiőrlésű gabonák
Az elmúlt években a gluténmentes étrendre nagy figyelmet fordítottak . A szakirodalom azt mutatja, hogy a lisztérzékenység gyakran társul az autoimmun pajzsmirigy-betegséggel. Roy és munkatársai egy összevont elemzésben, amelyben 6024 autoimmun pajzsmirigybeteg (AITD-s) beteg vett részt, a biopsziával megerősített cöliakia jelentősen megnövekedett előfordulását állapították meg. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy minden HT-ben szenvedő beteget át kell vizsgálni a cöliakia esetleges jelenléte szempontjából. Sategna és munkatársai megfigyelték, hogy a gluténmentes étrend visszafordíthatja a szubklinikus hypothyreosist. Más szerzők arról is beszámoltak, hogy a gluténmentes étrendnek védő hatása van a pajzsmirigy betegségei ellen, és azt ajánlották, hogy a gluténmentes étrendet korán, még az autoimmun rendellenességek kialakulása előtt kezdjék meg a betegség kialakulásának megakadályozása vagy minimalizálása érdekében.
Cinkben gazdag állati fehérjék
Cinkben gazdag állati élelmiszerek (pl. húsok és tojások) fogyasztása hetente többször ajánlott. Felmérések vannak arról, hogy a cinkhiány a szubklinikus hypothyreosis egyik oka. Ezek a közlemények azt sugallják, hogy a cinkhiány az FT4 és FT3 szintjének csökkenéséhez és a hypothyreosis tüneteinek kialakulásához vezet. Emberekben a cinkpótlás a pajzsmirigy működését normalizálta, a hypothyreosist tüneteit és a betegek életminőségét javította.
Szelénben gazdag ételek
Az utóbbi 15 év kutatásai alapján egyértelmű, hogy a szelénben gazdag állati és növényi élelmiszerek fogyasztása csökkentheti az antitestek (anti-TPO) mennyiségét ill. károsító hatását és gátolja a csökkent pajzsmirigyműködés kialakulását. Európa több országában végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy az élelmiszerek szelén koncentrációja lényegesen alacsonyabb a kívánatosnál és ez egyértelműen a gyulladás kialakulására hajlamosító tényező. Lengyelországban azt tapasztalták, hogy a pozitív familiáris háttérrel rendelkező fiúk vérének átlagos szelénkoncentrációja 111,1 μg / L (optimális szint: 289,9 μg / L)]. Az is kiderült, hogy szignifikánsan alacsonyabb szérum szelénszintet találtak az autoimmun pajzsmirigy betegekben (60–99 μg / L). Korábbiakban közöltük, hogy a szelén bevitel a placébóval összehasonlítva egyértelműen előnyös az autoimmun folyamat gátlásában (2ábra).
Mely élelmiszereknek van megfelelő szelén tartalma?
• Állati eredetű ételek: A halak és a tenger gyümölcsei szelénben gazdag állati táplálékok, ezért fogyasztásuk hetente többször is ajánlott. Ez összhangban áll a lakosság általános étkezési irányelveivel.
• Diófélék és magvak:
Különféle dióféléket és magokat ajánlott hetente többször fogyasztani. Ezek az ételek jó szelén- és cinkforrások (mindkettő fontos a pajzsmirigy anyagcseréjében), és gazdagok étkezési rostokban is (Fontos tudni, hogy túlzott fogyasztásuk jelentős kalória bevitelt jelent!). A brazil dió a leggazdagabb szelén táplálékforrás, bár fő szelénforrásként nem ajánlható, mert általában nem gyakran fogyasztott étel.
Nyers keresztesvirágú zöldségek
Korlátozni kell ezen zöldségek, például kelkáposzta, fehér káposzta, vörös káposzta, brokkoli, kelbimbó és karfiol nyers fogyasztását ( max. hetente egyszer vagy ritkábban ). A keresztesvirágú zöldségek, valamint a szójababot tartalmazó ételek goitrogéneket (strúmát kiváltó hatásúakat) A goitrogének hevítéssel és főzéssel inaktiválódnak - a hőkezelés a goitrogének körülbelül 30% -ának inaktiválódásához vezet. Ezért fontos a páciensek oktatása ezen zöldségek elkészítéséről!
Édességek, cukor és méz
Az édesség, a cukor és a méz fogyasztásának korlátozása, ideértve a nagy cukortartalmú lekvárt és a cukrozott gyümölcsöket (hetente egyszer vagy ritkábban), mivel ezek az ételek monoszacharidok forrásai. Ez a javaslat összhangban van az általános ajánlásokkal az elhízás, a cukorbetegség és más betegségek, köztük a rák megelőzésére. Hangsúlyozni kell, hogy a cukorbetegség kialakulásának kockázata nagyobb a HT-betegeknél, mint a pajzsmirigy-betegségben nem szenvedőknél.
Édesített italok és energiaitalok
Az édesített italok fogyasztásának korlátozása (hetente egyszer vagy ritkábban) az édesítőszerek típusától (cukor, glükóz – fruktóz szirup vagy mesterséges édesítőszerek stb.) függetlenül ajánlott. Az édesített italok befolyásolhatják a vér hormonszintjét azáltal, hogy növelik a T4 és a mellékpajzsmirigy hormonjait, valamint csökkentik a T3 szintet és káros hatással lehetnek a bél flórájára (mikrobiomjára). Állatkísérletek szerint a mesterséges édesítőszerek befolyásolják az immunrendszert, és azt mutatják, hogy a szukralóz csökkenti a pajzsmirigy tengely aktivitását. Az energiaitalok, függetlenül attól, hogy standard vagy alacsony kalóriatartalmú italok-e, általában cukorhelyettesítőket tartalmaznak. A mesterséges édesítőszerek bevitele nem előnyös és ezek szerepet játszhatnak a gyulladásos folyamatok kialakulásában.
„Gyors kaja”
A gyorsételek fogyasztásának korlátozása (hetente egyszer vagy ritkábban) szükséges. Általánosságban a gyorséttermek elkerülése ajánlott, ugyanis, aggasztó tendencia a gyorséttermi fogyasztás növekedése, ami a kardiometabolikus betegségek, elhízás egyik fő okozója lehet. Beszámoltak arról, hogy a gyorséttermi étkezések heti 2 alkalommal jelentősen növelték az inzulinrezisztencia kockázatát és a BMI emelkedését!
Alkoholok.
A mérsékelt alkoholfogyasztásnak (döntően a vörös boroknak) védő szerepe van a gyulladásos betegségek kialakulásában, de a tömény alkoholtartalmú italok károsak.
Fekete kávé
Napi 1-2 kávé fogyasztása nem káros, de a mennyiség növelése súlyos következményekkel járhat. A koffein mellékhatásai nagyon magas bevitel esetén a szorongás, nyugtalanság, idegesség, diszforia, álmatlanság, izgalom, pszichomotoros izgatottság, valamint a gondolat és a beszéd zavaró áramlása. A becslések szerint a mérgező hatások 1,2 g koffein vagy annál nagyobb bevitel esetén jelentkeznek, és a 10–14 g dózis halálosnak tekinthető. A végzetes túladagolás esetén a halál utáni átlagos koffeinszint 180 mg / liter, ami 8,8 g koffein becsült bevitelének felel meg. A hagyományos koffeinforrások, például a kávé és a tea fogyasztása miatt fellépő koffeinmérgezés ritka, mivel nagyon nagy mennyiséget (75–100 standard csésze kávé) rövid idő alatt el kell fogyasztani, hogy az adag végzetes legyen. A koffeinnel járó halálesetek általában a tablettákból vagy kiegészítőkből származó por vagy folyékony formájú koffein (energia italok) nagyon magas adagjainak következményei, főleg a pajzsmirigy túlműködésében szenvedők, sportolók vagy pszichiátriai betegek esetében.
Végezetül, hangsúlyozom, hogy a fenti diétás irányelvek betartása nem mellőzheti az egyénre szabott, oki kezelést
A pajzsmirigy hormon pótlását illetően a Syntroxine100 1 tbl-t és a Normormoxil 1 tbl/nap javaslom.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:




