|
Kérdezz-felelek
Szeretném megkérdezni Öntől, hogy 2009-ben szültem első gyermekem, szülés után 6 hónappal pajzsmirigy alulműködést állapítottak meg. 2012-ben második gyermekem szülése után mellékvese kéreg elégtelenséget, Addison kórt állapítottak meg. Jelenleg 25 mg Cortefet szedek. Szeretnénk még egy kisbabát. Kérdésem, hogy vállalható-e terhesség, mennyire veszélyeztetett a baba és a mama számára. egészséges gyermek kihordható-e, mennyire veszélyes a szülés, stb. Kérem segítsen nekem információival. Életkorom, 35 év. Várom válaszát. Köszönöm! Tisztelettel: Katalin
Az Ön este jól mutatja, hogy a szülések egy nem kis részében poszt-patum thyreoiditis, gyulladás alakul ki és ezt társulhat más betegséggel, így a mellékvese károsodásával is, azaz Addison kórral is.
Ismert jelenség, hogy szülés után 1-2 hónappal a mamák fáradtsággal, szívdobogás érzéssel, hangulatzavarral, kimerüléssel küszködnek. Ilyenkor az orvosok is ritkán gondolnak pajzsmirigygyulladásra.
Mi a szülést követő pajzsmirigygyulladás (poszt-partum thyreoiditis)?
Ez az autoimmun pajzsmirigygyulladásnak egyik formája, amely a szüléseket követően időszakban az asszonyok 9-17%-ban alakul ki.
Melyek a szülést követő pajzsmirigygyulladás fontosabb tünetei?
1 Golyva (strúma kialakulása)
2 A szoptatás során azt észlelik, hogy csökken a tej mennyisége
3 Szívdobogás lép fel
4 Hajhullás jelentkezik
5 Depressziós tünetek, feltűnő, gyakran indokolatlannak tűnő hangulatváltozás
6 Hasmenés, néha székrekedés lép fel
7 A bőr szárazzá válik, az arc felpuffad
8 Izomfájdalmak lépnek fel
Hogyan lehet megállapítani a betegség fennállását?
1 Mindenekelőtt, a tünetek alapján gondolni kell erre a betegségre
2 Mivel a betegség autoimmun eredetű, de endokrin tüneteket okoz: részletes immuno-endokrin vizsgálat szükséges. Ennek során a pajzsmirigy megtapintása, bizonyos laboratóriumi vizsgálatok (immun- és endokrin egyaránt), ultrahang viszgálat segít a betegség megismerésében.
Kik a fokozottan veszélyeztetettek?
1. Az 1. típusú (inzulin-függő) cukorbetegek
Azok, akiknek a családjában már volt pajzsmirigybetegség
2. A túl nagy mennyiségű szervetlen jód alkalmazás, esetleg bevitele (pl. Betadine kúp)
Hogyan lehet kezelni a betegséget?
A tünetektől és az eredményektől függően lehet szükség a pajzsmirigyhormon és az immunmoduláns gyógyszerek. Rgyénre szabott kezelést javaslok.
Mi a veszélye a fel nem ismert betegségnek?
Az esetek egy részében 6-8 hónap múlva a tünetek megszűnhetnek. Sajnos a későbbiekben a betegség feltűnő tünetek nélkül fokozatosan a pajzsmirigy pusztulását és csökkent működést eredményezhet. Hozzá kell tenni, hogy a gyulladás a következő szülések után nagy valószínűséggel ismét jelentkezik. Ráadásul a fennálló autoimmun folyamat a betegek kb 30%-ában terméketlenséget, esetleg spontán vetéléseket tud kiváltani.
Hogyan lehet megelőzni a betegséget?
- A családtervezés során fel kell mérni a fentebb leírt kockázati tényezőket
- Immun-endokrin szűrővizsgálat elvégzése célszerű
- Kerülni kell a betegeknek a túlzott jód bevitelt
Az autoimmuneredetű pajzsmirigybetegségek (ha kiderül ennek fennállása!), gyakran társulnak más kórképpel (miként azt tapasztalhatta!). Ezek felhívják a kezelő orvos figyelmét arra, hogy a pajzsmirigybetegség mellett más autoimmun kórkép is jelen lehet. Az egyik, gyakori betegség, a mellékvese gyulladása. Ezt e betegséget Addison kórnak hívja a szakirodalom és előfordulhat önmagában, de a leggyakrabban más betegséghez társul. A csökkent hormontermelése életveszélyes krízist eredményezhet, miként ez az ifjú beteggel is történt. Hasonló betegségben több államférfi (fenti képen J.F. Kennedy) és közismert színész is szenvedett, ill. szenved. Az ún. „kubai válság idején” Kennedy betegsége, amelyet akkor még kevésbé jól tudtak kezelni - majdnem az egész világot háborús válságba sodorta. Kennedy Addison kórját és pajzsmirigy autoimmun gyulladását 1947–ben diagnosztizálták és 36 alkalommal kezelték kórházban.. A kórtörténete alapján Kennedy már ezt megelőzően is szenvedett tünetei alapján ebben a betegségben és az orvosok azt véleményezték, hogy 1 éven belül meghal ebben a betegségben. Végül is – miként azt tudjuk - merénylet áldozata lett 1963-ban.
Nagyon fontos kitérnem arra, hogy a csökkent mellékvese működés már korábban is fennállhatott, azonban a tiroxin kezelés elkezdése hirtelen váltotta ki a kritikus állapotot. Ezért is lényeges, hogy ne az a séma (protokoll!) működjön, azaz „emelkedett TSH, tehát automatikusan pajzsmirigyhormon kezelés szükséges”, anélkül, hogy a kiváltó okokat és a kísérő betegségeket megvizsgálnák, ill. szükség szerint kezelnénk.
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
• Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
• Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
• Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
o Meddőség, menzesz zavarok?
o Csökkent libidó
o Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
o Hajhullás?
o Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
o Ízületi gyulladás?
o Hüvelygyulladás?
o Vitiligo (bőrfestékhiány)?
o Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
o Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
o Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
o Van-e szívizomgyulladása?
Sokszor kérdezik tőlem, hogy társulhatnak-e egymással a fenti kórképek. A válaszom tehát egyértelmű: igen! Ezért az egyik tünet vagy betegség felismerése után az okok keresése mellett arra is gondolni kell, hogy más, társuló betegség van-e, esetleg lappangó formában. Tudom, hogy ez a mechanikussá, „ún. protokollokká” alakult orvoslásban gyakran „elsikkad”, pedig erre gondolni valóban nem pénzkérdés!
Megfelelő kezeléssel ismételten vállalhat gyermeket! Több tablónkon láthatja azokat a babákat, akiknek a megszületéséről korábban már lemondtak....
Jó egészséget kívánok, tisztelettel: