|
|
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Professzor úr!
Állandó, erős fáradtság és erős hajhullás miatt vérvételre mentem. A süllyedésem 66 mm/h, GPT 57 U/L, C reaktív protein 9,01 mg/L, TSH 0,07 mIU/L, Szabad T4 14,78 pmol/L. Az endokrinológus orvos azt mondta, jelenleg teendőm nincs, 6 hét múlva javasolt még egy vérvételt, mert lehet, hogy terhesség utáni pajzsmirigygyulladásom van (5 hónapja szültem).
Szeretném Öntől megkérdezni, hogy tényleg nincs-e más teendőm, mint várni, illetve, hogy tehetek-e valamit azért, hogy több tejem legyen?(még szoptatnám a babám).
Talán fontos lehet, hogy a húgomnál Hashimoto szindrómát diagnosztizáltak évekkel ezelőtt, nekem az első babám volt fiú, most lányom született.
Köszönettel,
Orsi
Állandó, erős fáradtság és erős hajhullás miatt vérvételre mentem. A süllyedésem 66 mm/h, GPT 57 U/L, C reaktív protein 9,01 mg/L, TSH 0,07 mIU/L, Szabad T4 14,78 pmol/L. Az endokrinológus orvos azt mondta, jelenleg teendőm nincs, 6 hét múlva javasolt még egy vérvételt, mert lehet, hogy terhesség utáni pajzsmirigygyulladásom van (5 hónapja szültem).
Szeretném Öntől megkérdezni, hogy tényleg nincs-e más teendőm, mint várni, illetve, hogy tehetek-e valamit azért, hogy több tejem legyen?(még szoptatnám a babám).
Talán fontos lehet, hogy a húgomnál Hashimoto szindrómát diagnosztizáltak évekkel ezelőtt, nekem az első babám volt fiú, most lányom született.
Köszönettel,
Orsi
Tisztelt Orsi!
A legvalószínűbb, hogy Önnek a szülés utáni, ún. „post-partum” pajzsmirigygyulladása zajlott, ill. zajlik le, ezt támasztják alá a szépen, pontosan leírt tünetek. Ez a betegség a szülések 17-20%-ban kialakul, de sajnos ritkán diagnosztizálják. A lényeg: megfelelő immuno-endokrin kivizsgálás után a betegség kezelhető és a szoptatást nem kell abbahagynia! Mi is ez a betegség? Ez az u.n. post-partum thyreoiditis (PPT) a szülést követő 3-12 hónap múlva alakulhat ki a szülések 3-1 %-ban! A PPT népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy ez a betegség is gyakran “rejtve” marad és valami egészen más betegséggel “kezelik” a kismamát. Melyek ezek a legfontosabb jelek, tünetek? A pajzsmirigy megduzzadása (strúma, golyva), az erős szívdobogás, fulladás érzése, nagyfokú (ok nélküli kimerültség), jelentős hízás. A kiváltásában az örökletes tényező és a szervetlen jód játszik kiváltó szerepet.
Másrészt a pajzsmirigy rendellenes működése nem csak a későbbi gyermekvállalást nehezíti meg, de szülést követően is kialakulhat, különösen fiús anyák esetében. Korábban már kimutatták, hogy azokban az anyákban akik fiú magzatot hoztak a világra, lényegesen gyakrabban alakul ki pajzsmirigybetegség, gyulladás. Ennek okát sokáig nem tudtuk. A legújabb vizsgálatok azonban egyértelmű választ adtak erre a kérdésre. Azt már régebben is tudtuk, hogy a magzati sejtek átjutnak a méhlepényen és kimutathatók a vérben. Azt azonban csak a legutóbbi vizsgálatok igazolták, hogy a magzati sejtek nemcsak átjutnak, hanem örökítő anyaguk, kromoszómájuk még 27 évvel a szülés után is kimutatható az anya szöveteiben. A fiú gyermekek nemét az Y kromoszóma határozza meg. A fiú magzatból származó Y kromoszóma detektálható az anya pajzsmirigyének szövetében. Mi ennek a jelentősége? A magzati eredetű sejtek ugyanis beépülnek a pajzsmirigybe és több évtizeddel a szülést követően is kimutathatók és un. “mikrokimerizmust” hoznak létre. Ezzel agy a szervátültetéseknél megfigyelt kilökődési reakcióhoz hasonló elváltozást, gyulladást tudnak kiváltani. A jelenség klinikai jelentősége, hogy azok a mamák, akinek fiú gyermekük van, ráadásul a családban pajzsmirigybetegség is előfordul feltétlenül gondoljanak arra, hogy gyulladásos (“autoimmun”) pajzsmirigybetegségük alakulhat ki, különösen akkor, ha környezeti tényezők (stresszes életmód, túl nagy mennyiségű jód bevitele, vírusos fertőzések) is fennállnak.
Esetében célszerű laboratóriumi vizsgálatokat végezni és oki, ill. preventív kezelést alkalmazni.
Jó egészséget kívánok:
A legvalószínűbb, hogy Önnek a szülés utáni, ún. „post-partum” pajzsmirigygyulladása zajlott, ill. zajlik le, ezt támasztják alá a szépen, pontosan leírt tünetek. Ez a betegség a szülések 17-20%-ban kialakul, de sajnos ritkán diagnosztizálják. A lényeg: megfelelő immuno-endokrin kivizsgálás után a betegség kezelhető és a szoptatást nem kell abbahagynia! Mi is ez a betegség? Ez az u.n. post-partum thyreoiditis (PPT) a szülést követő 3-12 hónap múlva alakulhat ki a szülések 3-1 %-ban! A PPT népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy ez a betegség is gyakran “rejtve” marad és valami egészen más betegséggel “kezelik” a kismamát. Melyek ezek a legfontosabb jelek, tünetek? A pajzsmirigy megduzzadása (strúma, golyva), az erős szívdobogás, fulladás érzése, nagyfokú (ok nélküli kimerültség), jelentős hízás. A kiváltásában az örökletes tényező és a szervetlen jód játszik kiváltó szerepet.
Másrészt a pajzsmirigy rendellenes működése nem csak a későbbi gyermekvállalást nehezíti meg, de szülést követően is kialakulhat, különösen fiús anyák esetében. Korábban már kimutatták, hogy azokban az anyákban akik fiú magzatot hoztak a világra, lényegesen gyakrabban alakul ki pajzsmirigybetegség, gyulladás. Ennek okát sokáig nem tudtuk. A legújabb vizsgálatok azonban egyértelmű választ adtak erre a kérdésre. Azt már régebben is tudtuk, hogy a magzati sejtek átjutnak a méhlepényen és kimutathatók a vérben. Azt azonban csak a legutóbbi vizsgálatok igazolták, hogy a magzati sejtek nemcsak átjutnak, hanem örökítő anyaguk, kromoszómájuk még 27 évvel a szülés után is kimutatható az anya szöveteiben. A fiú gyermekek nemét az Y kromoszóma határozza meg. A fiú magzatból származó Y kromoszóma detektálható az anya pajzsmirigyének szövetében. Mi ennek a jelentősége? A magzati eredetű sejtek ugyanis beépülnek a pajzsmirigybe és több évtizeddel a szülést követően is kimutathatók és un. “mikrokimerizmust” hoznak létre. Ezzel agy a szervátültetéseknél megfigyelt kilökődési reakcióhoz hasonló elváltozást, gyulladást tudnak kiváltani. A jelenség klinikai jelentősége, hogy azok a mamák, akinek fiú gyermekük van, ráadásul a családban pajzsmirigybetegség is előfordul feltétlenül gondoljanak arra, hogy gyulladásos (“autoimmun”) pajzsmirigybetegségük alakulhat ki, különösen akkor, ha környezeti tényezők (stresszes életmód, túl nagy mennyiségű jód bevitele, vírusos fertőzések) is fennállnak.
Esetében célszerű laboratóriumi vizsgálatokat végezni és oki, ill. preventív kezelést alkalmazni.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2014. 08. 28. 10:13
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}
