|
Kérdezz-felelek
Problémáim:
2008 tele: rendellenes szívműködés, erős izzadás, ingerlékenység, légzési nehézségek-> megállapítást nyert a mithralis billentyű nem rheumás eredetű betegsége, annak folyományaként non- sustained kamrai tahycardia, ill. bigemin kamrai extrasystolia (endokrin kivizsgálások nem történtek)- kezelése:Betaloc ZOK 50 mg.
2009: panaszok ritkulása, extrasystolék száma csökken.
2010: indokolatlan dühkitörések, szituációk túlreagálása jelentkezett -> pszichiáter által kétszer negyed Rivotril adása, ugyancsak endokrin kivizsgálás nélkül
2011 nyara: aluszékonyság, fáradékonyság, hányinger, hypotermia (34,3- 36,3 Celsius fok), hideg végtagok, fázékonyság, erős szőrnövekedés, testszerte ödémás duzzanatok, hajhullás, testsúly növekedése (69 kg-ról 73 kg-ra, 170 cm-es magassághoz), alacsony vérnyomás és pulzus;2011. 05.31.: TSH- 4,310 U/ml, fT4- 15,66 pmol/L, fT3- 5,78 pmol/L; 2011.07.14.: TSH: 4,340 IU/mL, fT4- 13,49 pmol/L, fT3- 5,22 pmol/L; 2011.10.12.: TSH- 2,23 uIU/mL, fT4- 1,23 ng/dL, fT3- 3,05 pg/mL (mindezek Betaloc szedése mellett)
2011.10.14.- pajzsmirigyultrahang- vizsgálat:jobb l.: 15x16x42 mm, homogén szerk., bal l.:15x13x42 mm, alsó felében 12 mm-es vegyes echogenitású, kisfokban cysticus soliter göb, vél.: struma nodosa cystica
2011.10.25.- pajzsmirigy punkció: cystosus területről részben colloiddal fedett kenetben néhány különálló follicularis hámsejtcsoport, valamint néhány lapos plasmájú marophag, malignitás nincs, Dg.:P2 -> euthyreoid, nodosus struma
2012 nyara -> további hízás, gyakori hasmenés ellenére, hányinger, alacsony pulzusok, ödémák miatt Rivotril elhagyása
2013 decembere- erős fülcsengés, hányinger, hányás, két hét alatt mínusz 7 kg fogyás, palpitációs rohamok (sinus tahycardia, pulzus: 120-170/min), nehézlégzés, erős szemnyomás, szemdülledés, bal oldali nyakfájdalom, bal oldali szem beragadása, szemek bevérzése, tremor, belső nyugtalanság, ingerlékenység, hőemelkedés (37,7 ℃) és hőleeseés (34,3 ℃) egy napon belül váltakozva, később tahycardia és bradycardia egy napon belül, többször váltakozva, szorító érzés a nyakban, nyelési nehezítettség
FOG lelet negatív
2013. 12.19.- TSH- 1,02 mIU/l, fT4- 21,15 pmol/L (innentől belgy.- kard. főo. jav. -> napi fél Methothyrin, 02.13-án hagytam abba), szívpanaszokra először Concort (napi 1,25 majd 2,5 mg), később Propranolol (először napi 2xfél, mosz 2x egész vagy 2x háromnegyed palpitációtól függően)
2014. 1. 23.- TSH- 2,79 mIU/l, fT4- 17,81 pmol/l
2014. 01. 30.- TSH- 3,99 MIU/mL
2014. 02. 11.- fT4- 19,14 pmol/l, f T3- 6,13 pmol/L, reverz T3- 0,40 ng/ml, thyreoglobulin- 50,5 ng/ml, Anti TPO- 14,0 IU/mL, Anti- Tg- 24,0 IU/ml
nyaki UH- erdmények:
2014. 01.08.- j. lebeny homogén, bal l. 1,2- 1,4 cm, szabálytalan alakú, echoszegény göb, mindkét leb echogenitása diffúzan fokozott
01.30. pajzsmirigy scintigraphia- a pajzsmirigy szabályos nagyságú, alakú és helyzetű, aktivitásfelvétele közepesen intenzív, foltosan inhomogén. vél.: struma nodosa 1.s. az UH által leírt göb funkcionálisan nem különül el (Thyroid weight: 9,0 g; area of full thyroid: 16,4 cm2, area of left lobe: 7,4 cm2, area of right lobe: 9,4 cm2)
02.26.- jobb l. 19x16x43 mm, bal l. 12x12x41 mm (már változás a régihez viszonyítva)- normális echoszerkezetű, 5 mm-nél kisebb szerk. eltérést tart. lebenyek, göbnek minősíthető szerk. elt. nem figyelhető meg
03.19.- mko. 12x12x50 mm, b.o. 12 mm-es ovális cystosus képlet belső septumokkal, apró meszesedéssel
04.07.- jobb l. 13x15x43mm, bal l. 13x13x45 mm, bal l. 5 mm-es cystosus göb; mko. oarajugularisan néhány 10- 15 mm, reaktív jell., ovális nycs. található
12.17.- natív koponya MR- insrasellarisan a hyphophysis mirigyállománya tömegesebb
03.11.- natív nyaki MR- a submandibularis és parajugularis régióban mko. megszokottnál nagyobb mennyiségű nyirokcsomó mutatható ki, a diff. gátlás a nyirokcsomók szerkezetének rendellenes változására utal -> valószín reaktív eredet
03.29.- torokváladék leoltása: Staphylococcus aureus sok teleppel
A jelenlegi cytológia eredményéről még csak annyit tudok, hogy a göb (ami az ultrahang szerint hol kisebb, hol nagyobb) colloidális strumára utal. A nyakam továbbra is alig tudom hátramozdítani, bal oldalon, a pajzsmirigy tájékán erős fájdalmat érzek és az összes fentebb említett tünetem a mai napig fennáll. Pszich. szakvélemény: negatív, szerintük endokrin a probélám, míg az endokrinológus, tüneteimmel pszichiátriai kezelést javasolt és nem kezel. Három ízben kaptam antibiotikumot ( Levoxa- 1x500 mg, Ceclor- napi 2x750 mg, levofloxacin- 1x500 mg). Hat hétig- Apranax gyull.csök., mellette fennmaradt a hőemelkedés, a fehérvérsejtszám négy hónap óta emlkedett (11 -14 G/L);további rossz eredményeim:C4- 43 mg/dL, vas: 7,4 mmol/L (csökkent), neutrofil granulociták: 8,4 G/L, limfociták: 17,8 %, albumin: 51 % (csökkent); Alfa 1- globulin: 2,9 %, Alfa 2- globulin: 16, 8 %, Béta- globulin: 15,6 % (megnövekedett értékek)
Ezeken túl PCO is megállapításra került.
A fentiek miatt nem tudtam államvizsgát tenni és most sem tudok készülni , s nagyon el vagyok keseredve. Kérdéseim: Miért változtatja méretét és tartalmát a göb? ; A struma nodosából hogy lett colloidális struma? Miért változtatja méretét állandóan a pajzsmirigy? Miért vannak egy napon belül alul- és túlműködésre utaló tüneteim?
Elképzelhető, hogy a thyreoditis valamelyik fajtájával küszködöm (pl. infektív)? Türelmét és segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel: egy aggódó, végzős egyetemista, Molnár Patrícia
Valóban összetett problémáról van szó. Az igazság valahol a kettő között lehet. Ritkán gondolnak arra, hogy az ember nem azonos a laboratóriumi adatai összességével, mert a lelki folyamatok fontosak és betegségeket válthatnak ki (pl. stressz!). Az elmúlt évtized egyik váratlan és nagy jelentőségű biológiai felismerése volt, hogy a psycho-neuro-endokrin- és az immunrendszer nemcsak kölcsönhatásban van egymással, hanem közös biokémiai jeleket használ. Ennek a közös "nyelvnek" a megfejtése a molekuláris biológia és genetika legújabb eredményeinek segítségével vált lehetségessé. Ma még nem tudjuk ennek a sokrétű kölcsönhatásnak minden részletét, azonban jelen ismereteink már elégségesek annak kimondására, hogy nem egymástól elkülönült, hanem egy integrált psycho-neuro-endokrin-immunrendszer felelős a szervezet homeosztázisának megőrzéséért. Ennek a kényes egyensúlynak a felborulása különböző kóros állapotokhoz, így az autoimmun patogenezisű betegségek kialakulásához vezethet. Ismert, hogy az immunrendszert egymással szabályozott kapcsolatban lévő sejtek bonyolult hálózata alkotja. Az antigének felismerését a monociták, makrofágok, dentritikus sejtek (DC) végzik. Ez a felismerés komplex folyamat, amelyben a sejtek által felvett anyagok lebontására, a hasított anyagok epitópjainak analízisére, a róluk kapott információk átadására kerül sor. Az antigének felismerésében és átadásában ("prezentációjában") lényeges funkciót töltenek be az u.n. "fő hisztokompatibilitási komplex" (MHC=Major Histocompatibility Complex) molekulái. A felismert információt a thymus- és bursa-dependens sejteknek (T és B limfocitáknak) adják át. Az előbbiek is két alcsoportra bonthatók. A Th1 (“T helper l” ) sejtek a késői típusú immunreakciókért felelősek, a Th2 (“T helper 2”) sejtek a humorális immunológiai folyamatokat irányítják. A T sejtek aktiváló anyagok (mitogének) és antigének jelenlétében osztódnak, u.n. blasztos átalakuláson mennek át. Ennek a folyamatnak a során biológiailag aktív anyagokat termelnek, amelyek egy része citotoxikus lehet. A B limfociták hatásukat antitestek révén fejtik ki, amelyek mind felépítésükben, mind funkciójukban eltérőek. Az antitestek egy része a saját egyedi immunglobulinokhoz (idiotípus) kötődik és létrehozza az u.n. idiotipus-anti-idiotípus hálózatot, amelynek fontos szerepe van az immunrendszer alapvető feladatának, az individuális integritásának megőrzésében. Az antitestek másik része lehet citotoxikus, ill. olyan, amely a sejtek működését gátolja vagy fokozza (pl. a pajzsmirigy működését fokozó TSH receptor elleni stimuláló és blokkoló auto-antitestek Basedow-Graves kóros betegekben). Az immunrendszer kölcsönhatásaiért az általuk termelt anyagokat, limfokineket tették felelőssé. Az utóbbi években kiderült azonban, hogy limfokineket nemcsak az immunrendszer, hanem más sejtek, így a neuro-endokrin rendszer sejtjei is termelik, ezért napjainkban már ezeket az információt átadó anyagokat citokineknek nevezik. A citokinek olyan polipeptid típusú molekulák, amelyek sejtfelszíni fehérjékhez (receptorokhoz) specifikusan kötődnek és azok működését megváltoztatják. A citokineknek és citokin receptoroknak a felépítésük már ismert, egy részüket sikerült klónozni is. A hormonokkal ellentétben a citokinek hatásukat döntően parakrin vagy autokrin módon fejtik ki. Meg kell azonban említeni, hogy néha átfedés van a hormonok és a citokinek hatásaiban. Ez azt jelenti, hogy a citokinek a perifériás keringésben kimutathatóak és hormonként viselkedhetnek (pl. interleukin-6 a legintenzívebben stimulálja a hypothalamus-hypophysis tengelyt), másrészt ismertek olyan hormonok (pl. prolaktin, ACTH, TSH), amelyek citokinként szerepelhetnek a szövetekben. A citokinek specifikus receptorokhoz kötődnek és gátló, ill. stimuláló jeleket közvetíthetnek. A citokinreceptorok leválhatnak a sejtek felszínéről és szolubilis formában lehetnek jelen. Ezek a szolubilis citokinreceptorok részben a citokinek képződésének szabályozásában, részben a citokinek hatásában egyaránt lényegesek lehetnek. A citokin agonisták és antagonisták eltérő módon fejthetik ki hatásukat és a jövőben várhatóan egyre nagyobb terápiás jelentőségük lesz. A holisztikus medicina szemléletének alapja, hogy a szervezet fiziológiás és patológiás szabályozó mechanizmusait egységesen tanulmányozza. Az emberi szervezet regulációját összefoglaló integrativ nyelv kódjainak megfejtése új irányt nyitott a medicinában. Ennek a kölcsönhatásnak a lényege az, hogy a neuro-endokrin rendszer sejtjei képesek citokineket termelni, a limfociták, makrofágok, pedig neurotranszmittereket és hormonokat produkálnak. A legújabb eredmények azt mutatják, hogy az agy egyes területei eltérő módon koordinálják az immunsejtek érését, működését és az ennek alapján megalkotott “humunculus” modell jelzi, hogy mely agyi területek irányítják az immunrendszer érését, aktivitását. A mindennapi gyakorlatban a korábban autonómnak vélt rendszerek közötti interakciókra számos példát említhetünk. A hormonok (szteroidok, prolactin, pajzsmirigy hormonjai) befolyásolják az immunrendszer fiziológiás és kóros működését egyaránt. A citokinek elleni monoklonális antitestek pedig a napi gyakorlatban már alkalmasak az autoimmun pathomechanizmusú endokrin kórképek gyógyítására (2). Jóllehet a neuro-ophthalmologia körébe tartozó autoimmun betegségek a szervspecifikus kórképek sorába tartoznak, azaz “csak” egy-egy szervet érintenek, azonban ezen betegségek patomechanizmusának, diagnosztikájának és kezelésének megértéséhez szükséges egy szélesebb kitekintés a szervezet egészét érintő, a fentiekben csak felvázolt, sokirányú kölcsönhatáson alapuló szabályozó folyamatokra.
Tehát a hormonális betegségek kezelése nagy odafigyelést és türelmet igényel beteg és orvos részéről egyaránt. A laboreredmények mellett figyelembe kell venni az egyedi: életkorból, nemből és életmódból adódó eltéréseket is. - A hormonális betegségek közt elsőként talán a pajzsmirigy rendellenességeit emelném ki, mely hazánkban, különösen nők körében fordul elő gyakran. A pajzsmirigy betegségei számtalan tünetet produkálhatnak, melyek kapcsán a betegek gyakran csak évek múlva kerülnek a megfelelő szakemberhez. Szülés után gyakori a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedése, mely többek közt depresszióhoz hasonló panaszokat is okozhat. Emellett számos egyéb, „hétköznapi” probléma hátterében is állhat pajzsmirigy elváltozás. Ilyen például a tartós fáradékonyság, vagy épp idegesség, a túlzott mértékű hízás, fogyás, hajhullás, vagy meddőség, hogy csak a leggyakoribb panaszokat említsem.A hormonrendszer bonyolult szerkezet, az eltéréseit sem értékelhetjük pusztán feketén-fehéren. Bizonyos hormonok szintje például napszakonként is eltérő lehet, ezért tartom fontosnak, hogy ne csak a laboreredményekre hagyatkozzunk a diagnózis felállítása során. Fontos, hogy holisztikus szemléletben, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az egész embert vizsgálva közelítsük meg a háttérben álló okok feltárását. A holisztikusnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse. Nem a szervek, hanem a lélek és a test egységének. A pajzsmirigybetegségekről is kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége. Vizsgálni és gyógyítani ezért az egész embert kell.
A vizsgálatra érkező páciensekkel első körben részletesen elbeszélgetek a panaszaikról, tünetekről. A kikérdezés során egyaránt körbejárjuk az örökletes betegségek témakörét épp úgy, mint a beteg életében bekövetkezett nagyobb változásokat, például stresszhelyzeteket, melyek szerepet játszhattak a panaszok megjelenésében. Amennyiben pajzsmirigybetegség gyanúja merül fel, ultrahangos vizsgálatot végzek, melyből feltérképezhetők a pajzsmirigy alaki elváltozásai:megnagyobbodása, vagy göbök jelenléte. Vérvizsgálattal ellenőrizzük a szükséges hormonszinteket, immunológiai teszteket végzünk, majd a vizsgálati eredmények és a beteg panaszainak függvényében döntök a további vizsgálatokról, vagy kezelés összeállításáról. A későbbi konzultációk során, a beteg tapasztalatait is figyelembe véve folytatjuk, vagy módosítjuk a terápiát.
Végezetül a megelőzés rendkívül fontos. Ennek több lépcsőfoka ismert:
I. Primer prevenció: ennek célja, hogy a betegség kialakulást megelőzzük. Célszerű tudnunk, hogy a családban endokrin, ill. immunológiai betegség előfordult-e (genetikai háttér tisztázása). Amennyiben igen, akkor az évenkénti ellenőrzés (nem csak laboratóriumi vizsgálat!) indokolt. A terhesség esetén vagy súlyos stressz bekövetkezése, fertőzés elindíthatja a kóros folyamatot, ezért ezekben az esetekben is célszerű kontroll vizsgálatra elmenni.
Kerülni kell az endokrin és immun rendszerre káros anyagokat, az ún. EDC („endocrine disrupter chemicals”). A legfontosabbak EDC anyagok a következők: ftalátok, biszfenol-A és hasonló fenolok, PCB (poliklórozott-bifenilek) vegyületcsoport, égéstermékek - ezek nemcsak a gumiabroncsok, híradástechnikai termékek égetésekor szabadulnak fel, hanem nagyobb mennyiségben repülőterek környéki is kimutathatók-, halogénezett többgyűrűs égetési melléktermékek (dioxinok), rovarirtók (peszticidek), bizonyos gyógyszerek, fémek és fémtartalmú vegyületek, természetes anyagok - fitoösztrogének, szójaolaj.
Az EDC anyagok egy külön csoportját alkotják a TDC „thyroid disrupter chemicals” azaz a pajzsmirigyet károsító anyagok. Egyes EDC molekuláról, így a biszfenol-A-ról (BPA-ról) bebizonyosodott, hogy gátolja a pajzsmirigy hormonjainak, a jelátvivő receptorhoz történő kötődését. Ráadásul kedvezőtlen, az immunrendszert károsító hatásai miatt fokozza az autoimmun gyulladásokat is. Mindez a pajzsmirigy csökkent működéséhez, golyva kialakulásához vezethet.
Az egészséget károsító vegyi anyagok jelen vannak a környezetben és az otthonokban egyaránt. Az epoxigyanták ipari melléktermékeként több ezer tonna biszfenol-A kerül ki a természetbe évente, de műanyag-adalékként, és fogtömésekben is alkalmazzák.
Főzés során is számos káros anyag keletkezhet. A perfluor-oktánsav (PFOA) és származékaik például a teflon bevonatban találhatók és pajzsmirigybetegséget okozhatnak.
Más anyagokról, így a fogamzásgátló tablettákról is egészségkárosító hatást tételeztek fel. Az igazság azonban az, hogy jelenlétüket az ivóvízben, a mai napig nem sikerült hitelt érdemlően kimutatni. A környezetre sokkal jelentősebb veszélyt jelentenek a mosószerek, lágyítók, ugyanis ezek több ezer tonnányi mennyiségben szennyezik a természetet. Az EDC hatású mosó- és mosogatószereket gyakran mutatták ki ivóvízből is. Miután minden évben számos új vegyi anyag kerül forgalomba és a környezetbe az újabb és újabb mosószerekkel, kozmetikumokkal, műanyag adalékokkal, festékekkel - ezek cumisüvegekben, gyermekjátékokban is kimutathatók -, a jövőben a rendelkezésre álló vizsgálati módszerekkel azt is szükséges lenne rendszeresen ellenőrizni, hogy ezekből nem szabadul-e fel hormonhatású anyag.
Nagyon fontos a környezettudatos szemléletváltás és gyakorlat. A megelőzés érdekében, az étrendben a mérgező anyagok kiszűrésére és elkerülésére kellene törekedni. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az egyébként kitűnő ásványvizek, tej és termékeik műanyag csomagolásban kerülnek a piacra és nehezen ellenőrizhető a kioldódó vegyszerek mennyisége. Tanácsos ezért a műanyagban tárolt ételeket és a teflon bevonatú edények használatát elkerülni.
A friss zöldségekről, primőrökről azt gondoljuk, hogy minden esetben hasznosak. Valójában számos vegyi anyagot, rovarirtószer maradvány hordozhatnak felületükön. Fogyasztásuk előtt ezért mosás és alapos tisztítás javasolt!
Törekedjünk a hazai élelmiszerek fogyasztására! Az itthoni monitoring rendszer jobb, mint a külföldi, másrészt a hazai élelmiszerek lényegesen kisebb mértékben szennyezettek.
Támogatni kell a bio élelmiszerek előállítását. A tudatos vásárlási szokást kell erősíteni, ami azt is jelent, hogy nem azt kell megvenni, ami egyszerűen olcsó, hanem minőségileg jobb.
A szervezetben felhalmozódott méreganyagoktól való megszabadulást segíthetik a komplex egészségmegőrző terápiák: a wellness, szauna kezelések és a szabad gyökfogók (szelén, E-vitamin) kiegészítő alkalmazása.
A túlzott mennyiségű jód (pl. Betadin kúp) káros lehet. Dohányzás elhagyása ebből a szempontból is fontos, ugyanis a dohányzók között ezek a betegségek lényegesen gyakoribbak és súlyosabbak.
II: Szekunder prevenció: amennyiben a betegség tünetei kialakultak, akkor minél előbbi és oki kezelésre kell törekedni.
III. Tercier prevenció: a gyógyulás után különös tekintettek kell kerülni a károsító anyagokat, stressz szituációkat. A kiegyensúlyozott életmódra, étkezésre, edzésre kell törekedni.
Jó egészséget kívánok: