Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Professzor Úr!
Elég bonyolult kérdéssel fordulok Önhöz. 61 éves nő vagyok. 13 éve van pajzsmirigy problémám. Gyógyszert ez idő óta szedek rendszeresen alulműködés miatt. Jelenleg 125 mikrog. Letrox szedésénél tartok. Kb. 3 hónapja kezdtek alaposabban kivizsgálni. UH szerint a pajzsmirigy kontúrja a göbök miatt nem látszik, de a legnagyobb mérete nem éri el az 1 cm-et, így biopsziát csinálni nem indokolt. Szintigráfiát is készítettek. A két lebeny működése lanyhább, középen látszik erősebb tevékenység. 2003-óta (51 éves korom) nem menstruálok. Két gyermeket szültem. Több mint fél évig szoptattam mindkettőt. Ezzel kapcsolatos a problémám is. Kb. 2010-ben észleltem első alkalommal, hogy a bal mellemből több csatornán keresztül, nyomás hatására váladék ürül. Emlőszakrendelésre mentem. Kenetvizsgálat, baktériumtenyésztés, mammográfia negatív, változatlan váladékozás mellett. Sőt a mammográfiai vizsgálatnál észlelték, hogy a jobb mellem is váladékozik. - (az orvos véleménye a leletek birtokában, hogy ő még a praxisa alatt ilyennel nem találkozott). Sajnos ez engem nem vigasztal. A hosszú bevezető után az lenne a kérdésem, hogy lehetséges-e összefüggés a pajzsmirigy és a váladékozás és a 20 kg súlytöbblet között. Válaszát és segítségét köszönöm
Elég bonyolult kérdéssel fordulok Önhöz. 61 éves nő vagyok. 13 éve van pajzsmirigy problémám. Gyógyszert ez idő óta szedek rendszeresen alulműködés miatt. Jelenleg 125 mikrog. Letrox szedésénél tartok. Kb. 3 hónapja kezdtek alaposabban kivizsgálni. UH szerint a pajzsmirigy kontúrja a göbök miatt nem látszik, de a legnagyobb mérete nem éri el az 1 cm-et, így biopsziát csinálni nem indokolt. Szintigráfiát is készítettek. A két lebeny működése lanyhább, középen látszik erősebb tevékenység. 2003-óta (51 éves korom) nem menstruálok. Két gyermeket szültem. Több mint fél évig szoptattam mindkettőt. Ezzel kapcsolatos a problémám is. Kb. 2010-ben észleltem első alkalommal, hogy a bal mellemből több csatornán keresztül, nyomás hatására váladék ürül. Emlőszakrendelésre mentem. Kenetvizsgálat, baktériumtenyésztés, mammográfia negatív, változatlan váladékozás mellett. Sőt a mammográfiai vizsgálatnál észlelték, hogy a jobb mellem is váladékozik. - (az orvos véleménye a leletek birtokában, hogy ő még a praxisa alatt ilyennel nem találkozott). Sajnos ez engem nem vigasztal. A hosszú bevezető után az lenne a kérdésem, hogy lehetséges-e összefüggés a pajzsmirigy és a váladékozás és a 20 kg súlytöbblet között. Válaszát és segítségét köszönöm
Tisztelt Kérdező!
Az utóbbi időben gyakran felteszik nekem a kérdést, hogy van-e kapcsolat a pajzsmirigy és az emlő betegségei között. A kérdés aktualitását a rendkívül szomorú adatok, az emlőrákos betegek számának növekedése, a halálozási statisztikák és egyre fiatalabb életkorban történő megjelenése adja. A norvég szerzők a világ vezető lapjában számoltak be a mellrák elleni küzdelem eredményeiről. Norvégiában a mellrák alapos szűrő programját 1996-ban kezdték el és 9 év alatt az ország egészére kiterjesztették. A halálozási rátát meghatározták az egyes csoportokban. A legfontosabb megfigyeléseik a következők voltak: A szerzők 40.075 emlőrákos asszony adatait elemezték. A halálozási ráta 7,2% volt 100 000 egyénre és évre számítva. Az arány az 50 és 69 évesek között rosszabb volt, azaz 25,3% volt 100.000 lakosra számítva. Az évenkénti szűrésen részt vettek között a halálozási ráta 28%-kal csökkent, szemben a szűrés nélküli csoportban, amely csak 18,1%-ra mérséklődött a korszerű kezelés hatására.
A emlőrák tüneteit már az egyiptomi papirusztekercseken is leírták, a betegség megelőzése és gyógyítása korunk orvostudományának egyik legnagyobb feladata. Magyarországon 2004-ben 2285 nő halt meg ebben a rettegett betegségben, a számítások alapján azonban 1,26 millióra teszik a veszélyeztettek számát! Az emlőrák rendkívül heterogén betegség nem csak kialakulása, mérete, kiterjedése, de lefolyása alapján is. Abban azonban minden tanulmány megegyezik, hogy a korai felismerés, a legalább évente elvégzett, nem fájdalmas emlőszűrés lényegesen csökkentheti a betegség halálozását. A megelőzés, a betegség kialakulásának jobb megismerése miatt a kutatások egyik fontos iránya az, hogy keressék azokat a rizikófaktorokat, amelyek a betegség létrejöttében és biológiai tulajdonságaiban szerepet játszanak. A genetikai (örökletes) és szerzett faktorok egész sorát sikerült már megtalálni. Az utóbbi időben vetődött fel, hogy ez a kórkép a pajzsmirigybetegségeivel is kapcsolatban lehet. A gyanú, hogy a két betegség összefügghet tulajdonképpen régi keletű. Beatson már 1896-ban megfigyelte és leírta, hogy emlőrákos betegeinek kezelése pajzsmirigy kivonatával előnyösnek bizonyult (Lancet 1896, 2: 104). Ez a korai megfigyelés feledésbe merült és csak a legújabb statisztikai adatok hívták fel a figyelmet arra, hogy a pajzsmirigy betegségei gyakran társulhatnak mellrákkal. Eddig azonban arra gondoltak, hogy csak véletlen egybeesésről lehet szó. A két mirigy felépítésének, működésének, immunológiájának jobb megismerése arra ösztönözte a kutatókat, hogy górcső alá vegyék ezt a fontos problémát. Japán szerzők 1982 óta vizsgálták a két betegég kapcsolatát és azt találták, hogy a mellrák előfordulási rátája magas a pajzsmirigybetegekben (16,4%). Azt is kimutatták, hogy, 201 emlőrákos betegből 33 betegnek pajzsmirigyműtétük is volt. Jóllehet a pajzsmirigy gyulladásos betegségei és az emlőrák között közvetlen kapcsolatot eddig nem bizonyították, de a csökkent pajzsmirigyműködés (hipotireózis) és a daganat rosszindulatúságának foka között összefüggést tudtak igazolni. 2009 nyarán jelent meg ugyanis az a tanulmány, amelyben a szerzők az vizsgálták, hogy az emlődaganat sejtjei egérbe ültetve miképpen viselkednek (Martinez-Oglesisa O. és munkatársai, Plos, 4, 1-10, 2009). Azt a meglepő felismerést tették, hogy azokban az egerekben, amelyeknek a pajzsmirigyük csökkent működésű volt a daganatsejtek lényegesen gyorsabban növekedetek és vezettek az állatok pusztulásához. Miután a hipotireozis fő oka hazánkban is az autoimmun pajzsmirigybetegség, ezért a két betegség egyikének meglétekor minden esetben kell vizsgálni a másik esetleges meglétét. A csökkent pajzsmirigyműködés kezelése előnyös lehet az emlőrákos betegek számára, ráadásul a sebek is nehezebben gyógyulnak!!!!.
Melyek a legfontosabb gyakorlati következtetések ezekből a megfigyelésekből:
1. Az emlőrák rendszeres szűrése, a korai diagnózis javítja jelentősen a túlélési esélyeket. A mammográfia alapvető segítséget nyújthat a korai felismerésben (1. ábra)
2. A pajzsmirigy megbetegedései (főleg göbös jellegű betegségei) esetén feltétlen gondolni kell emlőrák veszélyére és fel kell hívni a figyelmet a mammográfia szükségességére.
Tehát a válaszom igen, de tisztázni kellene a pajzsmirigybetegséégek okát, stádiumát és immunológiai sztátuszát.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba 2013. 11. 20. 13:14
Az utóbbi időben gyakran felteszik nekem a kérdést, hogy van-e kapcsolat a pajzsmirigy és az emlő betegségei között. A kérdés aktualitását a rendkívül szomorú adatok, az emlőrákos betegek számának növekedése, a halálozási statisztikák és egyre fiatalabb életkorban történő megjelenése adja. A norvég szerzők a világ vezető lapjában számoltak be a mellrák elleni küzdelem eredményeiről. Norvégiában a mellrák alapos szűrő programját 1996-ban kezdték el és 9 év alatt az ország egészére kiterjesztették. A halálozási rátát meghatározták az egyes csoportokban. A legfontosabb megfigyeléseik a következők voltak: A szerzők 40.075 emlőrákos asszony adatait elemezték. A halálozási ráta 7,2% volt 100 000 egyénre és évre számítva. Az arány az 50 és 69 évesek között rosszabb volt, azaz 25,3% volt 100.000 lakosra számítva. Az évenkénti szűrésen részt vettek között a halálozási ráta 28%-kal csökkent, szemben a szűrés nélküli csoportban, amely csak 18,1%-ra mérséklődött a korszerű kezelés hatására.
A emlőrák tüneteit már az egyiptomi papirusztekercseken is leírták, a betegség megelőzése és gyógyítása korunk orvostudományának egyik legnagyobb feladata. Magyarországon 2004-ben 2285 nő halt meg ebben a rettegett betegségben, a számítások alapján azonban 1,26 millióra teszik a veszélyeztettek számát! Az emlőrák rendkívül heterogén betegség nem csak kialakulása, mérete, kiterjedése, de lefolyása alapján is. Abban azonban minden tanulmány megegyezik, hogy a korai felismerés, a legalább évente elvégzett, nem fájdalmas emlőszűrés lényegesen csökkentheti a betegség halálozását. A megelőzés, a betegség kialakulásának jobb megismerése miatt a kutatások egyik fontos iránya az, hogy keressék azokat a rizikófaktorokat, amelyek a betegség létrejöttében és biológiai tulajdonságaiban szerepet játszanak. A genetikai (örökletes) és szerzett faktorok egész sorát sikerült már megtalálni. Az utóbbi időben vetődött fel, hogy ez a kórkép a pajzsmirigybetegségeivel is kapcsolatban lehet. A gyanú, hogy a két betegség összefügghet tulajdonképpen régi keletű. Beatson már 1896-ban megfigyelte és leírta, hogy emlőrákos betegeinek kezelése pajzsmirigy kivonatával előnyösnek bizonyult (Lancet 1896, 2: 104). Ez a korai megfigyelés feledésbe merült és csak a legújabb statisztikai adatok hívták fel a figyelmet arra, hogy a pajzsmirigy betegségei gyakran társulhatnak mellrákkal. Eddig azonban arra gondoltak, hogy csak véletlen egybeesésről lehet szó. A két mirigy felépítésének, működésének, immunológiájának jobb megismerése arra ösztönözte a kutatókat, hogy górcső alá vegyék ezt a fontos problémát. Japán szerzők 1982 óta vizsgálták a két betegég kapcsolatát és azt találták, hogy a mellrák előfordulási rátája magas a pajzsmirigybetegekben (16,4%). Azt is kimutatták, hogy, 201 emlőrákos betegből 33 betegnek pajzsmirigyműtétük is volt. Jóllehet a pajzsmirigy gyulladásos betegségei és az emlőrák között közvetlen kapcsolatot eddig nem bizonyították, de a csökkent pajzsmirigyműködés (hipotireózis) és a daganat rosszindulatúságának foka között összefüggést tudtak igazolni. 2009 nyarán jelent meg ugyanis az a tanulmány, amelyben a szerzők az vizsgálták, hogy az emlődaganat sejtjei egérbe ültetve miképpen viselkednek (Martinez-Oglesisa O. és munkatársai, Plos, 4, 1-10, 2009). Azt a meglepő felismerést tették, hogy azokban az egerekben, amelyeknek a pajzsmirigyük csökkent működésű volt a daganatsejtek lényegesen gyorsabban növekedetek és vezettek az állatok pusztulásához. Miután a hipotireozis fő oka hazánkban is az autoimmun pajzsmirigybetegség, ezért a két betegség egyikének meglétekor minden esetben kell vizsgálni a másik esetleges meglétét. A csökkent pajzsmirigyműködés kezelése előnyös lehet az emlőrákos betegek számára, ráadásul a sebek is nehezebben gyógyulnak!!!!.
Melyek a legfontosabb gyakorlati következtetések ezekből a megfigyelésekből:
1. Az emlőrák rendszeres szűrése, a korai diagnózis javítja jelentősen a túlélési esélyeket. A mammográfia alapvető segítséget nyújthat a korai felismerésben (1. ábra)
2. A pajzsmirigy megbetegedései (főleg göbös jellegű betegségei) esetén feltétlen gondolni kell emlőrák veszélyére és fel kell hívni a figyelmet a mammográfia szükségességére.
Tehát a válaszom igen, de tisztázni kellene a pajzsmirigybetegséégek okát, stádiumát és immunológiai sztátuszát.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba 2013. 11. 20. 13:14
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg)
.jpg){kind=small}
