|
Kérdezz-felelek
51 éves vagyok, a TSH szintem évek óta enyhén emelkedett volt, 5,2 -4,7 értékekkel, eleinte a T3, T4 még a határon belül volt, de lassan a normál szint alá csökkentek, tehát a hormonszintek pm alulműködésre utaltak. Más jelek is vannak, száraz bőr, haj, állandó székrekedés, magas koleszterinszint nagyon régóta. Ennek ellenére nagyon sovány vagyok,(BMI 14), és semmit nem tudok hízni. Áprilisban belgyógyász napi 50 mg L-thyroxint javasolt, ez most rendezte a TSH értéket. (2,43 jelenleg). Nem tudom, miért lehet, hogy az alulműködés ellenére nem tudok hízni. Arra is gondoltam, hogy Euthyreoid pm betegségem van, nem tudom, jól írtam-e, és ha igen, mi a teendő. Lehet, hogy nem is a pajzsmiriggyel van gond?
Ultrahangon mindkét lebeny kisebb volt a normálisnál, göb nincs.
A fitoösztrogénekkel kapcsolatban: lenmagot elég sokat eszem, az nem okoz-e gondot, ill. kínosan kerüljem a szóját minden formában? A D vitamin, amit szedek, szójaolajban van, és szójalecitint is fogyasztok, ez árthat? És mi a helyzet a gluténnel, azt is olvastam, hogy alulműködés esetén nem jó.
Az anti TPO-t megnézték, az normális volt, 24 .
Előre is nagyon szépen köszönöm a választ.
Tisztelettel:
Marika.
Ilyen esetekben valóban egyedi kezelés szükséges és annak eldöntése, hogy más betegséggel társul-e a betegség. A csökkent pajzsmirigybetegség kezelési módjai körüli viták világszerte fellángoltak és forrongásban vannak. A betegségek ugyanis gyakran társulnak egymással. A betegség autoimmun eredetű és öröklődő jellegű, amelyet különböző névvel illet a szakirodalom: gyermek- és felnőttkori coeliakia, glutenszenzitív enteropathia, sprue, nem trópusi sprue, idiopathias steatorrhoea, lisztérzékenység. A betegség lényege: komplex felszívódási zavar (a bél nem képes felszívni a nélkülözhetetlen tápanyagokat), amely többnyire gyermekkorban kezdődik és kezelés nélkül halálhoz vezethet. A betegség kialakulásának oka: gluténnel ( a búzafélékben található fehérjével) szembeni érzékenység, amely a bélbolyhok pusztulásához vezet. Az örökletes jelleg mellet szól, hogy a beteg szülőkben lévő gének hordozzák a betegségre való fokozott hajlamot. A legújabb nemzetközi kutatások ( Setty M. és munkatársai: Celic disease: risk assessment, diagnosis and monitoring, Mol. Diag.Ther. 2008, 12, 289-98) bizonyították, hogy a szöveti antigének (HLA) II. régiójában található gének: DQ2 vagy a DQ8 felelősek a betegség öröklődéséért. A kóros gének megjelenése azonban nem egyforma. Ez azt jelenti, hogy nem mindenkiben azonos életkorban és súlyossági fokban manifesztálódik a betegség. A sokak által ismert típusos klasszikus tünettriász tagjai a hasmenés, a fogyás és a gyengeség nem mindenkiben egyformán jelennek meg. A klinikai kép többnyire jellegtelenül, fokozatosan, máskor akut bélfertőzés formájában fejlődik ki. Néha enyhék, vissza-visszatérő jellegűek a tünetek, emiatt a betegséget csak későn ismerik fel (vagy félrekezelik”) A lisztérzékenység sajátosan egy jéghegyhez hasonlítható, amelynek csúcsát találhatók a legsúlyosabb esetek. A klinikai tünetek gyermekkorban a szoptatás befejezésével, a gabonafélékkel történő táplálás megkezdése után, 6 és 18 hónapos kor között fejlődnek ki. Étvágytalanság, gyakori, nagy mennyiségű, híg, világos és bűzös széklet, szokatlan apátia és ingerlékenység lehetnek az első tünetek. A has puffadt lesz, a bőr alatti zsírszövet és izomállomány csökken. Folyadék-, elektrolit és fehérjevesztés, kiszáradás, alacsony vércukorszint, ill. kálciumszint, végtaggörcsök majd sokkszerű állapot jöhet létre. Ezt coeliakiás krízisnek nevezzük, amely többnyire halálhoz vezet. Ez a súlyos állapot ritka azóta, hogy felismertük a glutén megvonás gyors és eredményes terápiás hatását. Mindezeken kívül természetesen a felszívódási zavar általános tünetei is jellemzőek, hasonlóan a felnőttekben észleltekkel. A betegség a genetikailag meghatározott „szerv-specifikus” autoimmun kórképek közé sorolható. Az arra hajlamos egyénekben immunológiai folyamat alakul ki, amelynek lényege, hogy antitestek (fehérjék) képződnek a gliadinnal és a szöveti transzglutamináz enzim ellen. A gyulladásos folyamat következménye a bélnyálkahártya károsodása és a súlyos felszívódási folyamattal járó tünetek fellépése (vashiány, fehérjehiány, fogyás, osteoporózis, hormonális zavarok, nyelvgyulladás, szájgyulladás, a végtagokon ödéma, ritkán hasüregi folyadék is kialakulhat).A diagnózis általában ne könnyű a sokszínű tünetek miatt. A genetikai háttér, a kiegészítő, ill. társuló betegségek ismerete, a laboratóriumi vizsgálatok azonban sokat segíthetnek a minél korábbi felismerésben és kezelésben. Korábban a D-xilóz teszt és a bélnyálkahártya szövettani vizsgálata volt szükséges.
További kivizsgálást javaslok, de szójafogyastást nem.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel: