|
Kérdezz-felelek
Pajzsmirigy működési zavarral kapcsolatban szeretném a véleményét kikérni.
29 éves nő vagyok, 3 évvel ezelőtt szültem. Gyermekem 1,5 éves kora körül kezdődtek a panaszaim: általános rossz közérzet, iszonyú fáradtság, idegesség, pánikrohamok, szorító érzés a nyakamban. TSH értékem ekkor 4,837 volt, másfél hónap múlva viszont leugrott 2,178-ra kezelés nélkül. Állandó reggeli fáradságot éreztem, időnként viszont idegességet, inkább izgatottságot (rosszulléthez közeli érzés), a szinte állandósult pánikrohamok miatt antidepresszánst szedtem másfél évig. A tüneteim kb. fél év alatt javulni kezdtek, van olyan hónap, amikor teljesen jól érzem magam, néha viszont csak akaraterővel tudom elnyomni magamban a „rosszullétet”.
Egyéb betegségeim: coeliakia, vitiligo (4 éve alakult ki). Édesanyámnak alulműködik a pajzsmirigye, testvéremnél nemrég mellékvese hormonzavart diagnosztizáltak.
Fél évvel ezelőtt szinte azonnal sikerült teherbe esnem, de sajnos korán elvetéltem. Szeretnénk ismét kisbabát, ezért kérném a véleményét. Háziorvosom nem küldött tovább endokrinológiára, mondván, hogy alulműködő pajzsmirigyről van szó és felírja nekem a Letroxot. Ön szerint is valóban erről van szó, és megfelelő az alábbi kezelés, vagy szükség lenne még vizsgálatokra? Eddig a teljes vérképen kívül (ami jó) csak TSH, FT3, FT4 értékeket vizsgáltak, illetve nyaki UH-n voltam. Pajzsmirigy UH képe a „beteg alkatát figyelembe véve szabályos”. Alacsony, vékony termetű vagyok, ami a coeliakiának és a szigorú diétának is betudható.
Laborértékek:
2011. 06. 17-én TSH 4,837 (FT3, FT4 eredmény nem érkezett meg, így másfél hónap múlva meg kellett ismételni)
2011. 07. 29-én TSH 2,178 (kezelés nélkül változott az érték)
2012. 07. 31-én TSH 5,255, FT3-FT4 határértéken belüli, ettől kezdve Letrox 25 szedése
2012. 11. 20-án TSH 4,340 és mivel terhes lettem, Letrox 75-re emelés (2012. decemberében, 9 hetesen sajnos elvetéltem)
2013. 03. 05-én TSH 0,042; FT4 24,22; FT3 6,53; jelenleg Letrox 75 csökkentve fél tablettára (kb. 37 microgram)
Várható, hogy megfelelő kezelés mellett, ha beáll a TSH szint, akkor elmúlnak a pánikszerű rosszullétek, esetleg a vitiligo terjedése is? Előre is nagyon köszönöm válaszát!
Tisztelettel: Krisztina
Több olyan összetett kérdést tett fel, amelyre itt helyhiányában sem tudok részleteiben kitérni.
Lényeges azm,hogy bizonyos autoimmun betegségek genetikai okok miatt is társulhatnak egymással. Napjainkban egyre több adat van a neuro-endokrin és az immunrendszer közötti kapcsolatra. A molekuláris genetikai kutatások eredményei bizonyították, hogy a neurotranszmitterek, a hormonok és a cytokinek az alapjai ennek a közös nyelvnek. Bebizonysodott, hogy az immunrendszer képes neurotranszmitterek, hormonok, az endokrin rendszer pedig citokinek termelésére. Ez az integrativ (holisztikus) szemlélet teszi lehetővé a pszicho-neuro-endokrin-immun rendszer élettani és kóros működésének megismerését. Az autoimmun kórképek társulásai és az autoimmun poliendokrin szindrómák heterogén betegségcsoportot képeznek, amelyeknek lényege a saját antigénnel szemben csökkent vagy megszünt tolerancia. A molekuláris genetikai kutatások a szervspecifikusnak nevezett kórképek társulásainak mechanizmusát tárták fel. Az 1. típusú autoimmun poliendokrin szindróma jellemzője, hogy legalább kettő jelen van a három kardinális betegségből: Addison kór, autoimmun hypoparathyresos és mucocutan candidiásis. Ennek a ritka, autoszomális szindrómának az oka az autoimmun regulátor gén (AIRE) mutációja. A 2. típusú autoimmun poliendokrin szindrómában az Addison kór, az autoimmun pajzsmirigy-betegségek egyike és/vagy 1. típusú diabetes mellitus társul egymással. A 3. típusú poliendokrin szindrómát az autoimmun pajzsmirigybetegség, az 1. típusú diabetes mellitus jellemzi. Az 1. típusú poliendokrin szindrómától eltérően a 2.-es és a 3.-as típusúakat egyes HLA antigének társulásai jellmezi. Az egyes betegségekre hajlamosító genetikai faktorok megismerése lehetővé teszi, hogy jobban megértsük az közös autoimmun mechanizmust és lehetőséget nyújt a korai kezeléshez és megelőzéshez egyaránt.
Ami a TSH-t illeti, ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő(nem a pajzsmirigy!) és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy referencia tartományon belüliek?
Fontos azonban tudni a következőket ( a teljesség igénye nélkül):
• individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg által lakott terület jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket
• az alkalmazott gyógyszereket!
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
• TSH elleni antitest jelenlétét
A pajzsmirigy gyulladása és a terméketlenség, ill. az „ismeretlen eredetű” vetélések között kapcsolat van . Mindez a terhesség alatti immunológiai történésekkel függ össze.
Ezért az Amerikai Pajzsmirigy Társaság (ATA) azt ajánlja, hogy már a családtervezés időszakában mérjék fel, hogy ki tartozik a fokozottan veszélyeztetett („high risk”) csoportba.
Kiket sorolnak ide:
• Akiket már kezeltek pajzsmirigy betegség miatt.
• Akiknek a családjában pajzsmirigybetegség fordult elő
• Akinek golyvájuk (strúmájuk) ismert.
• Akiknek pajzsmirigy elleni antitestek mutathatók ki a vérükben.
• Akiknek inzulinnal kezelt cukorbetegségük van.
• Akiknek egyéb autoimmun betegségük: ízületi-, bél-, bőr-, máj-vese-, szembetegségei ismertek.
• Akinek meddősége van (ennek hátterében autoimmun pajzsmirigybetegség állhat!).
• Akiknek ismételt vetélésük, koraszülésük volt.
• Akiknek nyakát valamilyen okból besugározták
A pajzsmirigy betegségeiben szenvedők között lényegesen több nőnek van PCOS betegsége. A legutóbbi kutatások az erősítették meg, hogy a pajzsmirigygyulladás lényegesen gyakoribb a PCOS-ben szenvedőkben (Prevalence of autoimmune thyroiditis in patients with polycystic ovary syndrome Arch Gynecol Obstet. 2012 Mar;285(3):853-6. Epub 2011 Aug 25). Ez is arra utal, hogy az esetek döntő részben nem elegendő egy-egy vizsgálat, hanem a holisztikus megközelítés elengedhetetlen. Erre már a Rotterdami kritériumok is figyelmeztettek: A diagnózis akkor állapítható meg, ha: két tünet jelen van a következő háromból:
a. menzeszzavar
b. inzulin rezisztencia, férfihormon túlsúly
c. ultrahanggal igazolt petefészek ciszták.
A jó hír az, hogy ezek a kórképek ma már nem csupán vizsgálhatók, hanem kezelhetők és megelőzhetők.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel: