|
Kérdezz-felelek
Lányom 16 éves, 4 éves kora óta sportol és mindíg vékony, izmos testalkatú volt. Férjem és én is a vékony kategóriába tartozunk, bár nekem pajzsmirigy túlműködésem van. Lányom kb. 1,5-2 éve hízni kezdett, amit természetesen a hormonális változásnak tudtunk be. Azonban tavaly nyáron már furcsa volt, hogy nem eszik össze-vissza, mégis sokat felszedett. Elvittük endokrinológushoz, az eredményei a következők voltak 1 éve. HBA1CM 5.3, IFCC-A1C:34, O VERC:4,401, (mmol/L) INS:6,7 (mU/L) A-TPO:10.84 (IU/mL) THS:1,92 (qIU/mL) FT4:1,10 (ng/dL) FT3:3,57 (pg/mL ). Az orvos azt mondta, hogy bár pár érték határérték, de a gyerek biztosan sokat eszik. Most visszatekintve, 1,5 év alatt közel 10 kilót szedett fel a lányom és NEM eszik sokat. Állandóan székrekedése van, lehangolt, nagyon alacsony a testhőmérséklete. Kérem segítsen , nem állhat-e ennek a hátterében pajzsmirigy probléma ? Azt olvastam, hogy nem mindíg az értékek, számítanak, mert normális érték mellett is lehet pajzsmirigy alulműködés.
Segítségét előre is köszönöm!
Az endokrin- (belsőelválasztású mirigyek) és az immunrendszer közös feladata: az emberi szervezet egységes, élettani működésének fenntartása. Ezt a feladatot a két rendszer szoros kölcsönhatásban biztosítja. Az endokrin rendszer által termelt szabályozó anyagok, hormonok hatnak az immunrendszer működésére és az immunrendszer fehérjéi (antitestjei) befolyásolják az endokrin szervek (agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese, herék és petefészkek, hasnyálmirigy) működését. Ez azt jelenti, hogy az endokrin rendszer kóros működése az immun (védekező) rendszer csökkent aktivitását eredményezi (pl. fertőzésekkel szemben fokozott hajlam).
A pajzsmirigy a légcső előtt pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk, ami jód és fehérje felhasználásával hormont termel, trijód-tironint (T3) és thyroxint (T4). Ezek mennyiségét az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonján (TSH) keresztül szabályozza. Ezek a hormonok felelnek a szervezet anyagcsere-bioenergia folyamatainak megfelelő működéséért, a fehérje-szintézisért, szabályozzák a testhőmérsékletünket, oxigén fogyasz-tásunkat, a magzat idegrendszeri fejlődését, csökkentik a koleszterinszintet, elősegítik a szervezet növekedését, felelősek a központi idegrendszer, a szív, a gyomor-bélrendszer és a bőr megfelelő működéséért, és nagymértékben meghatározzák lelkiállapotunkat is.
Az alulműködésnek (hypothyreosis), vagyis a pajzsmirigy alacsonyabb hormontermelésének oka lehet a pajzsmirigy megbetegedése, melynek hátterében állhat gyulladás, a jód hiánya, pajzsmirigyműtét, röntgensugárzás vagy akár gyógyszerek is.
Amikor a pajzsmirigyhormon szintje még csak kismértékben tér el a normálistól, a tünetek nem jellegzetesek, így általában nem is tulajdonítunk nekik jelentőséget. Enyhe fáradékonyságon és a koncentrációs képesség romlásán kívül más nem érzékelhető. Komolyabb esetben az anyagcsere lelassul, lassabb lesz a mozgás, a beszéd, a gondolkodás is, érdektelenség alakulhat ki, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, a haj ritkává és szárazzá válik, gyakran hullik is, csökkent a libidó (nem vágy!). Ilyenkor a bőr hideg, száraz, sápadt és durva. A kezek fájhatnak, a körmök töredeznek, a testen ödémák alakulhatnak ki. A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH-nak a meghatározása segít a kórismézésben, de egyetlen hormonérték önmagában nem diagnosztikus értékű! A pajzsmirigy ultrahang vizsgálata fontos vizsgálat, de a betegség pontos diagnózisát önmagában nem biztosítja! A pajzsmirigy alul működése jól kezelhető hormonpótlással.
További kivizsgálást és oki kezelést javaslok, jó egészséget kívánva: